Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.
Ülésnapok - 1892-65
g 65. országos ülés 1892. jnnius 1-én, szerdán. Végül még Körösi Sándor t. képviselő úr előadására vonatkozólag kell megjegyeznem azt, hogy az előbbeni egyetemi leczkepénzek megszüntetése és az új tandíjrendszer behozatala mindenesetre indokolt és szükséges volt ugyan, hanem a leczkepénz idejében fennállott állapotok azért még sem festhetők oly drasticus színekkel, mint a milyenekkel azokat — habár elismerem, igen egészséges humorral — Körösi t. képviselő úr festette. Érdeklődéssel kérdezték úgy Körösi, mint Sághy képviselő urak a jogi állam vizsgálatok sorsát. Ezekre vonatkozólag megjegyezhetem, hogy a jogi államvizsgálatok ügye jelenleg oly stádiumban van, hogy rövid idő alatt lehetséges lesz az erre vonatkozó előterjesztéseket a törvényhozásnak megtenni. A mint méltóztatik tudni, ez ügyben egy enquéte tartatott, melynek megállapodásai értelmében az érdekelt három ministeriuni, t. i. a közoktatási, belügyi és igazságügyi ministerium közt létrejött megállapodások némi módosításokat szenvednének. Ezekre vonatkozólag tárgyalásokba kellett bocsátkoznunk az érdekelt másik két ministeriuurmal. Mihelyt e tárgyalások — előreláthatólag rövid idő alatt — véget érnek: a kormány abban a helyzetben lesz, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslatokat — mert mindenesetre csak törvényhozási módon lehet e tekintetben, főkép a qualificationalis törvények módosítására nézve, intézkedni — a t. ház elé terjesztheti. (Helyeslés jobb felől.) Ezeket kívántam helyreigazításul és felvilágosításul elmondani. (Élénk helyeslés jobb felől.) Elnök: A közoktatásügyi minister úr kíván szólani. Gr. Csáky Albin vallás és közoktatásügyi minister: T. ház! (Ralijuk! Sálijuk!) Azok után, a miket az államtitkár úr előadott s a melyek sok részletre nézve felvilágosították a, fölvetett kérdéseket, nekem csak egy pár igen rövid megjegyzésem van. (Halljuk! Halljuk!) Az első vonatkozik Sághy t. képviselő úr tegnapi beszédének egy részére. A t. képviselő úr abban egész általánosságban fejtegette azt, hogy a tanszékek betöltése alkalmával lehetőleg mindig a pályázat útja választandó s nem a meghívásé. Ha a t. képviselő úr ezen általánosságnál megmaradóit volna, akkor velem tökéletes egyetértésben is maradt volna, mert hiszen eddig is azt követtem elvül, ezentúl is azt kívánom elvül követni, hogy lehetőleg mindig pályázat útján töltessenek be a tanszékek, nem pedig rendkivíííi úton. A mint a t. államtitkár úr is kifejtette, volt egy pár eset, midőn a tanszékek másféle betöltése hozatott javaslatba és én annak daczára elrendeltem a pályázatot. Ámde a t. képviselő úr valamivel tovább ment. Véleményét kapcsolatba hozta egy concret esettel, mely ép most áll tárgyalás alatt. Méltóztassék nekem megbocsátani, de sajnálattal hallottam a fejtegetéseit, mert ezek a fejtegetések igen sok emberben azt a gyanút támaszthatják, mintha a t. képviselő úr a karban kisebbségben maradt véleményét itt akarta volna biztosítani, (Derültség és tetszés jobb felöl.) mintha a képviselőházban akart volna annak többséget biztosítani, a mi a karban nem volt lehetséges. Azt gondolom, hogy az egyetemi autonómia, melyet a tegnap felszólalt képviselő urak is hangsúlyoztak és a melyet a magam részéről is minden alkalommal lehetőleg respectálni akarok, hozza magával, hogy a karok és az egyetemi tanács előterjesztése vétessék első sorban figyelembe s lehetőleg respectáltassék, az ettől való eltérés pedig csak oly esetekben történjék, mikor ily eltérés igen nagy mérvben indokolva van. (Élénk helyeslés.) 'Ezzel áttérhetek Vajay István képviselő úr mai felszólalására. (Halljuk! Halljuk!) A képviselő úr mindenekelőtt óvást emelt az ellen, hogv a budapesti egyetem az állami költségvetésben előfordul és hogy az nem mint katholieus kir. tudomány-egyetem szerepel, holott annak eredete az volt. Ez óvással szemben nem tehetek egyebet, mint azt, a mit a múltban mindig tettem, hogy kijelentem, hogy a budapesti kir. magyar tudományos egyetem ez idő szerint állami jelleggel felruházott főiskola. (Élénk helyeslés.) Mindenki tudja, hogy mikép eredt s hol támadt az egyetem, mindenki tudja, hogy annak eredete katholieus felekezetű volt, de nem szükséges fejtegetnem azt sem, hogy az idők folyamán mikép változott az át állami jellegű főiskolává. (Helyeslés.) Tény, hogy az egyetem most állami jellegű főiskola és annak tekintendő is. (Helyeslés.) Ez azonban nem tagadja annak eredetét és nem praejudical az eredetből esetleg folyó következményeknek, a melyekkel — remélem — annak idején le is fogunk számolni. A képviselő úr továbbá szemrehányásul felemlítette, hogy a Ferencz-József intézetből, a mely katholieus jellegű intézet, a paptanárok ki vannak zárva. E kijelentésből azt látom, hogy a képviselő úr rosszul van informálva, mert a paptanárok ez intézetből kizárva nincsenek, miután tényleg hittanár van az intézetben s ahhoz tartozik. Nem is úgy áll a dolog, mintha egyáltalában paptanár nem lehetne az intézetben, hanem úgy, hogy mikor annak idejében kérdés intéztetett hozzám, vájjon szándékozom-e az egész intézetet papi kézbe tenni át, (Derültség.) azt mondtam, hogy nem, hanem szándékom azt úgy meghagyni, a mint eddig volt. (Helyeslés.) Végül még csak egyet kívánok felhozni. A képviselő úr szükségesnek látta visszatérni minapi kijelentésére az alapok és alapítványok kezelése ügyében s elismerte, hogy kezelésem
