Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.

Ülésnapok - 1892-83

88. oí-síágos Ölés Í8«í. jnllns 6-én, kedden* 129 Ázt hiszem tehát lényegileg semmi diffe­rentia nincs köztünk, mert hiszen a képviselő úr sem akarja az ellenkezőt, ő csak ezen sza­vakat akarja kihagyni, hogy: »a pénzügyi izazgatóság által megállapílandó feltételek mel­lett*. Bocsánatot kérek, erre a két szóra mel­lőzhetetlen szükség van, mert ha minden bor­termelőnek megengedjük, hogy e czímen, ha ő azt vinirozásra használja fel, italmérési adómen­tesen dertíre-borúra hozhasson be szeszt, sem mennyiségileg ezt nem korlátozzuk, akkor az egész italmérési adót kivetkőztetjük természeté­ből és ennek az lenne a következménye, hogy a becsületes emberek terhelve lesznek az adó­val, azok pedig, a kik visszaélést akarnak el­követni, egyáltalán nem fizetnek adót. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) Ilyeneket tenni nem lehet. (Helyeslés jobb felöl.) Azért ha a t. képviselő úr arra szorítko­zott volna, hogy azt kérdezte volna, mit értek ezen rendeleti úton megállapítandó feltételek alatt, azt hiszem, módosítását meg sem tette volna. A rendeleti úton megállapítandó feltételek egyedül arra fognak szorítkozni, hogy a vini­rozásnál felhasználandó mennyiség arányban álljon az azon borkereskedőnek vagy bort el­árusító szőlőbirtokosnak, pinezekezelőnek eladott bormennyiséggel. Erre fog ez a feltétel szorít­kozni, semmi másra és erre múlhatatlan szük­ség lévén, kérem a, t. házat, hogy a szakaszt minden módosítás nélkül elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Bernát Béla: T. ház! Én beszédemnek első részében felvilágosítást kértem, miután ne­kem határozott adatom van arra nézve, hogy a mennyiség korlátozva lett, annyiban, hogy csak száz hektoliter és azt meghaladó mennyiségben lehetett az ugyanazon községben lakó szesz­főzőtől beszerezni és erre nézve még nyilatko­zatot nem hallottam, vájjon feltétlenül meg fog e ez engedtetni. Miután azonban most a t. minis­ter úr kijelentette, hogy sem a mennyiség, sem a beszedési kör nem lesz befolyással ezen adó­mentességre s ez feltétlenül fog adómentesség­ben részesülni, természetesen ezen nyilatkozat által meg vagyok nyugtatva, ezt tudomásul veszem és módosítványomat visszavonom. (He­lyeslés) Elnök í A módosítványt benyújtó Bernát Béla képviselő úr módosítványát visszavonván, a szavazás szüksége elesik és a mennyiben a szakasz meg nem támadtatott, gondolom, a t. ház méltóztatik azt elfogadni. (Elfogadjuk!) A szakasz elfogadtatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa a 12. és 13. §.-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Ol­vassa a 14, §-t). KÉPVH. NAPLÓ. 1892 — 97. V. KÖTET. Szederkényi Nándor jegyző: Várady Károly! Várady "Károly: T. ház! A 14. §-ban az igen t. minister úr és a pénzügyi bizottság is azt az intézkedést javasolja, mely szerint a megváltási és haszonbérleti szerződések, melyek 1893—94. évre köttettek, ez év deczember 31-én szűnjenek meg és ennek következtében a kincstár ellenében a községeknek, feleknek, bér­lőknek kártérítési igényük ne legyen. T. ház! Ezt az intézkedést, úgy, a mint vau, nem tartom helyesnek ; de miután azt tar­tom, hogy a többség mégis el fogja fogadni, ez esetre módosítványt óhajtok benyújtani a sza­kaszhoz. Nevezetesei) tudomásom van arról, hogy nemcsak a 93. és 94. évre, de 1894-en túl is köttettek ily megváltási és haszonbérleti szerző­dések, nem a kincstár és a községek, hanem a községek és bérlők közt. Azt tartom, hogy ez esetben, ha a törvényhozás intézkedik arról, hogy a kincstár és bérlők vagy községek közt kötött szerződések megszűnjenek, mindenesetre helyes lenne, nehogy a községek és bérlők vagy községek és felek közt tömérdek perleke­désnek nyissunk kaput, intézkedni az iránt, hogy az ily albérleti szerződések is megvédes­senek a kártérítési perektől. Ennélfogva bátor vagyok a 14. §. 3-ik be­kezdésekép a következő módosítást ajánlani: »1892. évi deczember hó 31-ik napjával ha­sonlóan megszűnnek Magyarországon a bor- és sörfogyasztási, valamint italraérési adók tekinte­tében 1893., 1894. vagy további évekre és ki­hatólag, községek és telek vagy haszonbérlők között létrejött haszonbérleti, szerződések s ezen megszűnésből folyólag a községek, felek vagy bérlők egym's ellen kártérítési igényeket szin­tén nem érvényesíthetnek.* Hegedűs Sándor előadó: T. ház! Azt hiszem, hogy a t. képviselő úr ezen szakasznak szövegét és intentioját félremagyarázta, hogy ezen következtetésre jutott és illetőleg ezen mó­dosítást kívánja tenni; mert itt kizárólag az italmérési adónak községenkinti biztosítása alkal­mával kötött megváltási és haszonbérleti szer­ződésekről van szó és mi nem avatkozhatunk a magánosok és községek viszonyába. Különben a szerződések és a bérletek a kincstártól jön­nek, ennek következtében csak arra vonatkozó­lag lehet intézkedni. Hogy a magánosok és községek között mily szerződések jöttek létre és mennyi időre terjednek: abba a, törvényhozás nem avatkozik és itt is csak azért intézkedik, mert a törvény jogalapot nyújt, mert az adó­tétel az egyesítés folytán változást szenved és lehetetlen a kezelést keresztülvinni, ha pl. az italmérési adó az egyik bérlőnél, a fogyasztási adó a másiknál van. Csakis ezen indokból és 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom