Képviselőházi napló, 1892. VI. kötet • 1892. szeptember 26–deczember 5.
Ülésnapok - 1892-97
97. országos fllés 1892. október 18-án, kedden. 47 engesztelődése, melyre törekszik, csupán egy párton történjék meg, (Helyeslés és tetszés a balés a szélső baloldalon.) csupán egy pártra terjedjen, hanem azt kell czélül kitűznie, azt kell óhajtania, arra nézve kell magának biztosítást szerezni, hogy ez az egész nemzetre kiterjed, pártkülönbség és minden más néven nevezendő megkülönböztetés nélkül. {Ügy van! Úgy van! a hal- és a szélsőbalon.) Ha tehát a í. kormány látja, hogy a kiengesztelődés czéljából tervezett ünnepélyesség elfogadására, erkölcsi sanctionálására az országnak csupán egyik pártját tudja rábírni; ha látja, hogy a közérzűletet alkotó számos tényezők az ellen tiltakoznak, tiltakoznak pedig nem a pártok vezetőitől nyert parancsszóra, mert hiszen a pártok vezető elemeinek nem is volt alkalmuk arra, liogy a közvéleményre irányító befolyást gyakoroljanak, {Igaz! Úgy van! bal felöl.) mert hiszen az egész terv meglepetésként hatott a nélkííl, hogy a pártok erről előzetes tudomással bírtak volna; ha —- mondom — a t. kormány látja a felfogásoknak ilyen ellentétes fejlődését: akkor ebből a tényből önmagából, legyen az jogosult vagy jogosulatlan, meg kell győződnie, hogy az általa választott forma nem alkalmas a czélnak elérésére, nem alkuimas a szellemek összességének kibékítésére. (Úgy van ! bal felöl.) Már most csak az a kérdés, hogy mit beesűl többre: az általa választott formához való ragaszkodást-e, avagy annak a czélnak elérését, a melyet maga elé tűzött. Mit becsül többre : azt a praestiget, a melyet föntartani vél azzal, hogy ha azt, a mit egyszer kimondott, az utolsó betűig végre is hajtja; vagy azt becsűli-e többre, hogy ha a magasabb czélt, a melyet maga elé tűzött, tudniillik az érzelmi momentamoknak a maguk összességükben való kiegyenlítését valóban elérni? (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Az, t. ház, be van bizonyítva, hogy azzal a formával, az ünnepély azon programmjával, a melyet megállapított, a czélt el nem érheti és félek tőle, hogy ha el nem éri, akkor ezen meghiúsult kísérlet ettől a czéltól távolabb fog vinni, mint a mennyire közel ahhoz eddig állottunk. (Élénk helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) És azért a t. kormányhoz azt a felszólítást intézeoi, hogy miután — és erről a t. ministerelnök úr az ülés előtt is meggyőződhetett — minden tényezőnek részéről meg van a készség arra, hogy ez ünnepély valóban a szellemi áramlatok összeforräsainak, a szívekben létező benső harmónia előidézésének egyik tényezőjévé váljék; miután azonban az alak tekintetében ki nem egyenlíthető különbség létezik, a mely a czélnak elérését ebben az alakban lehetetlenné teszi: vegye a t. kormány az ünnepély részleteire vonatkozó megállapodásait reconsideratio alá. Engedjen magának egynéhány napot, a me lyeknek elmúltával újból jelentést tesz a háznak ; használja fel ezen egynéhány napot arra, a mit talán jó lett volna eleve tenni, szerezzen magának tájékozást a közérzületet képező összes factoroknál (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbalon.) arra nézve, hogy minő alakban, minő eljárás mellett lehet valóban közmegegyezéssel, általános megnyugvásra jutni és azután állapodjunk meg oly eljárási módozatokban, a melyek azt a sajnos disharmoniát megszüntetik, a melynek, mint a mai ülés lefolyása már tanúsítja, a kormány által elfogadott programm alkalmat adott. (Igaz! Úgy van! bal felöl.) Vagy hogy ha a kormány jobban szereti ezt az eljárási módot, indítványt nyújtok be a t. háznak, hogy küldjön ki a képviselőház 25 tagú bizottságot, amely a honvédszobor leleplezésének részleteit és a háznak abban való részvételét megállapítsa. (Élénk helyeslés bal felöl.) Ha azonban a t. kormány az első utat választja, ha hajlandónak mutatkozik az eljárás részleteit reconsideralni és a saját kezdeményezéséből új előterjesztést tenni, akkor én az általam beadott eventualis indítványt szívesen visszavonom, mert engem úgy indítványom, mint felszólalásom megtételében főleg azoknak a jelenségeknek észlelése vezetett, a melyek a sokszor említett programúinak nyilvánosságra jutása után fölmerültek és annak az űrnek szemlélése, mely a tervbe vett ünnepélynek részleteire nézve a közfelfogás különböző árnyalatai közt létezik. Ha ezen ellentétek fölött napirendre térünk, épen azokkal a nagy érdekekkel, a melyeket a kormány előbbre vinni szándékol, olyan játékot űznénk, a melyért én a felelősséget magamra nem vállalhatom; de nem vállalhattam volna magamra a felelősséget azért sem, ha elmulasztottam volna az utolsó kísérletet megtenni arra, hogy a fenforgó differentiák mindenki önérzetének megfelelő békés úton kiegyenlíttessenek. (Élénk helyeslés a hal- és széhöbálon.) Ám uraim, ha önök ezt az én békítési kísérletemet visszautasítják, ám viseljék el a következményekért a felelősséget. Én megtettem a magamét épen annak a czélnak biztosítására, mely úgy látszik,.közöttünk közös, melyet azonban az eszközök helytelen kiszemeléséhez való ragaszkodás a legnagyobb mértékben veszélyeztet. (Élénk helyeslés. Úgy van! Úgy van! a bal- és szélsőbalon.) Ajánlom indítványom elfogadását. (Élénk éljenzés a bal és szélsőbalon.) Elnök: Az indítvány fel fog olvastatni. Molnár Antal jegyző (olvassa): Indítvány. Küldjön ki a ház 25 tagú bízott-