Képviselőházi napló, 1892. VI. kötet • 1892. szeptember 26–deczember 5.

Ülésnapok - 1892-105

150 105 « országos ülés 1882. november 9-én, szerdán. egyetértést fentartani s ha ezen egyetértés hiányzik, abból a kormány levonja magára nézve a következtetést. {Helyeslés a jobboldalon.) Én világosan adtam elő a kormány állás­pontját; világosan fejeztem ki, hogy mely kér­dés az, a melyben a kormány egyetértő nyilat­kozatott tett és világosan jelöltem meg azon differentiát, a melyre nézve a koronával nem tudóit egyetértő megállapodásra jutni. (Úgy van! jobb felől.) Hogy a kormány az egyházpolitikai kérdések tekintetében a cselekvés íerére nem­csak lépni akart, de arra lépett is, annak vilá­gos jeleit adta abban, hogy azon javaslatokat, a melyek előterjesztését kilátásba helyezte, előkészítette s a törvényhozás elé is terjeszt­heti. Ha, t. ház, a kormány a helyzet megíté­lésében vagy a kormányválság kérdésének fel­vetésében a lehető legnagyobb scrupulositással saját lelkiismerete szerint jár el, méltóztassék megengedni, ezért az ellenzék legkevésbbé tehet a kormánynak szemrehányást. (Helyeslés jobb felöl.) Én ismételve kérem, méltóztassék elő­terjesztésemet elfogadni. Helyeslés jobb felöl.) Thaly Kálmán: Hát a fő- és székváros! Arra nem hallottunk replikát! Eötvös Károly: Csak egyetlenegy félre­értett szavam miatt kérem a t. ház kegyes engedelmét, hogy felszólalhassak. (Halljuk!) Én nemcsak nem mondtam, hogy a kabinet­kérdések a korona előtt való fövetése alkot­mányellenes, de ismételve és hangsúlyozva kijelentettem beszédemben, hogy igenis az al­kotmányos formákkal azt megegyezőnek tartom, csak abban látok veszélyt s a parlamentai ismus és az alkotmányosság valódi tartalmával ellenkező dolgot, hogy nálunk az a gyakorlat honosíttatik meg, hogy mindig egyedül és kizárólag csak a koronára bízzák a dolgot. Ezt a distiuctiót tettem én (Zaj jobb felöl.) és a t. ministerelnök úr e szavaimat, daczára, hogy ismételve hang­súlyoztam, mert féltem épen ettől a félreértéstől, határozottan félreértette. Csak annyit teszek még hozzá, hogy ez alatt pedig értettem azt, hogy úgy a jelenlegi ministerelnök, mint elődje, valamint az utána következő. — ha ugyan az eddigi gyakorlatban meg akar maradni — vegye fontolóra azt, hogy ha nem mi, nem az ellenfél, nem a kisebb­ség, de legalább a törvény hozásnae az a többsége, mely a kabinetnek életet ad, mely azt fentartja, megérdemli, hogy az előtt is vesse fel folyton a döntő kérdést (Helyeslés a bal- és szélsőbalon.) és ne vakon rendelkezzék annak a többségnek a ragaszkodásával, hanem törekedjék azt a kabinet mindig^ megérdemelni. (Helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Es pedig meg­érdemelni nem Bécsből hozott politikával, ha­várhatja, kik azon elven és alapon állnak, melyet az illető kormány követ. (Ügy van! jobb felől.) Mű­ködésem, politikai irányzatom helyeslését a túl­oldal részéről épen ezen alapon sem eddig, sem a mai napon nem váltam (Mozgás a baloldalon.) Egyet azonban mégis vártam volna épen Eötvös Károly t. képviselő iVrtól és ez az, hogy ha a kormánynak szemrehányást tesz az általa tett intézkedésekért, legalább olyanokat sorolt volna fel, a melyeket ez a kormány létesített és nem olyanokat is, melyek nem ezen kormány müveit képezik. (Mozgás.) Részemről örömmel consta­tálom, hogy Eötvös Károly t. képviselő úr kije lentette, hogy jövőre az alakulandó kormány­nyal szemben tárgyilagos lesz, a mivel beismerte azt, hogy eddig nem így járt el. (Zaj és ellen­mondás a szélső baloldalon.) Kováts József; Feltételesen mondta! (Hall­juk ! Halljuk!) Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: Gr. Apponyi Albert előttem szólott t. képviselő úr azt állította, hogy a mostani parlamentaris beteges állapotok egyik oka az, hogy a kor­mány megakadályozta, hogy a korona kellő in­fonnatiokat nyerjen. (Halljuk! Halljuk!) Felfogá­som szerint a koronának nyújtott informatiók kétfélék : vagy hivatalos alakban történnek, a mi természetesen csak azoktól eredhet, kik az ügyeket viszik és ezekről hivatalos jelentést tesznek. Van azután másik neme az informatióknak, a melyek a nyilvános életben történő nyilatkoza­tokból erednek. (Úgy van! jobb felől.) A kormány nincs abban a helyzetben és ezt nem is akarja tenni s nincs is szükség reá, hogy arra a térre lépjen, a melyet oly sokszor méltóztattak emlegetni és denuntiálásnak ne­vezni, mert hiszen a nyilvánosság terén a köz­életben történtek amúgy is eljutnak a legmaga­sabb helyre és azok alapján az ország helyzetét és az illetők felfogását megbírálni a koroua mindenkor képes. (Igaz! Úgy van! Helyeslés a jobboldalon.) Azt mondják a t. képviselő urak s külö­nösen Eötvös Károly t. képviselő úr mondta azt, hogy a kormányválság alkotmányellenes, hogy az nem az alkotmányos kormányzat formái szerint megy végbe, mert az nem a parlament szavazatának következménye, hanem más be­folyásnak eredménye. (Zajos ellenmondások és fel­kiáltások a szélsőbalról: Nem azt mondotta!) Gr. Károlyi Gábor: Már megint nem ér­tette meg! (Nagy zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk!)' Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: Valamint a kormány két irányban tartozik el­járásaért felelősséggel: a törvényhozás többsége és a koronával szemben; épúgy kötelessége a törvényhozás minden faetora közt szükséges

Next

/
Oldalképek
Tartalom