Képviselőházi napló, 1892. VI. kötet • 1892. szeptember 26–deczember 5.
Ülésnapok - 1892-106
IQg 10«. országos ülés 18Í2. novembír 31-én, hétfőn. akkor a határozott állást elfoglalni nem is fogjuk elmulasztani. (Élénk helyeslés joüb felől.) Gróf Apponyi Albert t. képviselő úr felszólalásomnak az anyakönyvek vezetésére vonatkozó passusát nem találta egész világosnak. Én egész határozottan szóltam, hogy a polgári általános anyakönyvek behozatala iránt még a téli ülésszakban törvényjavaslatot fogunk előterjeszteni. Ezen törvényjavaslat nem akadémikus, nem elvi kijelentésfí les?, hanem intézkedni fog a polgári anyakönyvek behozatala iránt. (Úgy van ! jobb felől.) Sőt tovább megyek, t. ház (Halljuk! Halljuk. 1 ) Miután mindenki tisztában van magával az iránt, hogy a polgári anyakönyvek kérdését márólholnapra megoldani, azt, ha meg is van a törvény, máról-holnapra életbeléptetni nem lehet, nagyon természetes, hogy azokat túlhajtott erővel azonnal életbeléptetni talán sem czélszerű, sem okszerű nem lenne. (Gr. Károlyi Gábor közbe szól. Zaj. Felkiáltások jobb felől: Rendre ! Rendre!) De, t. ház, ez nem jelent annyit, hogy mi ezen polgári anyakönyvek életbeléptetését ad graecas ealendas akarjuk halasztani, sőt ellenkezőleg akkor, midőn a kormány a törvény alapelveit megállapította, azon egyöntetű megállapodásra jutott, hogy a törvény hatályba lépésének idejét a kormányra, rendeleti útra bízza, ép azért, hogy a kormány folyton a parlament ellenőrzése alatt állván, ez ne egy illusorius törvény rendelkezésének tekintessék, hanem mindig módjában legyen a parlamentnek a kormányt annak mielőbbi behozatalára szorítani. (Élénk helyeslés jobb felől.) De épen azért, mert a vallási békét őszintén óhajtjuk, még azon átmeneti időre is, míg ezen polgári anyakönyvek általában életbeléptethetők lesznek, oly intézkedést óhajtunk felvenni, a mely helyettesítené az 1890. február 26-iki rendeletet annyiban, hogy azon rendelet határozmányai nem lesznek alkalmazandók, hanem helyettük magában az anyakönyvben lenne kitüntetendő, hogy az 1868:LIII. törvényezikk szerint az elkeresztelt minő vallásának fog tekintetni. (Helyeslés jobb felől.) így col 1 isióba nem jövünk, büntető határozatokat az esetre, ha az anyakönyvvezető a törvény rendelkezését nem teljesíti, nem állapítunk meg, hanem elveszszük a nyilvános anyakönyv vezetését és azt, a mit az általános polgári anyakönyvre nézve nem tehetünk, liogy t. i. azt máról-holnapra léptessük életbe, ezen esetben megtehetjük, hogy ott az anyakönyvek azonnal életbe fognak léptettetni. (Élénk helyeslés jobb felől.) Vajay István: Felmondjuk az anyakönyveket akkor? (Zaj) Wekerle Sándor ministerelnök: A t. képviselő urak homályosnak tartják a kormány programmjának egyházpolitikai azon részét, a mely a házassági jogra vonatkozik, jelentéktelennek tartják azt, hogy a korona csak elvi jóváhagyását adta, sőt Ugron Gábor képviselő rír még tovább megy és azt mondja, hogy méltatlan, meg nem engedett dolog, hogy a korona tekintélyének fényével állunk elő és így akarunk a liberalismusban tüudökölni. Engedelmet kérek, felszólalásomban igenis megemlékeztem arról, hogy a szabadelvű irányt minden körülmények közt következetesen megóvandónak és fentartandónak tekintem, nem is az egyházpolitikai passnsnál, hanem másutt emlékeztem meg erről, egyszerűen azon okból, mert ezen egyházpolitikai reformot nem akartam a szabadelvííség színezetében, hanem a szükségesség, az állami érdek szempontjából feltüntetni. (Élénk helyeslés jobb felől.) Én tehát igazságtalannak tartom azt, hogy itt a liberalismussal való hivalkodás vádjával illessenek. (Élénk helyeslés jobb felől. Mozgás a baloldalon.) Bennünket nem a liberalismussal való hivalkodásnak, hanem az állami érdekek megóvásának szempontja vezet (Élénk helyeslés és tetszés jobb felől.) és ezen állami érdeket tudni fogjuk megóvni. Vajay István: Majd meglátjuk! (Mozgás és zaj jobb felöl.) Wekerle Sándor ministerelnök: Legyen meggyőződve a t. képviselő úr, ha meg fogja látni azt, hogy mi nem tudjuk megóvni az állami érdekeket, meg fog látni egy nagyobb igazságot: azt, hogy az eszmék ereje nagyobb, mint a szövetkezések ereje. (Élénk helyeslés és hosszantartó éljenzés és taps jobb felöl.) Vajay István: Ez a mi erőnk és ebben bízunk! (Mozgás és zaj jobb felöl.) Gr. Károlyi Gábor: Elvileg házasodni nem lehet! (Zaj és fölkiáltások jobb felöl: Rendre! Rendre !) Wekerle Sándor ministerelnök: Mi — a mint mondám — nem a libemlismus színében, de még csak nem is pártszempontokkal akarunk tündökölni, mert súlyt fektetünk arra, hogy e kérdést minién pártnak érdeme nélkül, oly egyhangúsággal és a hatalom azon erejével oldjuk meg, mely a vallási béke és nyugalom egyik mellőzhetetlen feltétele. (Hosszantartó éUnk helyeslés és tetszés jobb felől.) És méltóztassanak meggyőződve lenni t. képviselő urak arról, hogy épen mai felszólalásaik már az által, hogy kételyeiknek mértéken túl adtak kifejezést, mindenre inkább közrehathatnak, csak a vallási béke és nyugalom helyreállítására nem. (Élénk helyeslés és tetszés jobb felöl.) Nem szemrehányáskép mondom ezt, mert — ismétlem — oly kérdésnek tekintem ezt, a melyben párt nem állhat szemben párttal, hanem azért, mert tartozom annak kijelentésével e pártnak és azon kormány tagjainak, a melynek én is tagja vagyok, hogy az ily nyilvánítások-
