Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.

Ülésnapok - 1892-79

40 f». émifos ülés 1892. JHMBS 80-án, wtttSrtíko'a, ezt sem etnikai szempontból a törvényhozáshoz méltónak, sem nagy princípiumok érdekében megengedhetőnek nem tartom. (É'énk helyeslés a hal- és szélső bal felől.) Mindezek engem arra indítanak, hogy e törvényjavaslatot el ne fogadjam. Magam is érzem, hogy az államháztartás rendezése nagy és fontos szempont, melyet figyelmen kívül hagyni nem szabad, melynek érdekében mindent meg kell tenni a legnagyobb áldozatokkal is, a mi módunkban van. En nem akarom ezt megtagadni. Ép azért hajlandó vagyok inkább arra, hogy a fennálló állapotokat további alkotásig meghatározott időre kiterjeszszük, semhogy ily káros, könnyelmű, igazságtalan, méltánytalan, minden érdeket lábbal taposó törvény megalkotásához hozzájáruljak. Ép azért a magam és azon t. barátaim nevében, kik arra kértek, hogy nézetüket tol­mácsoljam, bátorkodom a t. háznak a követ­kező határozati javaslatot elfogadásra ajánlani (olvassa): » Határozati javaslat. Mondja ki a ház, hogy az italmérési jövedék módosítására vonatkozó törvény­javaslatot, mely egyfelől az adóalap tágítása által a már is súlyos közterheket még inkább fokozza; másfelől pedig a kizárólagos jog haszonbérbe adá­sának további meghosszabbítása és úgyszólván meghonosítása által az eredeti törvény intentioját megmásítani törekszik és ez által mind a terme­lés, mind az adózás, mind a fogyasztás, mind végűi a korcsmáltatási jog gyakorlása tekinteté­ben egészségtelen állapotokat teremt: általá­nosságban sem fogadja el és utasítja a pénzügy­minister urat, hogy oly törvényjavaslatot ter­jeszszen elő, mely a jelzett súlyos bajok gyöke­res orvoslásának megfelel. A mennyiben egy ily törvény megalkotására a kizárólagos jognak folyó év végével leendő megszűnése miatt ele­gendő idő nem lenne, tegye meg a kezdemé­nyezést arra, hogy a jelenlegi állapot ideiglenes jelleggel és rövid időre törvény által meg­hosszabbíttassák. Beadják: Horánszky Nándor, gr. Apponyi Albert, Kulinan János, Gaal Jenő, Horváth Lajos, Nedeczky Jenő, Berger Ignácz, Beöthy Ákos, dr. Issekutz Victor, Makfalvai Géza, Deésy Zoltán.« Ajánlom határozati javaslatomat elfogadásra. (Zajos helyeslés, éljenzés és taps a hal- és szélső­balon.) Elnök: Méltóztatik kívánni, hogy a hatá­rozati javaslat újból felölvastassék? (Nemi Öt perez szünetet kérünk!) Ha méltóztatik kívánni, az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: A felfüggesztve volt ülést ezennel megnyitom. A pénzügy minister úr kíván szólani. Wekerle Sándor pénzügy minister: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Föntartom magamnak, hogy a szőnyegen levő törvényjavas­lathoz érdemileg és annak egyes részleteire kiterjedo'leg későbben szóljak, a midőn talán alkalmam lesz a vita folyamán felmerülő többi ellenvetésekre is kiterjeszkedni, Most igen rövi­den kívánom a t. ház figyelmét igénybe venni azért, mert Horánszky Nándor képviselő úrnak a túloldal részéről nagy tetszéssel fogadott beszé­dében egész sorozata foglaltatik az oly állítá­I soknak, melyek — bocsánatot kérek a kifeje­. zésért — a valóságnak meg nem felelnek, ezt természetesen tárgyi szempontból értve és egész beszédének structurája oly alapokra van fektetve, hogyha ezeket az alapokat vizsgáljuk, összes állításai és következtetései magokban semmikké s tarthatatlanokká válnak. (Mozgás és ellenmon­dások halról. Tetszés. Halljuk! Halljuk! a jobb­oldalon.) Ennek bebizonyítására vállalkoztam, t. ház, (Halljuk! Halljuk!) Nem kívánom kísérni a t. képviselő urat beszédjének elején felhozott fejtegetéseiben, a hol azt mondotta, hogy a mi közterheink mennyire szaporodnak, hogy egyenes adóink 30 millióval, a közvetett adók 84 millióval szaporodtak, gon­dolom, 1875 óta; hogy államadósságainkat ezen idő alatt egy milliárdot meghaladó összeggel szaporítottuk, stb. Nem azért teszem ezt, mert hiszen ebben az utóbbiban nekem talán semmi részem nincsen. (Úgy van! Úgy van! jobb felöl.) És hogyha nem 25 esztendőre visszamenőleg ítélünk meg egy pénzügyi politikát, hanem az utóbbi évek alapján hozzuk meg az ítéletet, midőn talán a korábban elhintett magvak már gyümölcseiket megteremték, akkor — bocsána­tot kérek — az államadósságok tekintetében mindenki bizonyságot fog szolgáltatni arról, hogy e tekintetben egy soha nem várt, nem remélt javulás állott be. (Igaz! Úgy van! jobb felöl.) Beállott pedig azért, mert azokat a hiányo­kat, melyek annak idején az államadósságok növelésének első sorban voltak indító okai, sok­kal előbb megszüntettük, mintsem annak idején politikai programmunkban kilátásba helyeztük, (Úgy van! Úgy van! jobb felöl.) sőt ezt messze meghaladólag oiy jövedelmi feleslegekre tettünk szert, melyek miatt mindennel lehet bennünket illetni, csak azzal nem, hogy az ország terheit ez idő alatt szaporítottak. (Helyeslés és tetszés jobb felől.) l)e nem terjeszkedem ki "a t. kép­viselő ár ellenvetéseire azért sem, mert egész összehasonlítása lényeges tévedésen alapúi, midőn szembeállítja azt, hogy mivel szaporodtak a mi terheink és mivel szaporodtak az osztrákok ter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom