Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.
Ülésnapok - 1892-61
61. orsgíigos ülés 1892. május 27-é», pénteken. 357 tározati javaslatba öltöztetni: de igenis nehéz, sőt lehetetlen ezen vágyakat mindaddig, a míg fogalomzavar uralkodik e tekintetben magában a törvényhozás körében, illetőleg annak bizonyos rétegében, meg is codificálni, még pedig oly értelemben, hogy az ne kárára, de hasznára váljék a hazának és a társadalomnak egyaránt. (Helyeslés jobb felöl.) Ily fogalomzavar uralkodik a vallásszabadságot illetőleg is igen sok körben. A vallásszabadság magasztos eszme nemcsak elméletben, de kívánatos, mint áldásthozó intézmény, magában a gyakorlatban. T. képviselőtársaim közül azok, a kik oly örömmel tapsolták meg gróf Apponyi Albert gyönyörű beszédét, sőt azok is, a kik nem kevésbé lelkesülten éljenezték meg Irányi Dániel határozati javaslatát, azt hiszem, nagyon eltérő nézetben vannak a felől, hogy tulajdonképen mit is kell érteni vallásszabadság alatt? (Halljuk! Halljuk!) Mindenesetre vannak e házban többen, a kik édes örömest azt értenék alatta, a mi Belgiumban létezik, de már r irtóznak attól, a mi Amerikában, az Egyesült-Államokban uralkodik. Nekem az sem kell, a mi Belgiumban van, .... {Mozgás a baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) Ugron Gábor: Deák Ferencznek kellett! Schvarcz Gyula:... mert látom, hogy az már ÍI 40-es években minő lejtőre jutott és hogy hová vezetett az Belgiumban, hogy a vallásszabadság ily értelemben lett beiktatva az alkotmányba. Bennünket a közoktatás ügye is érdekel nemde? Tehát vegyük tudomásul, hogy míg Hollandia, a hol a vallásszabadság nem volt a közoktatásügyre ily ingerentiárajogosítva, a népnevelés terén igen nagy haladást tett; addig Belgium 1830. óta mindinkább sülyed e téren. Fölösleges, t. ház, hogy a belga alkotmány revisio alkalmából részletesebben beszéljek arról; hogy a eultura jelen színvonalának mi minden bajt okozhat a vallásszabadságnak még az a mértéke is, melyet Belgiumban élveznek. Annál kevésbé lenne józan politika azt az általános vallásszabadságot akarni törvénybe iktatni, melyet az északamerikai Egyesült-Államokban élveznek. Ugyan méltóztassanak csak fontolóra venni. mit jelent az a vallásszabadság, a mely ÉszakAmerikában van? Azt, hogy ott, pl. a kath. egyház semmi egyéb, mint egyszerű magántársulat, a melyből minden lépten-nyomon kiléphet bárki, mint a minden héten alakuló bármely szektákból, minek folytán az a lelkész, a ki talán a legbuz^óbban teljesíti kötelességét az oltár és hivei iránt s a kinek ma ezer híve van, nem bizonyos benne, hogy holnapután marad-e l íz ! vagy legfeljebb száz az ő ezer hívéből. (Élénk mozgás a bal- és szélsőbalon. Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) Hazánkban is megtörtént, még pedig a jelen jogrend uralma alatt, hogy nem egy községben, hanem többen is, több száz állampolgár tért át, pl. a nazerenus, vagy baptista hitre, csak azért, mert nem akarta fizetni a stólát eddigi papjának. Kitűnt ez akkor, midőn rendelet ment le hozzájuk, mely arra kötelezte őket, hogy mivel az a. n. baptista és nazarenusfelekezetek nem bevett vallásfelekezetek, habár e hitet vallják is, tartoznak illetékes — katholikus vagy protestáns — lelkészeiknek papi functiojukért járó díját ezentúl is megfizetni. (Mozgás a balés szélsőbalon.) Vegyék fel, uraim, mi történnék hazánkban, a hol a jelenlegi jogrend uralma alatt ez lehetséges volt, akkor, ha az általános vallásszabadság behozatnék, ha nem száz, de talán százezer állampolgár térne át nap-nap után más hitre csupán azért, hogy meneküljön azon terhektől, melyeket egyházával szemben viselnie kell. Ez nem érdeke sem a vallásosságnak, sem a közerkölcsiségnek, de nem érdeke a culturának sem, mert a magyar nemzeti culturának még szüksége van az egyházak támogatására. (Helyeslés jobb felől. Mozgás a bal- és szélsöbalolon.) De mit is jelent tulaj donképen az általános vallásszabadság? (Halljuk! Halljuk!) Azt, hogy az állam és az egyház egymástól teljesen szétválasztatnak. E jelszó nagyon szépen hangzik, de vájjon nem támad-e ebből nagyobb veszély, hasonlíthatatlanul több kára és hátránya a hazának, mint a mennyi hasznot képes lenne hajtani 9 (Ellenmondás a bal- és szélsőbalon. Helyeslés és Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Az állam és az egyház szétválasztása még Francziországban sem sikerűit, pedig ez demokratieus respublica. Mi lenne Magyarországon az állam és az egyház szétválasztásának első corollariuma ? Az, hogy Magyarország apostoli királyának azt a jogát, hogy ő nevezi ki az érsekeket és a püspököket, nem gyakorolhatná. (Mozgás a balés szélsőbalon.) Akkor azután alulról felfelé kellene proponálni az érseki és püspöki székek betöltését. Ugron Gábor: Ez sem volna baj ! Schvarcz Gyula: v-agy pedig; a pápa töltené be azokat a magyar állam minden beavatkozása nélkül ? Az általános vallásszabadság ezt involválja magában. Az általános vallásszabadságot pedig igen nagyon hangsúlyozták némelyek e házban. Ha tehát nem akarjuk azt, hogy a római pápa közvetlenül, a magyar állam minden beavatkozása nélkül töltse be az érseki és püspöki székeket: akkor nem akarhatjuk az általános vallásszabadságnak ilyen amerikai értelemben való behozatalát sem. Örömmel üdvözlöm tehát Irányi Dániel
