Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-45

45, orszftgos ölés 1892. májas 4-én, szurdán. 55 melynek életérdeke, hogy a nagy államalaku­lások közepette az államfentartó nemzeti elem minél nagyobb, minél számosabb és erősebb legyen. (Élénk helyeslés és tetszés a baloldalon.) Nem akarok én ezzel az osztályok közt különb­séget tenni, nem is állítom azt, hogy bármely osztály a másik felett hazafiság vagy függet­lenség tekintetében privilégiummal bír; azonban kétségtelen az, hogy a földbirtok gyakorolja a legnagyobb vonzerőt, s hogy a középbirtokos osztály bír a legkisebb hajlammal arra, hogy cosmopolitává legyen (Úgy van! balfelöl.) s a történelem is tanúsítja, hogy a középbirtokos osztályban találta a magyarság mindig leg­nagyobb támaszát s ebben bírja Magyarország raa is azt az elemet, a mely a haladásra is képes és melyre az államnak legnagyobb szük­sége van. (Igás ! Úgy van! bal felöl.) Midőn tehát azt tapasztaljuk, hogy a kö­zépbirtok évről-évre fogy, a helyett, hogy a középbirtokos osztály számban és erőben gya­rapodnék, okvetlenül szüksége forog fenn annak, hogy ezen hanyatlás okai kifürkésztessenek s a baj, midőn még orvosolható, gyökeresen orvo­soltassék. (Élénk helyeslés bal felöl.) De a mily káros a hazára nézve a közép­birtoknak a fogyása, épen oly hátrány a lati fundiumok túlságos szaporodása, (Igaz! Úgy van! hal felöl.) mert ezeken valódi belterjes gazdál­kodás — a nemzeti vagyon kárára — nem folytat­ható, (Úgy van! bal felöl.) mert ezek akadályoz­zák a birtoknak kívánatos mérsékelt forgalmát. Ismerve ugyanis azon hiányt, hogy tőkepénzzel aránylag kevesen rendelkezünk és így alkalom­adtán kevés magyar honfi vállalkozhatik arra, hogy nagy birtokokat vásároljon, már a ma­gyarság szempontjából sem szabad megengedni, hogy ily idegen államok tőkepénzesei, a melyek­ben a tőke kevesebbet jövedelmez, mint mi ná­lunk, tisztán tőkebefektetés czéljából magyar birtokokat vásároljanak, melynek jövedelme az­tán ismét a nemzeti vagyon kárával külföldre vándorol. (Úgy van! bál felöl.) Szükségesnek tartom tehát, hogy a kormány ezen kérdéssel is komolyan foglalkozzék. Jól tudom, t. ház, hogy egy jogállamban nem lehet a múltra visszaható intézkedést meg­hozni, de azt hiszem, lehet, sőt kell oly törvé­nyeket alkotni, a melyek a latifundiumok túlsá­gos szaporodását, különösen idegen kézen, meg­gátolják. (Élénk helyeslés bál felől.) Az elmúlt évek gazdasági válságai ón­súlyként nehezedik gazdáinkra s mert a bajt a szegényebb, a gyengébb mindig jobban érzi, mint a tehetősebb: ezen válság legjobban érez­teti hatását kisbirtokosainknál, vagyis az úgy­nevezett parasztságnál s mert Magyarország népességének ez képezi majdnem egyharmadát s mert a segélyre leginkább az szorul rá, a ki magán legkevésbbé képes segíteni; ennélfogva a kormány főfeladatának tekintem, hogy sok­kal nagyobb mérvben képezze gondoskodása tárgyát a magyar kisbirtokos sorsa, mint az eddig történt. (Helyeslés bal felöl.) A ki a kis­birtokosok viszonyait figyelmére méltatta, annak tudnia kell, hogy egyes áldottabb vidékek ki­vételével a kisbirtokos szomorú, sőt mondhat­nám, nyomasztó viszonyok közt él, sőt épen ezért-a nép körében nagy az elégedetlenség. /jS Hogy a kisbirtokos nyomasztó viszonyok közt él, ennek bebizonyítására legyen szabad felsorolnom egy negyedtelkes gazdának közter­heit. (Halljuk! Hall/tik!) Földadó 7 frt 71 kr., házosztályadó 2 frt, II. osztályú kereseti adó 4 frt, általános jöve­delmi pótadó 3 frt 20 kr., útadó 2 frt, községi pótadó 5 frt 72 kr., katonabeszállásolási adó 22 kr., bor- és húsfogyasztási adó 1 frt 50 kr., ebadó 50 kr., kéményseprési járulék 40 kr., úrbéresek pótadója ő frt, kovács faszén pénz 25 kr., községi közmunka 2 igás 3 frt, legel­tetési díj 3 frt, hitközségi közmunka 8 frt 40 kr., lélekpénz papnak 18 kr., lélekgabona pap­nak pénzre kiszámítva 3 frt 37 kr., fapénz papnak és tanítónak 1 frt 24 kr., csordás járuléka 1 frt 4 kr., csikósé 2 frt 8 kr., kanászé 4 frt 40 kr., hegy­pásztoré 59 kr., erdőőré és mezőcsőszé 2 frt, elő­fogat községnek 1 frt 50 kr., egyháznak 1 frt 50 kr., közbirtokosságnak 1 frt 50 kr., összeséén 66 frt 90 kr. Ezen adatok, azt hiszem, t. ház, kétség­telenné teszik, hogy a népnél tapasztalható elé­gedetlenség nagyrészben indokolt; mert bocsá­natot kérek, a kinek 8 hold föld jövedelméből évenkint több, mint 66 frtot kell közterhekre kifizetnie, annak ugyancsak éjjel-nappal a leg­nagyobb erőfeszítéssel kell dolgoznia, hogy sze­mélyének és családjának fentartására a leg­szükségesebbeket is megszerezhesse; (Úgy van! bal felől.) s mert ez sok esetben nem lehetséges, s mert más keresetre nem mindenkor és nem mindenütt van alkalom, ez egyik oka a nagy mérvű kivándorlásnak, mely nemcsak a felvidé­ken és nemcsak Erdélyben, de a Dunán túl is: Somogyban, Vasmegyében, Baranyában és Vesz­prémben rohamosan terjed. (Úgy van! bal felől.) Midőn tehát azt látjuk, t. ház, hogy a kivándor­lás évről-évre növekszik és mind nagyobb terü­letekre terjed, okvetetlenül szükséges, hogy a kormány ez ellen valamit tegyen, még pedig nem úgy, hogy azt erőszakosan igyekezzék meggátolni, az egyéni szabadság korlátozásával, mert ezzel csak az elégületlen elemek számát szaporítja, hanem a kivándorlás okainak meg­szüntetése által, (Helyeslés a bal- és szélső

Next

/
Oldalképek
Tartalom