Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.
Ülésnapok - 1892-68
68, országos ülés 1882. június 10-én, pontokén. 91 legkegyelmesebben szentesíttetvén, mint ez idei X. tcz. az országos törvénytár útján folyó évi május lió 31. napján kihirdettetett s ezen törvény czikknek a legfelsőbb szentesítés! záradékkal ellátott eredeti példánya az országos levéltárban helyeztetett el. Tudomásul vétetik. Bemutatom Krassó-Szö'rény vármegye közönségének feliratát, az 1883 : XV. tcz. módosítása ég javadalmazásának felemelése tárgyában. Előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a ház kérvényi bizottságának. Bemutatom végre a marosujvári állami elemi tanítótestületnek Kemény Endre b. a dél magyarországi tanítóegyesület marosmelléki körének — a morágyi evangelicus ref. tanítótestületnek — és a progrováczi ágostai hitvallású tanítótestületnek Horánszky Nándor orsz. képviselő ár által beadott kérvényeit, a tanítói fizetések méltányos rendezése tárgyában. Előzetes tárgyalás és jelentés-tétel végett kiadatik a közoktatásügyi bizottságnak. Az elnökségnek több jelenteni valója nincs. Következik a napirend: a kereskedelmi mtnisterium költségvetésének tárgyalása. Schóber Ernő jegyző (olvassa): Központi igazgatás. Rendes kiadások: XVII. fejezet 1. cxím. Rendes bevételek: VI. fejezet !, czím. Kiadás. Központi igazgatás. Személyi járandóságok 460.530 forint, Elnök: Az előadó Úr kíván szólani. Darányi Ignácz előadó: Van szerencsém jelenteni, hogy az 1892. évi költségelőirányzat fölöslege 22,515.382 forinttal irányoztatik elő; a többlet tehát a múlt évi előirányzattal szemben 11,480.000 forintot képvisel. Számba veendő azonban, hogy ebben a 22,515.382 forintban az osztrák-magyar államvasutak megváltása folytán 10,850.000 forint szerepel. E szerint a tulajdonképeni üzleti fölösleg az államvasutak törzshálózatát véve alapúi, 11,665 382 írt, szemben az 1891: ki előirányzattal, a melyben az üzleti fölösleg 11,367.382 forinttal volt felvéve. Ha zárszámadási szempontból bíráljuk meg ezen fölösleget, az eredmény akkor is kedvezőnek nevezhető és az előirányzat reálisnak jelezhető, mert a zárszámadási fölösleg 1891-ben 15,344.422 forintot tesz ki. a mi 3,977.040 forinttal több, mint a mennyi az előirányzat volt. A tárezának legfontosabb ágazatát a vasutak képezik. (Igás! Úgy van!) A vasutak fejlő dósét Magyarországon se mini sem mutatja inkább, mint az, hogy az állami és magánvasutikösszvonala 11.250 kilométert képvinel az 1890. év végén történt lezárások szerint. E szerint tehát, ha nem az ország területét veszszük alapúi, hanem a vonalak hosszát a népességgel viszonyítjuk ahhoz: akkor Magyarországot azon kedvező helyzetben látjuk, hogy a népességhez viszonyítva aránylag hosszabb vasúti vonalai vannak, mint akár Belgiumndí, akár Olaszországnak, a mely államok pedig különben a cultura igen magas fokán állanak. (Úgy van! jobb felöl.) Hogy a magyar államvasutak szerepe a magyar vasul! rendszerben mily nagy, alig igazolhatja valami inkább, mint az a körülmény, hogy ezen 11.250 kilométernyi vasutból 9.852 kilométer a magyar, á lamvasuti hálózatra esik. A magyar államvasút üzleti feleslege 29,910.000 forinttal van előirányozva. Ha ebből leütjük az osztrák-magyar államvasutra eső 10,850.000 forintot, marad a törzshálózatra, az előirányzott felesleg 19,060.000 írt, a mely összeg 2,665.394 forinttal kevesebb, mint a mennyit az 1891-iki eredmények igazolnak. De ha az 1890-iki zárszámadást tekintjük, ott is az üzleti felesleg 23,071.326 forintot tesz. Ha pedig az 1891-iki zárszámadást tekintjük, az üzleti felesleg 21 millió 725.394 frt. Az előirányzat tehát minden tekintetben reálisnak mondható. A mi főkép az 1891-iki eredményeket illeti, itt számba jön az, hory mindenek felett a bevételek szaporodtak. A bevételek emelkedése ugyanis 3,859.002 forintot tett. Ezzel szemben a kiadások szaporodása, a mi leginkább a rendkívüli havazásoknak és elementáris erőknek tulajdonítható, csak 793.608 forintot tett. Az államvasuta&ról szólva lehetetlen meg nem emlékezni azon díjszabási refermokról, melyek itt életbeléptek. (Halljuk! Halljuk!) A zónarendszenel, mely a személydíjszabásra vonatkozik, hosszabban foglalkozni ezúttal nem volna helyén. De annyi bizonyos, hogy az utasok száma 1889-ről 1890 re 10,562. 618 ról 18,495.553-ra szaporodott. Ha pedig perezentekben fejezzük ezt ki, akkor az emelkedés 75% és ha tekintettel a szomszédos forgalomra, a megfutott út szerint teszsztik a s'íámít:íst, az emelkedés akkor is 36%. Ez emelkedés 1891-ben még fokozódott. Míg az előirányzat e ezímen 8,600.000 forint volt, a zárszámadási eredmények 11,211.077 forintot mutatnak, sőt az emelkedés most is tart, mert a jelen év első három hónapjára vonatkozó ideiglenes kimutatás szerint is a személyszállítási bevétel a megfelelő tavalyi időszakhoz képest 497.900 forinttal emelkedett. Tavaly lett életbeléptetve a teher-díjszabási reform is. Sokkal rövidebb ezen egy év, hogysem e reform pénzügyi eredményeit illetőleg véglegesen lehetne ítélnünk. De az 1891-iki előirányzattal szemben az eredmény itt is kedvezőnek mondható, a mennyiben az előirányzat 35,360.000 forint volt, az eredmény pedig, ha az elegyes bevételből leütjük a visszatérítési, biztosítási és hasonló költségeket és ezeket mind a teherszállítás számlájára írjuk, akkor is 37,497.445 forint, Nem oly kedvező azonban az
