Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-52

52. országos fllés 1892. mSjns 14-én, szombaton. Jg5 szakiskola felállítása s berendezési költsége 6.000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): 5. ezím. Az agronom-geologiai felvételekkel kapcsolatos kiadások és beszerzések fedezésére és a földtani intézet további felszerelésére 3.000 forint. Elnök: r Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): A kolosi gulyateiepen felállított sajtmühely berendezésére 700 forint. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): 7. czim. A kincstári birtokon folyamatban levő és folyamatba teendő telepítési műveletek fejlesztése és előkészítése czéljából helyszíni szemlék, felmérések, egyéb munkálatok és a telepítés érdekében foganatosítandó másszeríí intézkedésekre 18.000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző {olvassa): 8. czím. A culturmérnöki hivataloknál felszaporodott tervezési hátralékok feldolgozására 20.000 forint. Elnök : Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Összesen 270.100 forint. Beruházások V. fejezet, 1—8. ezím. Beruházások az állami erdőknél 168.100 forint. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Beruházások az állami lótenyészintézeteknél 100.500. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa) : Beruházások az állatorvosi akadémiánál 15.400 forint. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa) : Beruházások a gazdasági tanintézeteknél és földmíves iskoláknál 15 000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Beruházások az állattenyésztésnél: 6.640 forint. Elnök: Megszavaztatik. SzéllÁkos jegyző (olvassa): Beruházások a kincstári birtokoknál 57.000 forint. Elnök :^ Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Vízi munkálatok. A felső Duna általános szabályozási munkálataira és felügyeletre VIII. részlet 1.100.000 forint. Szederkényi Hándor jegyző: Sághy Gyula! Sághy Gyula: T. ház! (Felkiáltások bal felől: Hétfőn! Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) A mint a t. ház parancsolni méltóztatik; én szívesen szólalok föl ma, vagy ha úgy méltóztatnak KÉPVH. NAPLÓ. Í892—97. III. KÖTET. határozni, hétfőn fogom megtartani beszédemet. (Halljuk! Halljuk !) T. ház! Midőn a felső Dunaszabályozás tételénél felszólalok, nem szándékozom e kérdést technikai szempontból fejtegetni, vagy annak bírálatába bocsátkozni, mert arra nem érzem magam hivatva, hanem csak azért szólalok föl, hogy az igen t. földmívelési minister urnak becses jóakaratú figyelmét fölhívjam az ezen vidék számos községére nehezedő olyan súlyos bajok és hátrányok lehető orvoslására és elhárítására, a melyek épen a felső Duna-szabályozás míveletéből és annak mikéntjéből haramiának arra a vidékre és több község prosperálását nemcsak nagyban akadályozzák, hanem anyagi existentiájuk aláásását teljesen elő fogják idézni. Ugyanis ezen községek földjeinek, mégpedig úgy szántóföldeinek, mint rétjeik, erdőik, vesszőseik legnagyobb része a felső Duna-szabályozás vonalain túl fekvő szigeteken van; a legnagyobb mértékben áll ez Vajka, Keszölcsés, Doborgaz, valamivel kisebb arányokban Somorja városa, Csörösztő, Tejfalű, Gruthor községekre nézve. Ezeken a szigeti földjeiken gazdasági épületek nincsenek, de nem is emelhetők ilyenek azon szigetek talajának mélyebb fekvésénél fogva és ezért csak úgy mívelhetik földjeiket, hogy a míveléshez szükséges állatokat dereglyéken szállítják át; ugyanígy kell terményeiket, szénájukat, fájukat stb. átszállítani és növendékállataikat szintén, melyeknek fejlődése szempontjából ezek a szigetek a legalkalmasabb nyári tartózkodási helyük. Már most a gazdálkodás ezeken a szigeteken eddig is meglehetős nehézségekkel járt ép e közlekedési viszonyok kedvezőtlensége folytán, de azért is, mert a Duna itt több ágra oszolván, némely helyen egy mértföldnyi, sőt nagyobb utat kell tenni és ez egy, sőt másfél órát is igényel, de legalább lehetséges volt még magas vízállás mellett is egy vagy másfél óra alatt egy dereglyén és pedig minden veszély nélkül megtenni az utat. (tígy van! Úgy van! bal felől.) Most azonban a szabályozási munkák az átkelést nemcsak megnehezítették, hanem igen sok helyen majdnem lehetetlenné s egészben véve veszélyessé is tették (Úgy van! Úgy van! bal felöl.) és pedig megnehezíttetett az által, hogy a szabályozási vonal, vagyis a Duna jövő főága ezen különböző mellékágak közé esvén, nem történt egyúttal kellő gondoskodás ezen községek eddigi átkelési vonalain a mellékágaknál "nyilasok hagyása, úgynevezett kapuk létesítése iránt, oly helyeken, a melyek ezen községek közlekedési érdekeinek megfeleltek volna; hanem ezektől oly nagy távolságokban hagyattak vagy terveztetnek ezek, hogy még a magas vízállás mellett is, a mikor még lehet24