Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-52

174 äL*. orsssägoR ttlés 1893. Május Lt-én, SBombáton. juk!) F. évi június hó 8-án körülbelül 25 éve annak, hogy I. Ferencz József király ő Felsége azt. István koronájával megkoronáztatván, a magyar törvényes királyok közé avattatott és hogy a koronázás következtében felhat;,]mazta­tott arra, hogy a királyi jogokat gyakorolhassa. A király ő Felségének legutóbbi időben való kormányzási működéséből meggyőzödvén arról, hogy ő Felsége a magyar nemzet érdekében akar tenni, igenis örömmel üdvözlöm ő Felségét s mindnyájan tárt karokkal fogadjuk hazánk területén. Különösen óhijtanám azt, hogy ma­radjon véglegesen közöttünk s Budapestről kor­mányozza e hazát, e nemzetet. Minthogy azonban mi Ausztria-Bécstől el­különített állam vagyunk s minthogy nem látom helyén, hogy a budai várpalotán ő Felsége be vonulása alkalmával közösügyes lobogó lengjen: azon kérdést intézem a ház t. elnökéhez, (Fel­kiáltások a szé sőbalon: A ministerelnökhöz!) hát a ministerelnök úrhoz, (Derültség) hiszen az mindegy, (Hosszantartó derültség jobb felöl.) hogy az ünnepélyesség napján ki fog-e tűzetni ős Buda várára a fekete-sárga lobogó? Mert én részemről kinyilatkoztatom, hogy ily lobogó alá nem megyek el s a fekete-sárga zászló alá nem sorakozom ; sőt szeretem hinni, hogy t. képviselő­társaim között is lesznek többen, a kiket a fekete­sárga zászló kitűzése visszatart az üdvözlésben való részvételtől. Remélem, t, képviselőház, hogy a kormány mindent el fog követni arra nézve, hogy meg­adassák a magyar nemzetnek és a magyar országgyűlésnek az őt megillető jog. Megvárom azt, hogy az országgyűlés a fekete-sárga zászló alá nem fog felmenni, nem fog résztvenni a királyi üdvözlésekben. Kérem a feleletet. (Derültség a jobboldalon.) Irányi Dániel: T. ház ! (Halljuk! Halljuk!) Szükségtelen mondanom, hogyt. barátom Csanády Sándornak a fekete-sárga zászló elleni kifogásá­ban, illetőleg ahhoz kötött kívánságban én is és itt ülő barátaim osztozunk. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) Hiszen miden országgyűlés elején 1869. óta megtettem barátaim nevében is azon kifogást, mely — fájdalom — eddigelé meghallga­tásra nem talált. Mivel azonban azon határozati javaslatot, melyet a ministerelnök úr imént felolvasott, én is olyannak tartom, melyhez hozzájárulhatunk, minthogy abban tisztán a koronázás cselekményé­nek ünnepléséről van szó, a 67-iki kiegyezés dicsőítése pedig egyszóval sem említtetik: én részemről azt azon feltevésben elfogadom, hogy azon üdvözlő beszédben is, a melyet a ház ne­vében a t. elnök úr ő Felségéhez intézni fog, tisztán a koronázás közjogi fontosságú cselekmé­nye lesz hangoztatva. (Helyeslés a szélsőbalon.) Gr. Apponyi Albert: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A június nyolezadikához fűződő em­lék kétféle: részt talál abban a király magas állása és személye iránti hódolat és részt talál abban az öröm a fölött, hogy az évszázados félreértések véget értek, hogy alkotmányunk helyreállíttatott, a nemzet és a korona közt az őszinte, tartós és remélem, soha meg nem szűnő egyetértés eléretett. (Élénk helyeslés.) Ezen magasztos ünnepély megölésére nem találok alkalmasabb , módot, mint azt, hogy Magyarország képviselőháza testületileg érintkez­zék a királylyal és adjon kifejezést a trón előtt ezen érzelmének. Ebből kifolyólag igen természetesen a ministerelnök úr indítványát nem csak elfő gadom, hanem ahhoz örömmel hozzájárulok. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kíván-e valaki szólani? Lázár Árpád jegyző: Hoitsy Pál! Hoitsy Pál: T. képviselőház! (Halljuk!) Én nemcsak a magam részéről, de a párt részé­ről is, a melyhez szerencsém van tartozni, ki­jelentem, hogy a ministerelnök úr javaslatához hozzájárulunk; (Helyeslés) hozzájárulunk különö­sen azért, mert külsőleg is óhajtjuk nyilvánítani, hogy e tekintetben a magyar nemzetben sem párt, sem semminemű különbség nincsen s hogy ebben az örömben az egész nemzetnek minden hű fia résit vesz. (Élénk helyeslés) Elnök: Kíván még valaki szólani? Ha szólani senki sem kíván, határozatilag kimon­dom, hogy a képviselőház a ministerelnök úr javaslatát elfogadja és ennek folytán elhatározza, hogy folyó évi június 8-án ő Felségei. Ferencz József, Magyarország királya és Erzsébet királyné ő Felsége megkoronáztatásának, mint hazánkra messze kiható és nagy jelentőségű közjogi cselekménynek negyedszázados évfordulóján, a hódolatteljes ragaszkodásnak, mély tiszteletnek és szeretetnek őszinte, hü kifejezést adandó, jelenjék meg a képviselőház testületileg elnöké­nek vezetése mellett ő Felségénél, Magyar ország apostoli királyánál és ez alkalommal a képviselőház nevében a ház elnöke üdvözölje ő Felségét. Elhatározza továbbá a ház, hogy az ezen ünnepélyes tisztelgést megelőzőleg tar­tandó ünnepélyes hálaadó istenitiszteleten a képviselőház tagjai testületileg vegyenek részt. (Általános helyeslés.) Méltóztatik elfogadni? (Felkiáltások minden oldalról: Elfogadjuk!) Ily értelemben mondom ki a határzatot. Széll Ákos jegyző: Fáy Gyula, a gazda­sági bizottság előadója! Fáy Gyula a gazdasági bizottság elő­adója: T. ház! Van szerencsém a gazdasági bizottság jelentését a képviselőháznak május havi költségvetési előirányzatáról beterjeszteni.Kérem

Next

/
Oldalképek
Tartalom