Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-45

45. orsKitgos ülés 1892. Ezen iskoláztatás által azt óhajtanám elérni, hogy azon, hogy így fejezzem ki magam »apáink is így gazdálkodtak, mi sem másképen« gazdálkodási theoria, mely az alsóbb földmíves osztálynál nagyon is megtartatik, lassan kikiiszöböltessék s e helyett egy ennél czélszerübb, jobb s a gazdálkodás igényeinek inkább megfelelő gazdálkodási módszer léptettessék életbe; nem akarom azt mondani, hogy esetleg a kisbirtokosság által folytatott módszer jó ne lenne, de nyilvánvaló dolog, hogy a jónál előnyösebb a jobb, a czélszerünél hasznosabb a czélszerübb : (Igás! Úgy van! a jobboldalon.) oda kívánnék hatni, hogy a földmívelő nép lássa át a belterjesebb gazdálkodás célszerű voltát, hogy megismertessék azon módokkal, azon eszközökkel, melyek által belterjesen gazdálkodva, birtokából több hasznot húzhasson, még nagyobb eredményt tüntethessen fel, a productivitást ugyanazon területen fokozza. (Helyeslés a jobboldalon.) Törekedjünk oda, hogy vidékenkint oly termelési ágak karoltassanak fel, melyek új hasznot idézhetnek elő, hogy a földbirtok termőképessége fokoztassék, a mezőgazdák szakavatottsága emeltessék, hogy a földmíves oszrály gazdálkodási routinja, a gazdálkodásban való jártassága minél magasabb fokra fejlesztessék. Miután a kisbirtokosság, vagyonjogi helyzetének korlátoltsága miatt, nem lehet azon helyzetben, hogy experimentálgasson, hogy kísérletet tegyen az irányban, milyen nemű, milyen fajú culturnövényeket termeljen legczélszerűbben, ezért is látnám indokoltnak ily elementaris szakiskolák felállítását az állam részéről, melyek működése ép ez irányban igen áldásos lenne, ezen intézmény lenne hívatva vidékenkint czélszerübb és több haszonnal járó gazdálkodási rendszernek megvalósítására, okszerűbb gazdálkodási systhema életbeléptetésére. (Helyeslés jobb felől) Ezen iskoláztatás kiterjedhetnének a eulturnövények különböző faj aira, a takarmány, a gyümölcstermelésre, konyhakertészetre, állatnevelésre, talajjavításra, mind megannyi fontos ágaira a mezőgazdaságnak. Ezen iskoláztatás által térhetnének át aztán az intensiv, azaz a minél több oldalú gazdaságra, melynek főelőnye ép abban nyilvánul, hogy a risico kisebbre redueáltatik, mint az extensiv gazdálkodásnál, mi által nyilvánvaló, hogy a tiszta bevétel, a jövedelem is állandóbb, kevesebb ingadozást mutat. (Igás! Úgy van ! jobb felől.) Az intensiv gazdálkodhatásnak egyik főcriteriuma a birtokrendezés, azaz a birtoknak egy helyen való concentrálása és itt igen kérném a t. földmívelési minister urat, karolná fel a birtokrendezés ügyét kellő energiával s hasson oda, hogy a tagosítás, főleg Magyarország erdélyi májns 4-én, szerdán. • 53 részében, hol e tekintetben is hátramaradás észlelhető, mielőbb keresztűlvitessék. (Helyeslés jobb felöl.) És e helyen a t. ház engedelmével meg kell hogy emlékezzem a eulturmérnökségről, azaz azon intézményről, a mely a mezőgazdaságra nézve olyannyira fontos s nagy horderejű. Örömmel tapasztalom, hogy a t. földmívelési minister úr a culturmérnöki intézményt mily reális, mily helyes irányban s mily jóindulattá! fejleszti, igen óhajtanám, hogy ily irányban haladva, annak létszáma, a mennyire lehetséges, szaporíttassék, kívánnám pedig ezt egyrészről a mérnökök érdekében, kiknek üsje, sajnos, a nagy publicum részéről sem karoltatik annyira fel, mint a mennyire a mérnökök méltán megérdemelnék, (Helyeslések.) sajnos, de a társadalomnak ezen derék és hasznos tagjai nem részesülnek oly elismerésben, mint azok, kik az állammal szemben kötelességeiket más irányban, más eszközökkel rójják ie. E tekintetben példát vehetnénk, t. ház, az angoloktól, tanúihatnánk a francziáktól, a kik ez irányban is a mérnököket épúgy megbecsülik, mint a társadalom többi tagjait. Kívánnám másrészről a culturmérnöki intézmény bővítését a gazdaközönség érdekében, hogy a gazdák hamarabb jussanak eulturmérnökhöz, ha szükségök van reájok, mert most megtörténik, hogy néha két-három hónapig, sőt még hosszabb ideig kell várnunk, míg egy culturmérnököt kapunk, mi mindenesetre csak hátrányos a írazdaközönségre nézve. (Igaz! Úgy van! jobb felöl.) Mindnyájan tudjuk, t. ház, hogy a gazdaság folytatásához, a gazdaság czélszerű s jövedelmező felszereléséhez bizonyos tőke szükségeltetik, a mi a belterjes gazdálkodásnál épen nagyon is megkívántatik. (Helyeslés jobb felöl.) Pénzügyi viszonyainknak tetemes javulása, a valuta rendezésének, behozatalának elhatározott ténye, az intensiv gazdálkodh itásra nézve azon előnynyel jár, hogy a valuta behozatala által olcsóbb tőke szerezhető. (Igás! Ügy van! jobb felől.) Az intensiv gazdálkodás célszerűségét szabályozza továbbá a mnnkásviszony: ha olcsó a munkás, nagyobb haszonnal folytatható; szabályozza a nagyobb forgalmú piacz, a nagyobb forgalmú kereskedelmi vonalak közelsége. (Igaz! Úgy van! jobb felöl.) Az intensiv gazdálkodás a munkán és tőkén alapszik. Némely helyt az u 11. tőke-belterjes gazdálkodás célszerűbb, ott, a hol a munkaerő igen drága. (Helyeslés jobb felöl.) Ilyen gazdálkodást észlelhetünk Angliában. Máshelyt a munkabelterjesség alkalmasabb (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Ilyennel találkozunk Khinában. Minden-