Képviselőházi napló, 1892. VI. kötet • 1892. szeptember 26–deczember 5.
Ülésnapok - 1892-104
142 104. országos ülés 1892. november ?-en, hétfőn. Szapáry szokása. (Igazi Úgy van! a bal- és szélső baloldalon. Ellentmondás, zaj jobb felél.) Helfy Ignácz: Eötvös Károly t. barátom világosan intézte a kérdést a cabinet jelen lévő t. tagjaihoz, hogy megtörtént-e a lemondás, igen vagy nem? Mindnyájan tudjuk, hogyha ez meg történt, a tegnapi napon történhetett meg, tehát a cabinet t. tagjairól fel kell tennem, hogy nem vezettetik magukat vakon, hogy olyan önérzet mindenikben van, hogy nagyon jól tudja, hogy vele mi történt. De kétséget nem szenved, hogy rendkívüli helyzetben vagyunk és én bátor vagyok kérni a t. kormányt és a t. hasat, tartsuk meg a rendes parlamenti szokást és miután egyfelől nem forog fenn annak sürgőssége, hogy az igazságügyi javaslat most tárgyaltassék; a másik kérdésre nézve pedig maga a t. minister úr is beismerte, hogy az olyan természetű, a melyet siettetni, forcirozni nem lehet: tehát kérem, méltóztassék azt, a mit Polónyi t. barátom indítványozott, hogy most függeszszük fel a tárgyalásokat, elfogadni és várjuk be a jelenlegi miüisterelnök úr hivatalos nyilatkozatát, a melyet én első sorban csakis itt e teremben tartok helyén levőnek, nem pedig a pártclubban. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ugron Gábor: T. ház! Én a nnpirend kérdéséhez hozzászólani nem kívántam volna, ha az igen t. igazságügyminister úr azon téves nézetének nem ad itt hangot, hogy csak akkor jön egy kabinet a kérdéses helyzetbe, ha lemondását már bejelentette, Bocsánatot kérek, de a parlamenti gyakorlat szerint, ha a eabinetkérdós szavazás következtében bekövetkezett, minden alkotmányos országban rögtön azon szavazás után, ha pedig a cabinet maga veti föl a cabinet-kérdést, akkor azon pillanattól fogva, a melyben ez történt, reá nézve az illendőségnek kérdése az, hogy tovább a parlamenttől bizalmat nem kér, felhatalmazást nem vár és nem is akar arra igényt tartani, míg sorsa fölött elintézés nem jön létre. (Helyeslés a bal- és szélsőbalon.) A jelen helyzet, mint általánosan tudva van, úgy áll, hogy a kormány a cabinet-kérdést fölvetette, tehát léte vagy nem léte függőben van s a kabinet tagjai bizonyára informálva vannak annyira sorsukról, hogy tudni fogják, mi történt a cabinet kérdés felvetésével. Hiszen lehetetlen, hogy a cabinet elnöke őket e tekintetben teljes tudatlanságban felejtette volna. (Derültség a balés szélső baloldalon.) Miután a t. kormány tagjai helyzetüket legjobban ismerik, az abból folyó consequentiákat kell, hogy levonják. A kereskedelmi minister úrnak nyilatkozatából látom, hogy a consequentiákat le kívánja vonni. A mi az igazságügyminister urat illeti, ahhoz hozzájárulok, miután egyrészt a törvényjavaslatot a ház általánosságban elfogadta, másrészt az illedelem — mert arra is adok valamit — azt hozza magával, hogy a ministerektől se tagadjuk meg utolsó kérésüket. (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) Hozzájárulok ahhoz, hogy a telekkönyvi rendtartásra vonatkozó módosítások tárgyaltassanak. Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház! (Halljuk ! Halljuk!) Nem ereszkedhetem abba bele, hogy parlamenti maximákat fejtegessek a fölött, hogy általán véve a lemondásoknál mi szokás, mi nem szokás, mi helyes és mi nem helyes. Annyit azonban t. képviselőtársam is meg fog engedni, hogy minden körülmények között áll az, hogy mindaddig, míg egy kormányférfí mint minister fungál: mindaddig annak a ministernek kötelessége alól kivételeket tenni nem szabad. (Helyeslés jobb felöl.) Különben ne méltóztassék azt hinni, hogy a kivonatoknak és a családi értesítőknek bélyegmentessége bármely tekintetben bizalmi kérdés a kormánynyal szemben. Hiszen egy képviselő úr indítványozta, a ház helyesnek találta, hogy ez a módosítvány az igazságügyi bizottsághoz útasítassék és most az igazságügyi bizottság jelenti, hogy ez helyes. Legyen tehát meggyőződve t. képviselőtársam, hogy semmi csorba sem történik sem egyik, sem másik irányban; akár — a mint ő magát kifejezte — utolsó kívánságomat teljesíti, akár lehet még ezután is kívánságom. (Derültség.) Ez a dolog érdemére nézve teljesen mindegy és minthogy a t. képviselő úr is belenyugodott, azt hiszem, e módosításokat le lehet tárgyalni. (Helyeslés.) Elnök: Gondolom, nincs eltérés arra nézve, hogy a Vaskapuról szóló törvényjavaslat most a napirendről levétessék. Azt hiszem, a többség ahhoz is hozzájárul, hogy a másik törvényjavaslathoz beadott néhány szakasz most letárgyaltassék. (Helyeslés.) Ily értelemben történvén megállapodás, a a Vaskapuról szóló törvényjavaslat a napirendről levétetik, a napirendre tűzött módosítások pedig letárgyaltainak. Következik a tárgyalás. Széll Ákos jegyző (olvassaamódosítás 11—14 szakaszait valamint a régi 12-ik, új 16. § hoz beadott módosítást, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: Ez újabb szakaszok is és ezekhez képest a függőben hagyott 9 ik szakasz is az első bekezdés elhagyásával elfogadtatván és így a törvényjavaslat részleteiben is le lévén tárgyalva, javaslom, hogy annak harmadszori olvasása a szerdán reggel 11 órakor tartandó ülésre tűzessék. Ezen ülés napirendjén egyéb nem lenne, hanem ezen ülésben intézkednénk esetleg a jövő ülések napirendjéről. (Helyeslés jobb felöl.) Méltóztatnak hozzájárulni ?
