Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-48

124 *S. országos Illés 1892. oldalról sem támadtatott meg, egyszerűen csak ajánlom annak elfogadását. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Papp Elek képviselő urat illetné a szó, de e jogával élni nem akar. A föld­mívelési minister úr kíván szólani. Gr. Bethlen András földmívelésiigyi minister : T, ház ! Kötelessségemnek tartom vála­szolni arra a néhány kérdésre, a mely hozzám intéztetett, továbbá szólni kívánok a beadott határozati javaslatok lényegéhez is. (Halljuk! Halljuk!) Atzél Péter t. képviselő úr azzal a kérés­sel fordult hozzám, hogy hallgassam meg és fogadjam el a jó tanácsokat. Kijelentem, hogy én a jó tanácsokat, bár­mely oldalról jöjjenek is, a legszívesebben el • fogadom ; de méltóztassanak a t. tanácsadó urak mindnyájan megengedni, ha becses tanácsai­kat összehasonlítom, mi lesz ennek az ered­ménye? Mint ma is megtörtént, hogy Atzél Péter t. képviselőtársam tanácsait lerontották Szalay Imre t. képviselő úr tanácsai; épúgy megtörtén­hetik ez mással is. Ennek okát én abban látom, ha a phylloxeravészszel szemben az egyes vidékeken sikerrel használt bármely eszköz általánosíttatik, ez így aztán rendesen a végered­ményében nem felel meg a czélnak. (Helyeslés. Úgy van!) Három mód van most rendelkezésünkre, a melylyel a védekezés történik. Sajnos az a mód, melyet Atzél Péter t. képviselőtársam említett, hogy Németországban alkalmiiztatik a phylloxera localisálására és kiirtására, nálunk nem sikerűit, csakis Pozsonymegyében, a hol a kellő erélylyel és áldozatkészséggel fogtak a baj kiirtásához és a hol ennek következtében még ma sem ter­jedt el ez a vész oly nagy terjedelemben; vala­mint Erdélyben is, a hol a művelésnek külön­bözősége és a terület isoláltsága folytán remél­hető, hogy a baj még hosszabb ideig korlátoz­ható lesz. Használatban van ezen kívül még a direct termőknek alkalmazása is — a melyre nézve Szalay Imre t. képviselő úrral egyetértőieg nem lehetek egy véleményen Atzél Péter t. képviselő társammal, kinek véleménye szerint az erre fordított költség kidobott pénz — annak eredménye több he­lyütt igen jó. A mire ő a legnagyobb súlyt fekteti, nemcsak most, de a korábbi időben is tanácsát követtem, a mennyiben az ország kölönböző részeiben kísérletezésre, sőt nagyobb mérvben való termelésre osztattam ki amerikai cseme­téket, így pl. egyik legkiválóbb telep a temes­megyei gazdasági egyesület telepe. Ha jól em­lékszem, ott tizennyolcz amerikai fajta szőlővel tétetett kísérlet és részben igen jó az eredmény. Felhozták, hogy az actio nem elégséges. Ebben van is igazság, azonban utalok arra, hogy a iájEs 7-én, gfombaton. legutóbbi actio eredménye ma már nem keve­sebb, minthogy kétszáz közczélú amerikai szőlőtelepet vagyok képes felmutatni, a melyek részint ingyenes kiosztás, részint pénzsegély, részint az illető községek áldozatkészsége alap­ján létesültek. (Helyeslés.) És tekintve, hogy már a harmadik évben kiültetett amerikai szőlő eredeti számának három — négyszeres szaporítá­sát képes szolgáltatni, ebből azt látjuk, hogy nem szükséges kétezer évig várni, míg szőlőink regeneratioját elérjük. (Helyeslés.) Az bizonyos, hogy a regerieratio terén a legintensivebb munka az oltott szőlővel való mívelés lenne. Azonban e téren még csak a kezdet kezdetén vagyunk. Épen azért, mert ez nemcsak jelentékeny ki­adással jár, de az oltás technikáját népünk még csak lassan tanulja el, czélszertínek láttam Francziaország-ból munkásokat behozatni, a kik részben előállítanak ma kétszázezer oltványt és egyúttal tanítják, oktatják a vinczell éréket. (Helyeslés.) Ha ez nálunk^meghonosodik, remél­hető, hogy az oltás sokkal olcsóbban és nagyobb mértékben fog eszközöltetni. (Helyeslés.) Egy panaceát is hallottunk említeni, még pedig nem ez alkalommal először. Ez abból áll, hogy a tönkrement szőlő­birtokosok felsegélyezésére, vagy azok segélye­zésére, a kik a szőlőültetésre .szánják magukat vagy valami előlegek adassanak, vagy pedig — és ez concret javaslat — egy oly pénzinté­zet létesüljön, a melynek kölcsöneit az állani garantirozná. Egy ilyen intézet életbeléptetése mindenesetre üdvös és örvendetes volna. Látjuk Francziaországban, de különösen déli Franczia­országban — a hol a phylloxera még nem okoz károkat — hogy a szőlőföld hitelképes. Mi­nálunk azonban — a mint már megemlítettem — ilyen rokonszenv a pénzintézetek vezetőinél földmívelésünk érdekei iránt, sajnos, nem nyil­vánul. S szomorúan tapasztaltuk, hogy nálunk ez idő szerint még nem hajlandók arra, hogy kölcsönöket nyújtsanak szőlőtelepítésre, úgy, hogy azok a rendes földhitel formáinak meg­felelően biztosítékot képeznének, mert az ilyen záloglevelek egyáltalában nem volnának el­helyezhetők (Igaz! Úgy van!) és mint ők állít­ják, veszélyeztethetnék a most forgalomban levő magyar jelzálogpapírokat. Ha azt veszszük, mily arányokban kellene ezeknek mozogniok: arra nézve felvilágosítást nyújt azon szomorú tény, hogy a phylloxera által tönkretett szőlő­területek értéke közel két milliót ér el és e szerint a reconstructiónál is megfelelő összeget kellene garantirozni. Horváth Gyula képviselő úr egy speciális feladatot említett fel: azt, hogy kívánatos volna, hogy a főváros területén tönkrement szőlőbirtokosoknak osztassák ki meg­közelíthető távolságokban homokterűlet részlet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom