Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.

Ülésnapok - 1892-74

256 74. országos ülés 1892. junlns 18-án, szombaton. kinyomatik, a ház tagjai közt kiosztatik és ha beleegyezni méltóztatnak, az osztályok mellőzésével napirendre tűzetik, (Helyeslés) mire nézve, ha hozzájárulni méltóztatnak, az ülés végén leszek bátor előterjesztést tenni. (Helyeslés.) Következik az indítvány- és interpellatios könyv felolvasása. Széll Ákos jegyző: Az indítvány-könyvben a következő bejegyzések foglaltatnak: {Halljuk! Halljuk!) 1891. június 18. Madarász József. Az országgyűlési képviselők napdíjainak és lakbérilletményének egy általános összegben leendő megállapítása tárgyában. (Helyeslés.) Továbbá 1892. június 18. Hortoványi József. Az országgyűlési képviselők napi díjainak birói foglalás alóli kivétele tárgyában. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! (Nagy zaj.) Csendet kérek, t. ház! (Halljuk! Halljuk!) Olay képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben lenni és az elnököt beszélni hagyni. T. ház! A házszabályok 147. szakasza rendeli, hogyha indítványok jelentetnek be, azoknak indokolás végett való felvételére az elnök tűz ki időt, mely felett a ház vita nélkül határoz. Azt a javaslatot teszem, méltóztassanak mindkét indítványnak ilyetén indokolás végett való felvételére a pénteki ülést elfogadni, a mennyiben azonban az apropriationalis törvényjavaslat tárgyalása hosszabbra nyúlnék, rögtön azután vétetnék fel. Méltóztatik hozzájárulni? (Helyeslés.) Ily értelemben állapíttatik meg ezen indítványok indokolásának határideje. Az indítványok ki fognak nyomatni és a ház tagjai között ki fognak osztatni. Széll Ákos jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy az interpellatios könyvben nincs bejegyzés. Elnök: Méltóztatnak tudomásul venni. Következik a napirend és pedig első sorban a tegnap tárgyalt két törvényjavaslatnak harmadszori felolvasása. Széll Ákos jegyző (olvassa a kereskedelmi viszonyainknak Szerbiával legfeljebb 1893, évi június hó 30-ig való ideiglenes rendezéséről és az osztrákmagyar vámterület általános vámtarifájának VI. osztályához tartozó, 24. szám utáni 2. jegyzet hatályon kivül helyezéséről szóló törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t, házat, méltóztatik-e a felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásban elfogadni? (Elfogadjuk!) A ház a törvényjavaslatot harmadszori felolvasásban elfogadja és az alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházzal közöltetni fog. Széll Ákos jegyző (olvassa a törvénykezési szünidő újabb szabályozásáról szóló 1887. évi XXX. törvénycsikk kiegészítését tárgyazó törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásban elfogadni? (Elfogadjuk!) A ház a törvényjavaslatot harmadszori felolvasásban elfogadj alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájánílás végett a főrendiházzal közöltetni fog. Következik napirend szerint a könyvtári bizottság előterjesztése a Ghyczy Ignácz-féle könyvek hovafordítása tárgyában. Méltóztatnak a jelentést felolvasottnak tekinteni? (Igen!) A bizottság előadóját illeti a szó. Rezei Sylvius előadó: A Ghyczy Ignácz örökösei által a képviselőháznak ajándékozott 20.000 kötetnyi könyvtár 6 000 kötet kivételével annak idején a könyvtárnak illető szakosztályaiba beosztatott. Ezen a könyvtár keretén kivűl eső 6.000 kötetből a t. ház még 1886. Julius 25-iki határozatával 1.356 kötetet a gazdasági egyesületnek engedett át. A többi be nem osztott könyvek most részint ládákban, részint könyvszekrényekbe vannak elzárva. Minthogy azonban Ghyczy Ignácz még életében többször kinyilvánította, hogy könyvtárát közczélokra kívánja fordítani s azoknak szenteli és maguk az örökösök is, kik e könyvtárt a képviselőháznak felajánlották, kinyilatkoztatták, hogy beleegyeznek, miszerint a képviselőház könyvtára keretén kivűl eső könyvek közintézeteknek engedtessenek át; minthogy továbbá a könyvek a képviselőház helyiségében aniúgy sem volnának elhelyezhetők, mivel azokban maga a ház könyvtára is csak nagyon szűken fér el; — minthogy végre az új országházban I a könyvtár keretén kívül eső szakok új szerzeményekkel való kiegészítése akkor sem képezhetné a képviselőházi könyvtár feladatát: a könyvtári bizottság azon tiszteletteljes javaslattal járul a t. ház elé, méltóztassék elhatározni, miszerint épen ilgy, a mint annak idején az 1356 kötet mezőgazdasági munka a gazdasági egyesületnek engedtetett át, a többi be nem osztott könyvek is bizonyos feltételek mellett szakaszoukint megfelelő közintézeteknek engedtessenek át. E feltételek elseje az volna, hogy minden egyes kötetre Ghyczy Ignácz nevét kitüntető bélyeg nyomassék, második az, hogy melléje a képviselőház könytárának bélyege tétessék és végre harmadika, melyet már maga a t. ház is kimondott akkor, mikor az említett könyveket a gazdasági egyesületnek engedte át, az, hogy a ház tulajdonjoga ezen könyvekre fentartatnék, úgy, hogy az illető engedményes intézetek, ha a t. ház kívánná, azokat akármikor visszaszolgáltatni lesznek kötelesek. Ezen átengedés nagyon természetes, hogy két példányban sz er-