Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.

Ülésnapok - 1892-88

gg$ 68* országos ftlés 1S92. jnhne li-én, csiitörtlikén. úgynevezett román küldöttség bécsi szereplése alkalmával a szomszéd osztrák államnak minden komoly politikai tényezője és sajtója részéről oly loyalis, a köztünk levő viszonynak meg­felelő magatartást tapasztaltunk, a melyre nézve mi csak a legteljesebb elismeréssel adózhatunk. (Általános élénk helyeslés.) Madarász József? Visszafizettük nekik Dévénynél! (Zajos derültség.) Gr. Apponyi Albert: T. ház! Mondám, hogy a hazai román ajkú lakosság körében mutat­kozó izgalmak táplálékot nyernek olyan társa­dalmi mozgalmak által, a melyek a szomszéd Romániában észlelhetők. Hangsúlyozni szokták, hogy a hivatalos Románia minden tényezője ezekkel szemben a legroi-rectebbííl viselkedik. És minthogy én teljesen osztozom abban a felfogásban, a melynek Ugron Gábor t. bará­lom tegnap kifejezést adott és a mely a köz­tünk és a Románia közötti érdekközösségre vonatkozik, nagyon örülnék, ha ezt a felfogást és nézetet is a magamévá tehetném. Elismerem azt, hogy kézzelfogható, szembe­szökő, durva megsértése azoknak a tekintetek­nek, melyekkel minden állam a vele barátság­ban, sőt békében élő államoknak tartozik, a romániai hivatalos tényezők részéről r.em for­dult elő ; de föltétlen magasztalást, sőt föltétlen elismerést e tekintetben a romániai hivatalos tényezőkkel szemben sem vagyok képes nyilvá­nítani. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Mert azon társadalmi mozgalmak, melyek a román állam területén a mi államunk lakossága között szított mozgalmak támogatására meg­indultak, nem csupán egyes ifjúsági tüntetések, nem csupán a romániai sajtóban való czikkezé­sekben és nem csupán oly jelenségekben nyil­vánultak, a melyek eltűrését minden kormány az alkottnánynyal és szabadsággal indokolni tudna: de újabban egyletek keletkeztek Romániában, névszerint egy igen elterjedt és befolyásos egyének vezetése alatt álló egylet, a mely ezen czímet viseli: »Sigue pour l'unitée d'instruction des Rumai«, mely egyenes ós bevallott czélúl tűzte ki, hogy az úgynevezett elnyomatás alatt szenvedő románoknak, t. i. a mieink, a mi román ajkú polgártársaink sérelmét felkarolja, minálunk létező szentesített törvények ellen iz­gasson — a mi mindenesetre illetéktelen be­avatkozás egy más állam belügyeibe — sőt hogy Európaszerte minket bevádoljon é* elle­nünk propagandát csináljon; oly egylet tehát, melynek nyíltan bevallott czélja az, hogy egy szomszéd állam területén az azon államban fennálló érvényes törvények ellen való izgatást terjeszsze és annak az államnak polgárait ily módon ezen törvények ellen fellázítsa. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) A midőn pe dig azt látom, hogy ezen egylet nem csupán akadálytalanul végzi és folytatja működését, hanem hogy ünnepélyes alkalommal ezen egy­letnek küldöttsége Románia királya által is fogadtatott, hozzája beszédet intézhetett és ke­gyes választ nyert az ő ajkáról, akkor kényte­len vagyok azt mondani, hogy a hivatalos Ro­mánia sem teljesíti e tekintetben a barátságos és békében élő államok közt mindig szem előtt tartamló kötelességeket, (Igaz! Úgy van! a bal­és szélső baloldalon.) legalább nem azzal a lelki­ismeretességgel és azzal a pontossággal, a mely­lyel p. o. Romániánál sokkal hatalmasabb 01asz-_ ország az ott is létező irredentizmussal szem­ben az egymást felváltó kormányok mindenike alatt a mi monarchiánkkal szemben internatio­nalis kötelezettségeinek eleget tett. (ügy van! Ügy van! a bal- és szélsőbalon.) És végűi, t. ház, a helyzet egészének ki­rajzolásához és összes vonásainak felderítéséhez nem elég az, hogy először az izgalom a mi határainkon belül nagyobb mértékben foly, mint régóta és rendszeresebben és vakmerőbben; (Igaz! Ügy van! bal felől.) nem elég az, hogy n szomszéd román államban ezen izgalomnak támogatása társadalmi téren, de a kormánynak elnézése mellett rendszeresen bevett czél gya­nánt űzetik, de hozzájárul még az az ismert tény is, hogy mindezek a tényezők, úgy azok, a melyek Magyarország területén a román nem­zetiségi izgatás vezetőiként szerepelnek, mint azok a tényezők, melyek őket a román király­ság területén támogatják, rendszeres aetiot foly­tatnak abban az irányban, hogy az európai sajtóban, (Igaz! Úgy van! bal felől) európai nem­zetközi gyűléseken, szóval minden alkalmaknál, a hol lehetséges, Magyarországot bevádolják, Magyarország intézményei és törvényei, Magyar­ország alkotmányos kormányzata, a magyar nemzet hagyományos politikájának szükségképi éä maradandó alapelvei ellen az európai köz­véleményt felizgassák, Magyarországot gyűlöle­tessé tenni, az előbb említett izgalmaknak az európai közvélemény erkölcsi támogatását meg­szerezni iparkodjanak. (Igag! Úgy van !abal és szélső baloldalon.) Ez, t. képviselőház, az a helyzet, a mely­lyel szemben állunk és a mely az én felfogá­som szerint kell, hogy magára hívja úgy a kormánynak, mint a törvényhozásnak figyelmét. Ezzel a helyzettel szemben, t. ház, mi a teendő? Az első teendő az, a mire nézve az igazságügyminister úr a mai napon adta meg a választ; válasza szavakban, elvileg kielégítő; a kérdés csak az, hogy az a tényekben és ered­ményben szintolyan praecise és határozott ki­fejezést fog-e nyerni, mint szavakban, (Igaz! Úgy van! bal felől.) t. i. az, hogy kerülve,

Next

/
Oldalképek
Tartalom