Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.
Ülésnapok - 1892-48
48. országos illés 1892. m .ájns í-éu, szombatot. 121 keztyifvarrással, mert ez embereknek keze a kapáláshoz van szokva. Felfogásom szerint nem az a helyes mód, hogy azoknak, a kiknek szőlőjük elpusztult, lemenjenek Somogymegyébe, Kecskemétre, vagy oly helyekre, a hol nem szokták meg az életet s ott keressenek alkalmas talajt a szőlőmívelésre. Ez az, a mire a t. minister úr figyelmét a főváros érdekében felhívni bátor voltam s kérem, hogy méltóztassék azon erőt s hatalmat, melylyel a kormány bír és melyet sokszor igen rossz ügyekre használ fel, ez alkalommal a fővárossal szemben felhasználni s a fővárossal együttesen a főváros polgárainak érdekében a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni. A másik kérdés, a melyre a t. minister úr figyelmét felhívni kívánom, a székelyföldre vonatkozik s meg vagyok arról győződve, hogy a minister xir ez ügyet, melyet felhozni kívánok, époly jól, sőt miután több adat áll rendelkezésére, jobban is ismeri, mint én. Már 25 éve annak, hogy Erdélyben a birtokot rendezik, 25 év óta még nem volt oly képviselőválasztás, hogy a jelölt a birtokrendezést meg ne ígérte volna s hogy azok, a kik Erdélyben képviselővé választattak, ne mondották volna, hogy végre sikerült az erdélyi birtokrendezés iránt a kormány határozott ígéretét megnyerni. Ez időtől fogva a nagy Németország megalakult, megtörtént a franezia háború, egy szóval sok nagy világdolgok lettek rendezve, de az erdélyi birtokrendezés épen abban a miserabilis szerencsétlen állapotban van ma is, a melyben volt ezelőtt 25 évvel és ez az oka annak, hogy a székelyföldön egy óriási vagyon veszendőbe indult, veszendőbe megy és ez a legutolsó pillanat, a melyet fel kell használni arra, hogy annak a nagy vagyonnak csekély része megmenthető legyen. A minister úrnak épen úgy kellett látnia, mint a hogy én láttam, hogy azok az erdőségek, melyek milliókat, kincseket értek, már legnagyobb részben le vannak tarolva és ma már az erdőből nem maradt ott más, mint az újonnan kinevezett erdő'felügyelő, kit tartani kell, de az erdő ma már igen sok helyen nincsen meg. De még bizonyos részek megmenthetők, az erdőtalaj legalább megmenthető, hogy a legelés által az erdőtalaj tökéletesen tönkre ne tétessék. De ez a birtokrendezésnek legsürgősebb behozatalától függ és ezen birtokrendezésnél egy főintézkedésre van szükség. Valahányszor t. i. birtokrendezés ügyében valami javaslat hozatott, mindenki azon jóhiszemben volt, hogy ez hozatik az erdélyi lakosság érdekében, a földmíveléssel foglalkozó földbirtokos, vagy pedig kisbirtokos érdekében. A végén aztán kisült, hogy annak sem a földbirtokos, sem a kisbirtokos KÉPVH. NAPLé. 1892—97. 'III. KÖTET. nem vette hasznát, hanem vették hasznát a jó és rossz procatorok. No ezért birtokot rendezni nem szükséges; e ezélra az igazságügyminister úr hozzon létre ügyvédi rendtartást és más reformokat az ügyvédekre nézve. Most legkivált arra hívom fel a t. minister úrnak a figyelmét, hogy ezen birtokrendezés miatt a községek erdőségei rendezésénél egyesek úgyszólván rákényszeríttetnek a rendezésre óriási költségekkel az egész Székelyföldön, ott is, a hol már alig fizeti ki magát az erdőrendezés, csak azért, hogy egyik-másik kisebb vagy nagyobb birtokos egy pár holddal Szaporíthassa a birtokát; holott igen kívánatos volna, hogy bizonyos erdőeomplexumok, bizonyos községi vagyonok maradhassanak fenn és azok az erdőségek ne osztassanak be — hogy úgy mondjam — a templom küszöbéig, úgy, hogy egy pár év múlva az egész Székelyföldön ne legyen semmi közbirtok vagy községi birtok. Erre vonatkozólag semmi intézkedés nincsen a birtokrendezésre vonatkozó eddigi javaslatokban; az újban sincsen. A minister úrnak, a ki ezeknek a körülményeknek a létezését ismeri, a figyelmét bátor vagyok erre felhívni. Különben pedig a költségvetést (Bgy hang jobb felöl: Elfogadja!) nem fogadom el. (Derültség és helyeslés bal felöl.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ámon Ede: T. képviselőház! Csak rövid néhány perezre kérem a t. képviselőház szíves figyelmét, reflectálni óhajtván Lits Gyula t. képviselőtársam beszédjének egy részére. Lits Gyula t. képviselőtársam ugyanis kifogást emelt a tejgazdasági felügyelő működése ellen, nevezetesen felhozott egy esetet, midőn az illető felügyelő egy bizonyos vidéknek tejgazdasággal foglalkozó közönsége által rendezett értekezleten nem volt jelen. Ezen esetre vonatkozólag természetesen nem szolgálhatok felvilágosítással, miután azt nem ismerem. Egészben véve a tejgazdasági felügyelő működése a tejgazdasággal foglalkozó közönség érdekében áll. A gazdaközönséget általában, de a tej értékesítésével foglalkozó köröket is és pedig nemcsak tej árulásával foglalkozókat, hanem azokat is, a kik a tejet máskép is tudják értékesíteni, legbuzgóbban támogatja, tanácsokkal ellátja és anyagi érdekeiket előmozdítja. Arról méltóztatik tudomással bírni t. képviselőtársam, hogy a tejgazdasági felügyelő szaklapot is szerkeszt, melynek tájékoztató czikkei a gazdaközönség felvilágosítására, azon kivííl ismeretkörének kiszélesbítésére szolgálnak. Szóval a jelenlegi tejgazdasági felügyelő — mellékesen megjegyezve — szakmájában alapos jártassággal bíró fiatal ember, feladatát komolyan veszi és hogy mind a mellett a hozzáfűzött összes kíván16
