Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.
Ülésnapok - 1892-63
68. országos ülés 1892. május 30-án, hétfőn. 427 azonosítani (Helyeslés és telsnés a jobboldalon.) és csak helyeselni tudom, hogy a vallásügyi kérdések megítéléséből pártkérdést nem csinálunk. De épen tekintettel arra az örvendetes egyetértésre, a mely a szabadelvű vallásügyi reformok mellett megnyilatkozott, kívánatosnak tartom és csatlakozom e tekintetben Tisza István t. képviselőtársam lelkes felhívásához, hogy őrizzük meg ez egyetértésünket a szabadelvűségben e házon kivűl is és soha semmi körülmények között, semmi okból és semmi pártczélok kedvéért ne szövetkezzünk oly elemekkel, a melyeknek szövetsége bennünket a szabadelvű haladás útján megakaszthatna. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.) A szabad vallásgyakorlat és a vallási egyenjogúságnak széles alapján épülendő reformok, nézetem szerint, a meglévő, történelmileg kifejlett és meggyökerezett egyházak egyikének érdekeit sem fenyegethetik és legkevésbbé van talán oka félteni érdekeit a történelmileg legrégibb, leginkább meggyökerezett és leghatalmasabb egyháznak: a magyar katholieus egyháznak. Sőt meggyőződésem az, hogy épen csak egy szabadelvű vallásügyi politika fogja a legbiztosabban megérlelhetni a katholieus vallásúaknak még ez idő szerint kielégítetlen jogosult igényeit, különösen a melyek az autonomicus élettel, az autonomicus szervezettel vannak összefüggésben, (Úgy van! jobb felöl.) Ezek közé nem sorolom a katholikus egyháznak talán belügyét képező és épen ezért közjogi jelentőséggel nem biró congrua-íigyet, a melynek megoldására nézve az előfeltételek már most is megvannak. A mi végre a vegyes házasságokból született gyermekek vallását illeti, tagadhatatlan, hogy e tekintetben ;i szülők szabad elhatározási joga a szabadelvűség követelményeinek idealiter sokkal jobban megfelel, mint bármely, mindenesetre kötelező szabályzat; de másrészt az sem tagadható, hogy jelenlegi törvényeink mellett és mostani viszonyaink közt a szülők ezen szabad akaratának behozatala és a sokat megtámadott 12. §. eltörlése, aligha történhetnek meg úgy, hogy garantiák legyenek arra nézve, miszerint minden esetre valóban a szülők szabad akarata fog érvényesülni és nem fog-e a szülőknek elhatározása minduntalan újra kérdésessé tétetni (Úgy van! jobb felől.) és hogy vájjon ezen szakasznak eltörlése és a szabad megegyezésnek létrehozása nem volna-e csupán az egyenlőtlen erőknek szabad versenye, mint ezt Fenyvessy Ferencz t. képviselőtársam igen helyesen kifejezte, a mely minden egyes esetben a gyengébbnek szükségszerű vereségével végződnék. Míg tehát, t. ház, de lege ferenda szólva, elismerem azt, hogy a szükséges előföltételek megteremtése esetében az 1868: LM. tcz. 12. §-ának módosítása komolyan megfontolandó lesz, a jelenlegi helyzet feladatát nem láthatom másban, mint abban, hogy ez a töryényezikk mindenekben lelkiismeretesen végrehajtassák. (Helyeslés. Úgy van! jobb felöl.) Ennek a törvényezikknek azután semmiféle olyan magyarázatát el nem fogadhatnám, mely vagy általános észjogi elvek vagy a törvényhozás bizonyos titkos intentióinak emlegetésével igyekszik e szakasz hatályát gyöngíteni, sem pedig oly magyarázatot nem fogadhatnék el, mely ezen törvény szövegéből annak logikai értelmével merőben ellenkező következtetésre jut. A kormánynak épúgy kötelessége, mint egyeseknek a törvénynek ezt az intézkedését megtartani és megtartatni, mint bármely más állami törvényre nézve és sajátságosnak tartom, hogy a kormánynak azért tesznek szemrehányást, hogy e törvény végrehajtására törekszik. És nagymérvű elfogultságot látok abban, midőn egyesek üldözésről, nyársraházásról, olajbafőzésről beszélnek azért, mert a kormány senkinek azt a jogát, hogy a törvénynyel ellentétbe helyezkedjék, el nem ismeri. (Helyeslés jobb felöl.) Sághy Gyula t. képviselő úr ezen törvény hatályának gyöngítésére felhozta azt a körülményt, hogy míg az 1868: LM. tcz. számos büntető rendelkezést tartalmaz, csak épen ez az egy szakasz nélkülözi a büntető sanctiót. Bocsánatot kérek, nem egészen iigy áll a dolog. Az 1868: LM. tcz.-ben egyetlenegy büntető sanctiovai ellátott rendelkezés van és ez az, mely a házassági akadályok eltitkolására vonatkozik ; míg igen sok olyan rendelkezés van abban a törvényben, a mely épúgy, mint a 12. §. nélkülöz mindennemű büntető sanctiót és a melyeknek végrehajtandóságára nézve eddig soha kétely nem fejeztetett ki. ilyen pl. az az intézkedés, mely áttérések esetében az illető elhagyott lelkész értesítésére vonatkozik; ilyen az az intézkedés, mely a törvénytelen gyermekek és a lelenczek vallására nézve intézkedik ; továbbá az, a mely a vasárnapi zajos munka szünetelésére vonatkozik. Ugyancsak Sághy Gyula t. képviselő úr lex imperfectának nevezte ezt a törvényezikket, valószínűleg azt akarván belőle következtetni, hogy ez nem igényel olyan végrehajtást, mint más törvény. Már Schvarcz Gyula t. képviselőtáräam kifejezte kételyét, hogy tulajdonképen miképen értelmezendő a lex imperfecta fogalma ebben az esetben. Én kénytelen vagyok constatálni, hogy a római jogfogalmak szerint a törvény ezen szakasza lex inperfectának nem nevezhető és leszek bátor erre nézveUlpiniánus definitioját felolvasni: »Perfecta lex est quae vetat aliquid fieri, et si factum sit resindit, imperfecta lex est, quae vetat aliquid fieri, et si factum sit, nec res5i s '
