Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-28

86 28. <srsss«gos ülés 1892. esetben egyáltalában helye van-e a ház előzetes határozatának'? (Helyeslés jobb felöl) Az én kérésem tehát nem az, hogy a t. ház méltóztassék praejudiciumot alkotni, hanem az, hogy a t. ház ezen kérdés fölött is, vájjon ily kérdés eldönthető-e előzetesen, mielőtt a kinevezés megtörtént, akkor hatírozzon, midőn az ineompatibilitási bizottságot nem ugyan magára az incompatibilitásra, hanem ezen mellékes kérdésre meghallgatja. (Helyeslés jobb felöl.) Az én nézetem szerint tehát, t. ház, a nélkül, hogy tovább immorálni kívánnék a mellett, hogy joga van-e a háznak előzetesen határozni vagy sem s a nélkül, hogy legkevésbbé is állást óhajtanék foglalni e kérdésben, a ház t. elnöke utasítandó volna, hogy adja ki ezen átiratot az illető bizottságnak; mert ily módon, azt hiszem, nem alkottunk praejudiciumot semmi irányban sem, sőt a legobjectivebb módon úgy teszsziik a kérdés megoldását lehetővé, ha az elnök urazzál méltóztatik kiegészíteni az utasítást, hogy az ineompatibilitási bizottság ne az inkompatibilitás esete felett, hanem mindenek előtt a felől adjon véleményt: vájjon ezen kérvényben hozható-e határozat, vagy sem? (Helyeslés a jobboldalon. Ellenmondások a bal- és szélső baloldalon) Horváth Gyula: T. ház! Az előttem szólott t. pénzügyminister úrral — sajnálom — nem lehetek egy véleményen. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Nincs és nem is lehet itt arról szó, hogy ezen esetben miféle eljárást kövessünk, hanem arról van szó, hogy a fennálló törvényt végrehajtsuk-e vagy sem? (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Az incompatibilitási törvény egészen világosan szól, mert á szerint csak beállott incompatibilitás-eset utasítható a bizottsághoz. (Igás! Úgy van! a bal és szélsőbalon.) Ekkép tehát sem a ház elnökének, sem magának a háznak nincs joga ahhoz, egy meglévő törvény határozatain túlterjeszkedve, ily kérdéseket az illető bizottsághoz utasítson, a melyek törvény szerint még nem tartoznak a bizottság elé. Ha a t. pénzügyminister úr a törvényben e tekintetben hiányt lát, meg van a mód adva arra, hogy a törvény módosítását javaslatba hozhassa (Helyeslés a baloldalon.) s ha azok az érvek., melyeket a pénzügyminister úr felhozott, állanak, a ház ezeket mindenesetre respectálni fogja s e szerint fogja a törvényt módosítani. Ez esetben pedig, azt hiszem, hogy egyáltalában szükség nincs arra, hogy e kérdés az incompatibilitási bizottsághoz utasíttassék. Az a kérdés, hogy oly állás, a mely a kormánynyal bizonyos szerződési viszonyban van — se viszony tényleg megvan — a képviselői állással összeférhetetlen, oly világos, hogy ágy a pénzügyminister úr, mint az illető képviselő úr igen jól tudhatják azt, vájjon összenprilis 4-én, hétfőn. férhetetlensége eset forog-e fenn, vagy nem. Én azt hiszem, hogy nem forog fenn, de e fölött előzetesen nem lehet véleményt mondani (Igaz ! Úgy van! a baloldalon.) s az, a ki az ily eljárás consequentiáit acceptálja, épúgy a minister, mint a képviselő űr, nagyon természetesen maga vállalja el a felelősséget az ily dologban való eljárásért, de hogy a minister vagy az illető képviselő a felelősségtől felmentve legyen az által, hogy a meglévő törvénytől eltekintve más, nem törvényes mód követtetik, épen a ház elnöke által, ki a házszabályokra felügyelni tartozik, ezt igazán a legszerencsétlenebb praecedensnek tartanám. Kérem a t. házat, hogy a megkeresést az illető képviselő úrnak visszaadassa. (Helyeslés a baloldalon.) Szederkényi Nándor jegyző: Madarász József! Madarász József: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) En azt a véleményt, a melyet Horánszky Nándor t. képviselőtársam előadott, bátor vagyok támogatni még a házszabályok 132. §ával is. A házszabályok 132. §-a ugyanis világosan ezt rendeli: »Ha az 1875 : I. tcz. 1. §-a g) pontja alapján a képviselőház valamely tagja kormányi megbízást vagy kiküldetést vállal, az illető ministerek tartoznak azon megbízást vagy kiküldetést egyidejűleg a képviselőház elnökének tudomására hozni. A képviselőház illető tagjai pedig az idézett törvény 8. §-ának súlya alatt kötelesek a megbízó vagy kiküldő levél vételétől, avagy a mennyiben a képviselőház azon időpontban szünetelne, a szünetelést közvetlenül követő első üléstől számítandó nyolez nap alatt a ház elnökéhez intézett beadványban a házszabályok 207 -ik § a értelmében távozási engedélyt kérni.« Az világos, hogy az 1875-ik évi összeférhetetlenségi törvény nem alkottatott azért, hogy az a képviselő, a ki valamely kormányi megbízást vagy bármely hivatalt, melyre a kormánynak befolyása van, hajlandó elvállalni, előzőleg kérdezze meg az összeférhetetlenségi bizottságot, vájjon összeférhetetlenségi eset forog-e fenn részére vagy sem, vagy hogy a háznak elvi határozatát provocálja; hanem e törvény egyrészt meghozatott azért, hogy annak megítélését magára azon képviselőre bízza, a ki valamely hivatal elvállalására felszólíttatik, hogy az összeütköífik-e az 1875-iki törvény egyik vagy másik rendeletével vagy nem, s miképen a törvény világosan rendeli, hogy a kormány által kinevezettet a minister bejelenti; másrészről pedig a képviselőnek, ha a minister be nem jelentené, kötelessége, ha ily hivatalt elvállalt, azt bizonyos idő alatt a háznak bejelenteni, mert ha be nem jelentené és összeférhetlenségi