Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.
Ülésnapok - 1892-68
te. drsiágbli ftlés ími, jtlttfiis ÍO-én s péntekéns 07 kőzik és nem terjed ki mindazon munkákra, a mik a pálya-föntartás szemponjából egyáltalán szükségesek? Sok ily anomália van az államvasutak üzletvezetésében, a melyeknek eloszáralálása hosszú időt venne igénybe, azért csak néhány ecetet említek fel. (Halljuk! Bálijuk!) Divatba jött az utóbbi időben a vicinális vasutaktól műszaki fölülvizsgálatuk után, tehát a, pályának az államvasutak által való átvétele után, ujabb befektetéseket, újabb építkezéseket követelni, a nélkül, hogy ezek előállításáról, fedezetéről gondoskodás történt volna. Csak nem kívánhatják az államvasutak, hogy e pótépítkezések és beruházások a vicinális vasutak által évi jövedelmükből fedeztessenek, mikor ez legfölebb 3% vagy azon alóli kamatoztatásnak felel meg, ha szükségesek ilyen új építkezések, azokat tőkefelemelés nélkül követelni annyit jelent, mint az állam részére megváltás esetén az újabb építkezéseket ingyen szerezni be, (Úgy van! a szélsőbalon.) Legérdekesebb az, hogy háború esetére a kocsiintézőség részére külön távirdaberendezés eszközöltetett és e tetemes költségeket a vicinális vasutaktól követelik. Már pedig ezen csak háború esetére kívánt külön távírda berendezésre egyáltalán nincs szüksége a társaságnak, sőt annak egyáltalán nem veszi hasznát és így, ha katonai és hadügyi szempontból szükséges az, fedezze a hadügyminister, vagy ha az államvasutak félnek tőle követelni, fedezze az állam, de országos szempontból ily kiadásokat magánvállalkozásra tolni, nagyon is túlságos követelés. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Én azt hiszem, hogy a vicinális vasutak fejlesztése érdekében az eddig követett vicinalis-vasut politika reformra szorul, mert a jelenlegi termelési versenyviszonyok nem engedik, hogy a vicinális vastitak prosperálhassanak egyrészt az államvasút fővonalainak olcsó díjszabásaival, másrészt a tengelyversenynyel szemben. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mindezen bajok úgy kerülhetők el, ha a vicinális vasutak is az. egész közgazdasági rendszer kiegészítő tagjának tekintetnek és ha a vicinális vasutaknál, ha nem is az államvasutak díjszabásai, de a jelenleginél olcsóbb díjszabás léptettetik életbe; egyszóval, ha a vicinális vasutak a fővonalak folytatásaként tekintetnek. Már pedig a vicinális vasutak díjszabásaikat csak akkor mérsékelhetik és abban az esetben szállíthatják le, ha az államvasutak az önköltségi díjakat szintén leszállítják, a kezelési díjakat mérséklik és különösen az átmeneti forgalomnál egyszeresen számítják, ha az államvasutak űzletkezelésében megszűnik a tisztán tiscalitási irányzat; ha nem történnek jogosulatlan felszámítások vis major ürügye és czíme alatt, KÉPVH. NAULÓ 1892-97.111. KÖTET. (Helyeslés a szélsőbalon.) ha a menetrend olyképen szabályoztatik, hogy a csatlakozás minden irányban ne csak egyszer történjék naponkint, mert ez a mai forgalmi viszonyok között absurdum és senkinek érdekeit nem elégíti ki; (Helyeslés a szélsőbalon.) ha a pótépítkezés és beruházások kérdése akkép oldatik meg, hogy a tőke felemeltessék, de semmi esetre sem emésszék föl az évi bevételeket. Végül kívánatos a geographiailag csatlakozó vicinális vasutak íüsioja is, a mi által a külön igazgatóságok, külön felügyelő bizottságok, egyszóval a külön administratio mai anomáliái megszűnnének, mert a hány helyi érdekű vasút, ugyanannyi díjszabási sorompók külön kezelési illetékeivel és külön levelezéseivel. (Úgy van! bal- és szélső bal felől.) Azt hiszem, t. ház, legczélszerűbb volna a díjszabási jogot az államvasutak részére szerezni meg, ámbár elismerem, hogy e kérdés nehezen oldható meg,, nehogy nagyon éles legyen az az anomália, hogy a társaság építse a vasutat, gondoskodjék a pénz beszerzéséről és mégis más rendelkezik a vagyonról. De talán mégis meg lehetne e kérdést tapintatosan oldani akkép, hogy a vicinális vasutak érdekei a visszaélések ellen megóvandók lennének, talán minimalis részletek biztosítása által (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) T ház! A vicinális vasutak kérdése nem másodrangú kérdés. (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Különösen pedig nálunk, a hol culturalis, közgazdasági és nemzeti politikai szempontok is szükségessé teszik annak fejlesztését. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalán.) A mely vidéken gőzmozdony jár, annak egész gondolkozásmódja, gazdasági culturája egészen más, mint volt tíz évvel ezelőtt, mielőtt vasút szelte át a vidéket. És e változás — tapasztalásból mondhatom — Erdély egyes részeiben soha sem válik a magyar nemzeti politika hátrányára. (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ez is főoka annak, a miért fölszólaltam s előterjesztettem a felhozottakat, a miért is ajánlom azokat a t. minister úr komoly megfontolásába, a költségvetést különben elfogadom. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Lits Gyula jegyző: Bottlik Lajos! Bottlik Lajos: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A kereskedelmi táreza jelen helyzetében csak röviden akarok néhány észrevételt tenni s habár ezek kizárólag az államvasutakra vonatkoznak, a t. ház engedelmével én is most szólalok fel, mint előttem szólott képviselőtársam, a ki, mint láttuk, szintén csak a vasutakkal foglalkozott. (Halljuk! Halljuk!) i3
