Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.

Ülésnapok - 1892-73

78. orRíágos Illés 1892. jnnins 17-én, pénteken. 235 költségvetésének tárgyalása alkalmával pártom részéről Papp Elek t. képviselőtársam nyújtott be határozati javaslatot a rnarhasó árának le­szállítása iránt, az imént pedig Molnár Józsiás t. képviselőtársam tette ezt s nagyon természetes, hogy én ezekhez hozzájárulok. De én e határo­zati javaslatokat még kiterjeszteni akarom s bár határozati javaslatot nem adok be, csak fel kí­vánom hívni a t. minister úr figyelmét, hogy nem volna-e lehetséges általában nemcsak a marha­só, hanem a konyhasó árainak leszállítását is keresztülvinni. Tudom, t. ház, hogy a konyhasó előállítása az államnak métermázsánkint körülbelül 62 kraj­czárba kerül. Wekerle Sándor pénzügyminister; Negyven krajczár! Kovács József: Tehát esak 40 krajczárba, e szerint calculusom még hajmeresztőbb adatokat fog feltüntetni. Az állam a konyhasót a tárnáknál, ha jól vagyok értesülve — mert informatiomat csak ma­gán utón szereztem — 8 frtért árulja s eszerint, ha állna is az, hogy 60 krajczárba kerül annak előállítása, akkor is 1300'/» kai adná azt drá­gábban az állam. De még ezzel nincs vége a számításnak, mert azután jönnek az elárusítók s kereskedők, kik szintén 800%-ot vesznek, úgy, hogy mikorra a só az asztalra kerül, körülbelül 2000%-et meghaladó összeggel kerül többe, mint előállítási ára. Azt hiszem tehát, t. ház, miután sóbányáink kimeríthetlenek, talán le lehetne szál­lítani a só árát 50, vagy 25%-kai is, a mivel csak növekednék a fogyasztás és így az elő­irányzott összeget szintén behozná. Most különben a 13-ik tételnél a sóvételröl kívánok egy rövid megjegyzést tenni, azért, hogy a t. pénzügyminister urat nyilatkozatra birjam. Azt mondja itt a költségvetés, hogy só vételre kiadtunk Magyarországban 8000 forintot, Horvát­országi a.) 120.000 forintot, összesen tehát 128.000 forintot. Kulcsát ennek az indokolásban találom, a hol az mondatik, hogy ezen összeg tengeri só vétele czímén megtéríttetik a császári és királyi kormánynak. Minthogy nem látom irt feltün­tetve azt, hogy ezen 128.000 forinton hány métermázsa só vétetik, pedig ez lényeges dolog, szeretném tudni, hogy mibe kerül ennek a ten­geri sónak métermázsája. Mert csak abban az esetben szavazhatnám meg a tételt, ha a tengeri sónak métermázsája semmi körülmények közt sem kerül többe, mint a magyar só előállításá­nak ára métermázsánkint; mert különben meg­történik az, hogy a tengeri sóért nagyobb ösz­szeget fizetünk, mint a mennyiért tényleg itt az országban a só eló'állíttatik. (Helyeslés. Úgy van! a szélsőbalon.) Ennyiből áll egész megjegyzésem. Szederkényi Nándor jegyző: Kulman János! Kulman János: T. ház! Mielőtt magához a tételhez hozzászólnék, engedje meg a t ház, hogy röviden reflectálhassak az igen t. pénzügy­minister úrnak tegnapelőtti beszédére. (Halljuk! Halljuk! a bal- és szélsőbalon.) Elnök: Csak arra kérem a t. képviselő urat, legyen figyelemmel arra, hogy most a. sójövedéket tárgyaljuk. (Helyeslés. Ügy van! jobb felől. Felkiáltások a bal- és szélsőbalon: A ház megengedheti !) Kulman János: A t. pénzügyminister úr tegnapelőtt beszédemre bizonyos kicsinyléssel azt jegyezte meg, hogy nem mondtam íVjat, állítván, hogy a kormány évek óta törekszik, alkudozásokat folytat és más compensatiokat keres, hogy a sörfogyasztási adót eltörölhesse és ezen állításának igazolására mindjárt hivat­kozik egy Szepesmegyében állítólag kormány­segélylyel keletkezett sörgyárra, a melyről nekem is van tudomásom. A t. pénzügyminister úr azt is hangsúlyozta, hogy ez a vállalat a kormái,y részéről bizonyos más előnyökben is részesíttetett volna. A pénzügyminister úr ezen állítására rövi­den csak azt jegyzem meg, hogy nem volt e tekintetben kellően informálva. Mert a mit a t. pénzügyminister úr mondani méltóztatott, nem felel meg egészen a valóságnak. Igaz ugyan, hogy az utóbbi időben Szepesmegyében, Poprá­don egy sörgyár keletkezett; de nem áll az, liogy ez a sörgyár jóval azon ismeretes enquöte megtartása előtt keletkezett volna. Mert ez a sörgyár csak f. évi márczius havában kezdte meg működését, a kérdéses értekezlet pedig korábban, február havában volt. Nem áll továbbá az, hogy ezen sörgyár a kormány segélyének köszönheti keletkezését, hogy a kormány bár­mily tekintetben — ezt méltóztatott mondani — hozzájárult volna a sörgyár keletkezéséhez. En a tiszta valóságnak híven fogom elő­adni a tényállást. (Halljuk! Halljuk! bál felől.) Midőn már évek óta tapasztaltam, hogy Szepesmegyében a mezőgazdaság hanyatlik,.. Elnök: Kérem a képviselő urat, ne térjen vissza a már megszavazott tételre. (Felkiáltások bal felől: A ház megengedte!) A házat én még nem kérdeztem meg, következéskép az meg sem engedhette. (Helyeslés a jobboldalon.) Linder György: Tessék tehát a házat megkérdezni! Beöthy Ákos: T. ház! A házszabályokhoz kívánok szólani. (Félkiáltások jobb felől: Hiszen még beszél a szónok !) Kulman János: Kérdem a t. elnök urat, folytathatom-e beszédemet ? (Felkiáltások bal felöl : Nem az elnöktől függ, hanem a háztól! Beszéljen! •w

Next

/
Oldalképek
Tartalom