Képviselőházi napló, 1892. VI. kötet • 1892. szeptember 26–deczember 5.

Ülésnapok - 1892-106

156 10í». országos ülés 1892. noyember '2Uéa, hétfői. hogy a kivitelre és egyes részletes intézkedé­sekre nézve legmagasabb elhatározását akkorra tartsa fenn, midőn a kidolgozott törvényjavas­lat eléje terjesztetik. (Nagy mozgás. Derültség és zaj a bal- és szélsőbalon. Halljuk! Malijuk! jobb felől.) Ezen a házassági jogra vonatkozó tör­vényes intézkedések által az 1868: LIII. tcz.­nek abbeli rendelkezései, melyek a szülőket azon jogukban, hogy gyermekeik vallási hovatarto­zása iránt rendelkezhessenek, jelenleg akadályoz­nak, hatályon kívül helyeztetnek. (Helyeslés.) Ezekben voltam bátor felsorolni nemcsak azokat az elveket, nemcsak azt az irányt, a mely a kormányt működésében vezeti, hanem egyúttal jelezni igen sok tekintetben a meg­oldásnak mikéntjét is. Oly nagy feladat ez, oly tág kört ölel át, oly fontosak és az egész köz­életre kihatok ezek a kérdések, hogy azok si­keres megoldása csak akkor remélhető, ha a törvényhozás minden faetorának és különösen az országgyűlés ezen házának támogatására számít­hatunk. Engedje meg ezért a t. ház, hogy azzal fejezzem be felszólalásomat, a mit kérünk és a mire számítunk: őszinte támogatást azok részé­ről, a kik velünk egy elvi alapon állanak, vagy általában helyeslik eljárásunkat: tárgyilagos el­bírálást azok részéről, kik külön nézeteket kép­viselnek. (Hosszantartó zajos éljenzés a jobb­oldalon.) Szederkényi Nándor jegyző: Eötvös Károly! Eötvös Károly: T. képviselőház! A dolog természete hozza magával, hogy azon terjedel­mes és tartalmas előterjesztésre, a melyet az új kabinet t. elnöke tett az imént e házban, csak az első hallomás után, tehát rögtönözve felel­hessek, de felelnem mégis kell azon kötelességnél fogva, mely engem elveimhez és elvbarátaimhoz köt. De mert csak az első hallomás után felel­hetek és tehetek megjegyzéseket, e megjegyzé­sek lehető rövidek és lehető általánosak lesznek, fentartva magamnak azt, hogy a legközelebbi alkalmaknál ezen előterjesztés egyes részeire nagyobb részletességgel kitérj eszkedhessem. Mindenekelőtt azt a sorrendet követve, me­lyet a kabinet t. elnöke felállított, én is köte­lességemnek tartom kijelenteni, hogy mi, én és elvbarátaim meg nem szűnő buzgalommal törek­szünk arra ezen kabinettel szemben úgy, mint előzőivel szemben is törekedtünk, hogy hazánk függetlenségét (Helyeslés a szélső baloldalon.) úgy a mint a nemzet igaz óhaja és igaz érdeke hozza magával (Igás! Úgy van! a szélsőbalon.) és a mint ezeréves jogunkban az már megálla­pítva van, (Igaz! tlgy van! a szélső baloldalon.) az alkotmány által kezünkbe adott és adandó minden törvényes eszközzel (Helyeslés és éljenzés j a szélső baloldalon.) és újólag ismétlem, meg nem szűnő buzgalommal kivívni törekszünk, (Helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Ezen törekvésünk­ben soha és egyáltalán nem engedjük magunkat sem megtéveszteni, sem félrevezettetni oly esz­mék által, melyekhez hasonló volt a kabinet t. elnökének egyik eszméje, a mikor az 1867-ki rendezkedésről szóló törvényeket a nemzet alap­törvényeiként jelezte. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Mi a magyar nemzet évszázados, sőt ezredéves fejlődése alapján afféle tanszéki alan­törvényeket nem ismerünk. Mi az 1867-iki ren­dezkedésről szóló törvényeket esak oly törvé­nyeknek tekintjük, mint országunk bármely más törvényét, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) melynek megváltoztatása, módosítása, vagy el­törlése egyedül a törvényhozás közönséges té­nyezőinek, az országgyűlésnek és koronának megegyezésétől függ. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Alaptörvényeket mi más értelemben, mint ilyenben nem ismerünk. Alaptörvények azok, melyek nálunk törvények és a megvál­toztatási mód egyiknél ugyanaz, mint a másik­nál. (Úgy van! a szélső baloldalon.) A t. ministerelnök úr hangsúlyozta s e tekintetben egyetértek vele s ezen kijelentését helyeslem, hogy ő és kabinetje az ezen törvé­nyek által biztosított jogokat megtartani és használni akarja. Megjegyzem, hogy mi ezt el­várjuk ettől a kabinettől, de azon felül mi éber szemmel őrködünk, hogy az ország azon jogai, szabadságai és intézkedési körei, melyeket a 67-iki törvények és rendelkezések megállapítot­tak és melyek ugyan egyáltalában nem foglal­ják magukban a nemzet függetlenségét és or­szágunk önállóságát, sem nemzetünk jogos óhaj­tásának teljességét, de mégis jogok, hogy még ezek is csorbát ne szenvedjenek. (Élénk helyes­lés a szélső baloldalon.) Mi igenis éber szemmel őrködünk, hogy addig is, míg függetlenségre törő elveink alkot­mányos módon diadalra nem jutnak, addig is legalább ezen jogok csorbát ne szenvedjenek. De nemcsak a nemzeti jogok, hanem a nemzet hagyományos érzelmei, méltósága és önérzete sem. (Élénk helyeslés bal felől.) És azon példákból, melyek a legközelebbi és a távolabbi múltban is szomorú esetlegességeket hoztak létre ez or­szágban, vonja le az okulást és a meg­felelő tapasztalatot a t. kabinet úgy ma, mint további működése közben. Mert mi levonjuk a következtetést és nem feledjük azon tapasztala­tokat : mi a nemzet hagyományos érzelmeit, mél­tóságát és önérzetét is épúgy védeni fogjuk, mint jogait. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) A tisztelt ministerelnök úr politikai állásá­nak megfelelőleg, talán teljes joggal mondhatta, hogy az 1867-iki törvények adták meg a lehe­tőséget és módot közügyeinknek nemzeti irány-

Next

/
Oldalképek
Tartalom