Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-57

290 B7, országos ttlés 1892. májas 21-én, sznmabton. eminenter protestáns állam s a hol szintén ez a viszony áll fenn megfordítva. S ebből a t. rainister úr azt következteti, hogy tehát mi nem módosíthatjuk e rendeletet, mert nálunk a vallási felekezetek számaránya egészen más. Megengedem, liogy azon statisztikai adatok, a melyeket a t. minister úr elénk terjesztett, meg­állanak ; de ha egy intézkedés a legkatholicu­sabb és a legprotestansabb államban egyforma: épott, a hol a felekezetek aequiparáinak, miért nem volna az jó, liberális és kielégítő, ezt megérteni képes nem vagyok. Hiszen, ha az két ilyen különböző állás­ponton levő államban jónak bizonyult, az kri­tériuma annak, hogy nálunk, a, hol az ellentét nem ily nagy, annál inkább jónak kell bizo­nyulnia és be kell válnia. Egyébiránt ismétlem, hogy én a revisio kérdésével bővebben foglalkozni absolute nem akarok és tartózkodom attól is, hogy a partialis anyakönyvvezetés kérdésébe mélyebben bele­méinek, azt kritika alá vonjam. A t. kormányé a felelősség, hogy midőn azt behozza, el fogja-e kerülni azokat a b.ijokat, melyeket rendeletével előidézett. És akkor majd abbnn a helyzetben fogunk lenni, hogy e felett objective ítélhetünk. De szerintem van egy előző lépés s ez az: el­távolítani az útból azt, a mi ezt a helyzetet előidézte s ha gyógyítani akarunk, azzal keli kezdeni, hogy a lázas állapot felismert okát el­távolítsuk. És ennélfogva azt a rendeletet, mely ezt a sok békétlenséget, vitát felidézte közöt­tünk, feltétlenül vissza kell vonni, vagy ha job­ban tetszik, hatályon kivííl kell helyezni; mert ismétlem, a felekezetek közötti egyetértésnek és az állam tekintélyének semmi sem árt annyira, mintha egy ilyen végrehajthatatlannak bizo^ nyúlt rendeletet továbbra is fenn akarnak tartani. S miután az a részleges módozat, melyet a t. minister úr kilátásba helyezett, úgy is magának a rendeletnek tényleges visszavonását jelenti: nem látom át, hogy ezt a lépést miért ne tehetnők meg nyíltan is. Mindezek után, t. képviselőház, én a magam részéről a közoktatásügyi költségvetést elfoga­dom a részletes tárgyalás alapjául s egyúttal a vallási béke s az állam tekintélyének érdekében bátor vagyok egy határozati javaslatot benyuj tani, kérve annak elfogadását. (Helyeslés a szélső­balon, Halljuk! Halljuk !) Elnök: Fel fog olvastatni a határozati javaslat. {Halljuk ! Halljuk !) Szederkényi Nándor jegyző (olvassa)-. >Határozati javaslat Beadja Győrffy Gyula. Te­kintettel arra, hogy az elkeresztelési rendelet törvénytelen; tekintettel arra, hogy az a lelki­ismereti szabadságot sérti s az államot az ille­téke< egyházi hatalommal egyházi téren össze­ütközésbe hozta s mint ilyen, tényleg végre­hajthatatlannak bizonyult be; tekintettel végül arra, hogy a rendelet által előidézett helyzet megjavítása mindaddig nem képzelhető, míg- az eredeti állapot vissza nem állíttitik —a mi már cs k azért is kívánatos, hogy az egyházpolitikai kérdések megoldása érdekében teendő lépések kellő nyugi lommal tárgyaltathassanak, eltávo litván azt. a mi a felekezeti békét zavarta — mindezeknél fogva a ház utasítja a kormányt, hogy az elkereszteled rendeletet hatályon kivííl helyezze.« Elnök: T. ház! Az idő előhaladt. A mai ülés napirendjére még a, kérvények tárgyalása van kitűzve s ennélfogva azon javas­lattal jövök a t. ház elé: méltóztassék hozzá­járulni, hogy a költségvetés a mai ülésben tovább ne tárgyaltassék, hanem a kérvények vétessenek föl. (Helyeslés.) Most tehát következik a kérvények második sorjegyzékének függőben maradt része. Molnár Antal jegyző (olvjssa): Az eper­jesi ág. evang. tanítótestület kérvénye a tanítói nyugdíj tárgyában. Perczel Béni, a kérvényi bizottság előadója: T. ház! Az eperjesi ágostai evan­gelicns tanítótestület az iránt fordul a t. ház­hoz, hogy az egyes tanítványok által fizetett tandíj, melyet a tanító közvetlenül szed be a tanulóktól, az illető tmító fizetésének minimu­mába beszámíttassák. Szerény nézetem oda irá­nyúi, hogy a tanítványok által fizetett tandíj époly kevéssé képez fizetést, mint az állami tisztviselők pótléka vagy az egyetemi tanárok leczkepénze. A bizottság határozati javaslata azonban mégis oda irányúi, hogy tekintettel azon körülményié, mely szerint a ház közoktatásügyi bizottsága nemsokára abban a helyzetben lesz, hogy a tanítói fizetések minimumának megálla­pítására nézve tanácskozhassak, e kérvény a ház közoktatásügyi bizottságának adassék ki. (Helyeslés.) Elnök: Nem lévén észrevétel, a kérvény kiadatik a ház közoktatásügyi bizottságának. Molnár Antal jegyző (olvassa): Érmibály­falva nagyközség több képviselője és lakosa az ottani jegy/ő és bíró által elkövetett törvény­telenségek és visszaélések iránt kérvényez. Perczel Béni előadó: Érmihályfalva mező­városban az ottani főszolgabíró három oly egyént jelölt ki a bírói állásra, a kik közül csak az egyik kapott 20 szavazatot, a másik kettő egyet sem s a választók legnagyobb része a választás színhelyét választói jo<iuk gyakorlása nélkül hagyta el. Ezt a választást aztán megfelebbez­ték az alispánhoz és a törvény által előírt ma­gasabb forumokhoz, melyek a választást mint törvényest helybenhagyták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom