Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-46

m 46. országos ülés. 1892. május 5-én, csiitfirtökSn. csak most készülnek azon statisztikai összeállítások, a melyek alapján e kérJésben helyesen lehet ítélni. Ezek még nyilvánosságra nem jutottak, de azon leszek, hogy mentül előbb közzététessenek. (Helyeslés.) Ezekből érdekes tények tőnnek ki. Es ha én a képviselő úrnak okoskodását reetiíieálni akarnám, azt kellene mondanom, hogy a hiba abban van, hogy országos átlagok szerepeltek az általa előadottakban. Abban igazat fog nekem adni a t. ház, hogy a hány megye van, annyi különböző vidék is van. Összeállíttattani, t. ház, a kötött birtokok statisztikáját, a melybe belefoglaltattak a kincstári, az alapítványi, a hitbizományi és községi birtokok, az iparvállalatok birtokai és az egyházi kézen levő birtokok. Nagy átlagban mondhatni, hogy az összes területnek 30%-át teszi az, a mi nem szabad birtok. Az ingatlanoknak egyes kategóriája nagyon különböző arányokban participal ebben. Sokat emlegetik a hitbizományokat, mint olyanokat, a melyek a földbirtokot lekötik. E te kintetben a viszonyok nagyon különbözőek. Vannak vármegyék, a melyekben a hitbizományi birtokok nagy részét, mondhatom, túlságos nagy részét képezik az összes birtokoknak és viszont vannak vármegyék, a hol egyáltalában nincsen hitbizományi birtok. Itt van Aradmegye. Ebben a szép megyében 287° ot tesz a kötött forgalmú birtok, egy holdnyi hitbizományi birtok nélkül. Itt van Bács-Bodrog megye közel kétmillió hold földdel. Ennek a megyének hasonlóképen 29%-át teszi a kötött forgalmú birtok és ebből egy talpalatnyi sem hitbizományi birtok. Krassó-Szörény megyének 64»/o át teszi ki a kötött forgalmú birtok és ebben nemcsak hogy talpalatnyi fidei cummissum nincsen, hanem még középbirtokok sincsenek. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a hány uiegye, annyi különböző állapot van és azért chablonszerű elvekkel eljárni veszélyes dolog volna e tekintetben. Tüzetes adatokkal a birtokmegosztás tekintetében nem rendelkezem és mindenesetre sok időbe és pénzbe fog kerülni azok megszerzése. A mint lehetséges lesz, ezeket a kataszteri munkálatokból össze fogom állíttatni. Van azonban egy kimutatás, mely approximative megfelel s ez a virilisták névjegyzéke. (Halljuk! Halljuk!) Ez azonban a tényleges állapotnál valamivel többet mutat, mert azok, a kiknek adója kétszeresen számíttatik, a magasabb kategóriába esnek. Ha a középbirtokosokat keresem — kataszterünk igazságát nem kritizálva — megtalálom azokat azon adófizetőkben, kik 200 írttól 500 frtig terjedő adót fizetnek. Ha ezt veszem alapúi, valóban elijesztő képet mutat ezen öszszeállítás arra nézve, hogy milyen kevés a középbirtokosok száma. Horánszky Nándor: Természetesen a földadót véve, Gr. Bethlen András földmívelésügyi mínister: Igen. Biharmegyében például van összesen 309 virilista; ezek közül 200 írttól 500 frtig 153 fizet adót. Ezen felüli adóval 156 van megróva. Aradmegyében, a mely szintén kiváló megyéje az országnak, 200 frttól 500 frtig 191 fizet adót. Temesmegyében pedig 133. De vegyünk más, szegényebb megyét. (Halljuk! Halljuk!) Beöthy Ákos: Ezek a kedvezőbb megyék? Gr; Bethlen András földmívelésügyi minister: Igen. Fogarasmegyében csak 14 fizet ennyit. Krassó-Szörénymegyének, ha nem csalódom, 2 millió holdnyi földjén 181 ezer főnyi lakosság közül 133 a virilisták száma. Mindenki ismeri a saját megyéjében az adatokat, de az ország egészére talán nem mindenki fordít kellő figyelmet, merem azonban mondani, hogy ez a kategóriája a birtokosságnak nálunk fogy és általában igen kevés van. Ennek képződése igen nehéz, mert a fejlődésének az a módja, melyet a manchesteri iskola lehetőnek tart, hogy a szabó meggazdagodik a városban, azután vásárol birtokot, vagy hogy a kisbirtokos, n parasztgazda szorgalma folytán képes megtízszerezni vagyonát, csak a kivételek közé tartozik. Itt tehát szükséges módokról gondoskodni, vagy legalább irányt adni arra, hogy ez az osztály, mely eulturai és politikai tekintetben rendkívül fontos, fentartassék és új elemekkel ezaporíttassék. (Élénk helyeslés.) Említve volt, de nem emlékszem rá, hogy ki által, Anglia földmívelési ministerének actioja. Beöthy Ákos: Hortoványi említette! Gr. Bethlen András földmívelésügyi minister: A képviselő úr elismerőleg nyilatkozott egy törvényjavaslatról, melynek czélja, hogy az egyes megyék megbízassanak azzal, hogy a hol és a mennyiben szükségesnek látják, vásároljanak latifundiumokat és azt oszszák fel az ottani viszonyoknak megfelelően a kisbirtokosok között hosszú bérletre. Ott van Poroszország, a mely a Posenben eszközlendő ismeretes colonisatiora 200 millió márkát utalványozott és ezt az actiot azóta is folytatja. Ilyen actiora tárczámban egyetlen garas sincs. Ép azért azt hiszem, nem messze van az az idő, a mikor czélszerü lesz e budget keretében foglalkozni ily fontos kérdések megoldásával. Jelenleg azonban felmerült egy terv, mely itt is fel lett említve és melylyel a sajtó is foglalkozott, hogy t. i. egyes birtokok, melyek jelenleg rövid időre 1—3 évre adatnak bérbe és tán épületekkel nincsenek kellőleg ellátva, szakszerűen beosztassanak egységes gazdaságot képező farmokká, szereltessenek fel czélszerü és olcsó épületekkel, a melyeknek törlesztési hányada hozzáadatnék az évi bérhez és az ily birtokok 20—25 évi I bérletbe adatnának olyanoknak, a kik egyénileg