Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.
Ülésnapok - 1892-85
85. ornágOB ülés (898. kllni ILén, liétf*«. j 55 egy egész szolgálati pragmatica a ház tisztviselői részére, a mellett fizetések módosítása, részben új hivatalok szervezése, díjosztályokba való beosztása stb. Én, t. ház, azt hiszem, hogy a ház valóban nincs abban a helyzeti en, hogy ezt a nagyon fontos ügyet kellő alapossággal tárgyalja. (Úgy van! Úgy vánf bal felől.) Itt vannak először azok az általános okok, a melyek miatt a ház érdemleges tárgyalása, mint a háznak külső physiognomiája is mutatja, nagy nehézségekbe ütközik. (Igaz! Úgy van! bal felöl.) Hogy a valutára vonatkozó javaslatokat most le kell tárgyalnunk, a mellett fontos, nagyobb és maga a abb politikai érdekek szólanak, (Helyeslés bal felöl.) ezek előtt tehát meghajlom. De épen azért, mert a mi kevés figyelem és munkaképesség a házban most még van, azt teljesen absorbeálják a valutajavaslatok: nem hiszem, hogy a t. ház ezt a szintén nem fontosság nélküli, mert tisztviselőink javát érdeklő javaslatot a kellő figyelemmel és alapossággal most tárgyalni képes volna. (Élénk helyeslés bal felöl.) Hozzájárul az is, hogy nem hiszem, hogy helyén volna a képviselőház tisztviselőinek díjosztályait megállapítani, minden tekintet nélkül más állami tisztviselők díjosztályba sorozására, (Helyeslés bal felöl.) ágy, hogy tehát a czélszerííség — szerintem — azt is kívánná, hogy ezt az ügyet ne oldjnk meg isoláltan, mielőtt egyidejűleg a többi állami tisztviselők fizetésének szabályozása meg nem történt. (Élénk helyeslés) Mindezeknél fogva kérem a t. házit, méltóztassék a gazdasági bizottságnak jelentését a képviselőház hivatalnokai részére tervezett szolgálati szabályzatról most a napirendről levenni (Helyeslés' bal felöl.) és ezzel akkor foglalkozni, midőn a szünetek után újból találkozni fogunk és midőn erre az ügyre is kellő figyelmet fogunk fordíthatni. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Wekerle Sándor pénz ügy minister : T. ház! Méltóztatik emlékezni egy nyugdíjazási kérdés alkalmából felmerült határozatra — nem tudom forma szerinti határozat volt-e az, vagy pedig megállapodás — melynek s az akkor kifejtett eszméknek az volt a tendentiájuk, hogy a ház tisztviselőinek szolgálati viszonyai szabályoztassanak s a nyugdíjazási kérdések tisztáztassanak. A ház e határozatán kivül egy más körííimény is szükségessé tette a kérdésnek felölelését: jelesül az, hogy a tisztviselők illetményeinek szabályozásáról szóló törvényjavaslatban legalább is nem volt czélszeru intézkedni a ház tisztviselőinek illetményeiről azért, mert hisz ez a ház budgetjogát tángálta volna. A tisztviselők illetményének szabályozásáról szóló törvényjavaslatba egy szakaszt óhajtottam a tárgyalás alkalmával felvenni, melyet előzetesen azért nem tudtam felvenni, mert hisz a szakasznak mikéntje lényegesen lett volna föltételezve a t. ház megállapodásától. E szakaszban az lett volna kimondva, hogy ezen és ezen korlátok közt a ház maga szabja meg budget-jogánál fogva a tisztviselők illetményeit. Időzközben, t. ház, a gazdasági bizottság foglalkozott e kérdésnek úgy pragmaticus részével, mint a fizetés-felemelési, illetőleg fizetésszabályozási részével és megállapított egy szabályzatot, mely két részből áll: először a pragma ticát szabályozó részből, ennek semmi összeköttetése a fizetésszabályozási javaslattal; másrészt az illetmények végleges rendszeresítéséről szóló részből. Ez igenis összeköttetésben van a javaslattal, a mennyiben a háznak mostani határozata annak idején megfelelő törvényes intézkedésként a tisztviselők illetményeinek szabályozásáról szóló törvénybe külön szakasz fölvételét teszi szükségessé. A második kérdés felölelését sürgőssé tette az, hogy a ház csak Julius végéig gondoskodott lisztviselőinek drágasági pótlékáról és így vagy szabályoztatik ez a kérdés, vagy nem szabályoztatik és akkor legfeljebb az maradhat hátra, hogy a ház tisztviselői kapják az eddigi fizetést és nem részesülnek azon javadalmazásfelemelésben, melyben mások részesülnek. Ez különben nem az én dolgoin, nekem csak a fizetés szabályozásával van dolgom, azzal is annyiban, hogy az a többi tisztviselők fizetésének szabályozásáról szóló javaslattal összhangba hozassék; ez az én kérésem és álláspontom. Ennél sürgősebb a másik rész, t. i. a pragmaticus rész. Linder György: Rosszá! van megcsinálva ! Wekerle * Sándor pénzügyminister : Bocsánatot kérek, lehet, hogy rosszul van csinálva, de egyáltalán nem tartanám kívánatosnak, hogy a ház plenumában foglalkozzék ily kérdéssel. Én a gazdasági bizottság tanácskozásainak ama részében, mely a fizetések szabályozásárt vonatkozik, résztvettem Ott megbeszéltettek a pragmaticus elvek is és arra a tapasztalatra jutottam, hogy a gazdasági bizottságnak határozatai és megállapodásai, merném mondani, talán kis kivételektől eltekintve, pártkülönbség nélkül a legnagyobb egyhangúsággal hozattak. És nem is tartanám czélszerünek, ha ily kérdések a ház plenumában vitattatuának. Azért igen kérem a t. házat, miután az elnök úr részéről a pragmaticus rósz is sürgősnek nyilváníttatott: méltóztassék abba beleegyezni, hogy ez a javaslat igenis most, az őszi ülésszak előtt tárgyaltassék. A mennyiben alaposabban kívánnának némelyek hozzászólni, czélszeríí lenne azt talán külön ülés napirendjére kitűzni, (Helyeslés.) de úgy, hogy még a nyári szünet előtt foglalkoz30*
