Képviselőházi napló, 1892. VI. kötet • 1892. szeptember 26–deczember 5.
Ülésnapok - 1892-94
94. országos ülés 1892. október 1-én, szombaton. 29 fedezetéről gondoskodva nincs.(Ralijuk!Halljuk!) E kiadások közül először is meg kell említenem azt, hogy a Vaskapu-munkálatoknál pótlólag teljesítendő új munkálatokra mintegy másfél millió forintnyi hitelt szándékozunk igénybe venni. S itt előzetesen is megjegyzem azt, a mit a kereskedelmi tärcza folyó évi költségvetésének tárgyalásakor megjegyeztem, hogj r nem arról van szó, mintha az eredetileg contemplált munkálatokra felvett 9 millió nem lenne elégséges azoknak végrehajtására, mert a megkötött szerződés Szerint még 1,200.000 forintnyi megtakarítás mutatkoznék e munkálatoknál, — a mely megtakarítás a minden ily nagyobb miinél biztonsági s más szempontokból előálló munkálatokra lesz fordítandó — de a szakértők véleménye szerint mindenesetre elég lesz arra, hogy az eddigi keretben és költséggel azok a munkálatok végrehajthatók legyenek. De felmerült egy, már akkor is megemlített kérdés s ez az, hogy ezt a dunai utat nemcsak a mi dunai hajóinknak tegyük hozzáférhetővé, hanem hogy lehetővé tegyük azt, hogy ott, a hol vasúthálózatunk Orsovánál végződik, bejöhessenek, ha nem is a legmélyebb, de a középjáratú tengeri hajók is és azért forgalmi érdekeinknek megfelelőkig e csatorna mélyíttessék. (Tetszés jobb felől.) A t. ház bölcsességétől fog függni, vájjon forgalmi igényeink jövő biztosítása érdekében szükségesnek fogja-e tartani e kiadást. Ha szükségesnek fogja tartani, akkor ez körülbelül másfél milliónyi külön hitelt fog igénybe venni. Egy másik kiadás, a melyről e költségvetésben gondoskodva nincs, a Mármaros-Sziget határszéli vasút kiépítésével járó kiadás, továbbá, a mely talán az 1893-ik év folyamán csak kisebb mértékben fog előáilani, a közelebb rendezendő nemzeti kiállítással járó kiadás a melynek összegét egy millió forinttal praelimináljuk. Ezek azon kiadások, t. ház, melyek e költségvetés keretében fedezve nincsenek. Nincsenek fedezve részint azért, mert számszerűleg véglegesen még nem voltak megállapíthatók, részint azért, mert a kereskedelmi tárczában előforduló kiadásokra azokat a pénzfölöslegeket kívánjuk felhasználni, a melyek a tisza-szegedi kölcsön visszatérítéséből az állampénztárba fognak folyni. (Helyeslés jobb felől.) Felszólalásom befejezéséül, t. ház, (Halljuk! Halljuk!) még csak röviden kell megemlékeznem azon teendőkről, a melyek saját tárczám körében foglalkoztatnak. S itt csak a főbb irányokat kívánom a pénzügyi politika terén jelezni s nem kívánok ismétlésekbe bocsátkozni azokra nézve, a miket részint előbbi exposéim, részint más alkalommal felszólalásaimban különben is a t. ház tudomására hoztam. A pénzügyi politika terén első sorban foglalkoztat a megkezdett valuta actionak tovább folytatása: először, meglévő aranykészleteinkből és egyéb fémkészleteinkből a pénzek technikai kiveretése, másodszor az arany beszerzésének megkezdése és az aranynak a pénzpiacz viszonyaihoz képest, mint reménylem a közelebbi időben, talán az előirányzati év lejártáig való beszerzése ; harmadszor az új értékben való közkötelező számítás behozatalával és a készfizetések felvételével járó előintézkedések megtétele. Ezen körbe esik továbbá bankügyünknek rendezése és végre még a készfizetéseknek felvétele előtt a pénzhelyettesítő eszközöknek nemcsak törvényes szabályozása, hanem egyúttal azoknak a gyakorlati életben való keresztülvitele is. (Élénk helyeslés jobb felől.) A másik kérdés, a mely a pénzügyi téren foglalkoztat, az, t. ház, a miről múlt évi exposém alkalmával bővebben szólottam: a pénzügyi administrationak teljesebb rendezése. Habár oly feladatnak kell azt tekinteni, a melyet teljesen elérni csak az administratio reformjával kapcsolatosan lehet, mert hiszen számos oly összefüggés van a kettő között, hogy az egyiknek a kérdéseit a másiknak a kérdései nélkül megoldani nem lehet, nem úgy kívánom azt jelezni, mintha a pénzügyi administratio teljesebb rendezése terén a közigazgatás reformja előtt semmit sem lehetne tenni; sőt nem teszek le a reményről, hogy addig is sikerül a pénzügyi administratiót még inkább javítani, hogy úgy az államkincstár, mint az érdekelt adózó fél igényei tökéletesebben kielégíttessenek; de befejezettnek a rendezés müvét csak a közigazgatás reformjával tekinthetem. (Élénk helyeslés jobb felől.) A harmadik kérdés, t. képviselőház, az egyenes adók reformjának előkészítése s ennek oly időben való keresztülvitele, hogy az a gyakorlati életbe minden nehézség nélkül át is legyen vihető. Az egyenes adók reformjának ezen programmjára nézve szükségesnek tartom, nem most, hogy a t. háznak a türelmével még továbbra is visszaéljek, (Élénk felkiáUásoi : Halljuk! Halljuk!) de szükségesnek tartom, hogv ezen nagy kérdésre vonatkozólag, a mely nagy kérdésnél a közvéleménynek mindenesetre döntő szavának kell lennie, ezen alkotmányos közvélemény megfelelő előkészítése végett nemcsak a statisztikai adatokat, hanem az egész reform-munkálatot legközelebb már közzétegyem, (Élénk helyeslés.) hogy a nagy közvélemény, a sajtó hozzászólhasson és hogy miután az önadóztatás elvét nemcsak fentirtani, hanem még kiterjedtebb mértékben érvényesíteni kívánom, (Helyeslés.) a közvélemény ne csak hozzászóljon, hanem annak a nagy szűrőjén keresztűlmeuve azon munkálat azután minden zökkenés és nehéz-
