Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.
Ülésnapok - 1892-49
49. országos ülés 1892. május 9-őn, hétfőn. 139 lehetős szépen vannak ellátva fával, még sem hajtanak annyit, mint a mennyit letarolt állapotban hajtanának. Én tehát most is, mint a múltkor is tettem, azt ajánlom a t minister úrnak, hogy a vállalkozókat kerülje. Minthogy az állami erdőségeknek már van házi kezelőségük, a legveszélyesebb dolog a házi kezelést is folytatni és a mellett a vállalkozókkal is szövetkezni. Ha nem volna már házilag berendezett kezelésünk, nem mondanám; de minthogy már van, azt ajánlom a minister úrnak, hogy a házi kezelést fejleszsze ki annyira, hogy az állami erdők területén egyetlen egy szál fát se lehessen eladni vállalkozóknak és hogy az állam a maga szükségletét tisztán rz állami kezelőségektől fedezhesse. Ha ily módon lesz ez rendezve, meg vagyok róla győződve, hogy az állami erdŐkezelőség a jelenleginél több millióval nagyobb eredményt fog elérni. De ha ezen feltevésemben csalódnám is, mégis egész tisztelettel vagyok bátor kérni erre ; a minister urat, mert ezen esetben kétségen kívül igen sok állást kereső fiatal embernek adhatna kenyeret. De ezen kivül tekintettel még arra is, hogy nemzetünk minden kereskedelmi foglalkozástól, mintha önkénytelenül idegenked nék, ezen eljárás által a t. földmívelési minister úr alkalmat nyújtana arra is, hogy nemzetünk fiai ezen — hogy úgy mondjam — hivatalos úton az üzérkedésekkel megbarátkoznának és azt hiszem, ebből a nemzetnek nagy haszna lenne. A t. minister úr elődje Erdélyben egy iskolát állított fel, melyért ha egyéb érdemei nem volnának is, áldás illeti emlékét. Én azt hiszem, ha a minister úr megkísérelné ennek a kérdésnek tanulmányozását és egy lépést tenne előre ezen a téren, azaz, ha megalkotja a gyakorlati iskolát, az erdészet terén ő is hasonló babérokat fog tíízni homlokára. Ezt akartam előadni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A földmívelési minister úr kíván szólani. Gr. Bethlen András földmívelésügyi minister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Legyen szabad a hallottakra röviden reflectálnom. [Halljuk! Halljuk!) Papp Samu t. képviselő úr felszólalása bizonyítéka annak, hogy mindenkinek eleget tenni a legjobb intentio mellett sem lehet és midőn azon nehéz feladatot tűzte maga elé, hogy azon községek monopolistícus törekvéseit igazolja és támogassa . . . Madarász József: Mindenkinek maga felé hajlik a keze! (Derültség.) Gr. Bethlen András földmívelésügyi minister: . . . megbocsásson, de ebben kénytelen vagyok vele szembeszállani. (Halljuk! Halljuk!) Azon községek, melyek ama kies vidék tulajdonosai, mondhatni, a vidékből, a levegőből monopóliumot csinálnak (Úgy van! a szélsőbalon.) s ha Molnár Józsiás t. képviselő úrtól hallottuk azt, hogy átlag milyen keveset jövedelmeznek a sokkal jobban kezelt állam erdők, csak megdöbbenéssel láthatjuk azt, hogy ama községek azokat az erdészetileg igazán nem jól kezelt erdőket mint climaticus pontokat oly drágán akarják értékesíteni és hogy az ottani érdekeltek ezt nemcsak, hogy helyeslik, hanem a monopóliumot jövőre is feun akarnák tartani. (Úgy van! bal felől.) Madarász József: Ez ellen tenni kell! Gr. Bethlen András földmívelésügyi minister: Kell egy más dolog ellen is tenni és ez az, hogy oly vidékeken, a hol sem nagyobb uradalmak nincsenek, a melyek az észszerű erdőkezelésben útmutatással szolgálnának, sem pelig ; ezt az állam nem teszi, czélszeríí, hogy az állam kopár terűleteket vásárolva, azokat befásítsa és az észszerű erdőkezelésnek mintegy példáját adja. (Általános helyeslés.) Erre nézve több oldalról egyenes felszólítást kaptam az ország északnyugati részéből. Az állam tehát vásárolt is a Tátrában egy nem túlságos nagy, részben kopár terűletet, melynek egyik czélja az, hogy ott a czélszerű erdőkezelésnck példáját nyújtsa. (Ál alános helyeslés.) Ezzel összeköthető egy más czél, t. i. az, hogy ott egyes alkalmas pontok megfelelő árért, azaz, hogy az állam ne veszítsen vele, a magánosoknak üdülő helyek létesítésére eladassanak. (Helyeslés.) Azt hiszem, hogy az állam evvel concurrentiát azoü fejlődésre hívatott telepekkel szemben nem gyakorol. (Egy hang a szélsőbalról: Az sem baj, ha gyakorol!) Valóban azt gondolom én is. Nem arról van szó, hogy az állam nagy befektetésekkel fürdőtelepeket létesítsen, mert mint méltóztattak látni, költségvetésemben erre tétel egyáltalában nem fordul elő; hanem arról van szó, hogy egyeseknek ily területek kisebb parcellákban eladassanak (Helyeslés.) s azt hiszem, ezzel a határt túl nem léptem. (Élénk helyeslés.) Molnár Józsiás képviselő úr okoskodására megjegyzem azt, hogy ha a 2,600.000 holdnyi állami erdőterületből egyes részeket kiszakítunk, igaza lehet, hogy ezt nemcsak 1 forint 50 krajezárért, hanem drágábban is lehetne bérbeadni; hanem ha az egészet veszi, azt fogja látni, hogy azon átlagos jövedelem, a melyet ma felmutathatunk, nem túlságosan kicsiny, a mennyiben e területnek nagy része távoli fekvé-ű és a segregatio alkalmával a közelebb és kedvezőbb 18*
