Képviselőházi napló, 1892. VI. kötet • 1892. szeptember 26–deczember 5.
Ülésnapok - 1892-94
94. országos ülés 1892. október 1-én, szombaton. JQ, ügyi rendes kiadásoknál. De hogy ezen kiadásoknak hü képét nyújtsam, már itt fel kell említenem, hogy ezen 290.000 forinton túl még 280.000 forint többlet van a rendkívüli kiadásokban, úgy, hogy a közösügyi kiadások többlete együtt véve, a mint az a mi költségvetésünkben nyilvánul, kerek összegben 571.000 forintot teszem A tulajdonképeni rendes és rendkívüli kiadások az occupationalis kiadásokkal együtt 3,947.000 forintot tesznek ki, úgy, hogy ebből a megállapított, arány szerint a magyar korona országaira 1,239.000 forint esik. Hogy ezzel szemben mégis 571.000 forintot kellett előirányoznunk a költségvetésben, ennek oka az, hogy a tényleges eredmények alapján magasabban irányozhattuk elő a vámhevételeket, magasabban különösen azért, mert tudva yan a t. ház előtt, hogy az ezüstben vagy papírban teljesítendő vámfizetéseknél az arany felpénzt a folyó évi költségvetésben, mint általában a felpénzt a bevételeknél 16°/o-kal irányoztuk elő, holott most a valuta szabályozásánál megállapított relatio értelmében 19°/o-kal kellett ezt a költséget előirányozni. Nyugdíjaink szükséglete újólag növekedő irányzatot mutat. 344.000 forintot tesz ki azon többlet, a melyet e ezímen a rendes kiadások keretében elő kellett irányoznunk. Ezen előirányzatnál a pénzügyi bizottságban a t. házban is nyilvánult kívánalomnak, sőt a pénzügyi bizottságban hozott határozatnak megfelelőleg nemcsak a mai tényleges szükségletekre voltunk tekintettel, hanem azon növekedő szükségletre is, a mely a nyugdijaknál valószínűleg a jövő év folyamán is elő fog állani; mert mennél inkább szaporítjuk a hivatalokat, minél inkább államosítunk fokozatosan egyes intézményeket, a nyugdíjak természetszerű növekedésétől eltekintve, ez maga is mindinkább fokozódó befolyással van a nyugdíjak szükségletére. Ámbár meg kell jegyeznem, t. ház, hogy vannak egyes intézmények, mint például az igazságügyi tárczának nyugdíjai, a melyekre vonatkozólag azt lehet mondani, hogy azok a eulminatiót már elérték és hogy talán egy mérsékelt rendes emelkedésen túl további rohamos emelkedéstől tartanunk nem kell. 775.000 forintnyi többletet irányoztam elő az állami adósságoknál. Ennek oka abban rejlik, hogy először is 200.000 forinttal emeltem a földtehermentesítési örökváltságok megváltási szükségleteit úgy, hogy ezen a ezímen 230.000 forint van költségvetésünkben előirányozva. Ezen 230.000 forintra a közelebbi esztendőben, minthogy a megváltások nagyobb mértékben foganatosíttatnak, szükség van, de nem lesz szükség a későbbi esztendőkben. Hogy ezt mégis a rendes I kiadások közé vettem fel, annak oka az, mert az eddigi előirányzási mód is ez volt, másik oka pedig az, mert ezt legalább hasonló összegben jövőre is a rendes kiadások közt vélem fentartandónak azért, hogy ez az erdélyi részekben esetleg engedélyezendő utólagos kárpótlások egyik fedezeti alapját képezhesse. (Helyeslés jotib felől.) Az állami adósságoknál egy további 285.000 forintnyi többletet okoz az, hogy az időközben államosított arad-temesvári vasút szükségletei a kamatbiztosítást élvező vasutak közül ide, az államadósságok és az államosított vasutak átvállalt adósságainak szükségletei közé voltak átíeendők. Á harmadik többletet az okozza, hogy valamint a bevételeknél a valutaszabályozásnál megállapított relasionak megfelelőleg l9°/o-kal kellett a felpénzt előirányoznunk, úgy a szükségleteknél is, jelesül az államadósságoknál ezen százalékkal volt a felpénz előirányzaiuió. Az államadósságról szólva, még egy lényeges változást kell megemlítenem, mely ezek körében előfordult, jelesül azt, hogy azon elsőbbségi kölcsönt, mely a lánczhidat terhelte s melynek évi törlesztési és kamatozási szükséglete közel, 100.000 forintot tett, a törvényhozás utólagos jóváhagyása reményében, miután az igen magas kamatozású kölcsön volt, az állami pénzkészletekből bevontam és törlesztettem. (Helyeslés jobb felől.) Ezt az összeget én egy előlegnek kívánom tekinteni s az állami pénzkészleteket annak idején akként kívánom kiegészíteni, hogy ha majd a hídépítésekről lesz szó, a melyeknek fedezeti alapjául a hidakkal kapcsolatos kölcsönöknél felhalmazódott alapokat szándékozom felhasználni, ezekből, valamint a többjövedelmekből ezen összeg is refundáiandó lesz. (Helyeslés.) Erre a kérdésre vonatkozólag azonban a fővárosi hídépítési költségekkel együttesen, mihelyt — és remélem, ez már a legközelebbi jövőben meg fog történni — az illetékes tényezők meghallgatása után végleges álláspontot foglalhatunk el, külön törvényjavaslatban leszek bátor a törvényhozás jóváhagyását kikérni. (Helyeslés jobb felől.) Az államadósságoknál még két körülményt kell a t. ház előtt felemlítenem. Az első az, hogy ámbár egyes államkölcsönöket állami pénzkészletekből törlesztettem — így az északkeleti vasútnak 17 és fél milliót meghaladó részvénytőkéje az állami pénzkészletekből vonatott be és fog még ez év folyamán bevonatni — mégis változatlanul, teljes összegében vettem fel azt a szükségletet, mely a eonversio alá vont adósságoknál eddig is szerepelt a költségvetésben. Tettem ezt azért, mert hiszen a conversionalis törvénynek s az egész aranybeszerzési aetionak
