Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.
Ülésnapok - 1892-27
27. országos ülés 1892. április 2-án, szombaton. 83 részt több, mint nyilvánvaló, hogy az ügyészség ilynemű indítványainak idő előtt nyilvánosságra való hozatala még részben a bíróságot is sokszor, hogy íigy fejezzem ki magamat, faussc positióba hozza, mert a már nyilvánosságra hozott ügyészségi indítványnyal szemben is a bíróság feszíílthelyzetbe jut, hogy vagy desavuáljaaz ügyészséget, vagy conflictust keltsen a bíróság és ügyészség közt. Meg vagyok győződve arról, ha ezt az esetet a t. igazságügyi minister úrral bizalmas úton közöltem volna, a minister űr teljes satisfactiót szerzett volna és a t. minister urnak jogérzékét ismerve, meg vagyok győződve arról, hogy ő sem tartja ezt az eljárást helyesnek ; de mégis nyilvánosságra hoztam ezt az esetet azért, mert fájdalom, most már ez rendszer kezd lenni Magyarországon. És a concrét esetet csak mint igazoló példát akartam felhozni és azt akartam, hogy megakadályoztassák, hogy a polgárok pellengérre állíttassanak, becsületük meghurczoltassék bármely ügyésznek — nem vonatkozik állításom a jelen esetre — esetleges malitiája folytán. És már most nyilvánosan kellett a dolgot tárgyalni azért, mert nem mondom, a bírói gyakorlat, hanem eddigi törvényeink szerint alig lehet remediumunk arra, ha csak az igazságügy minister úr nem gyakorolja főfelügyeleti jogát, ily esetekben a polgároknak elégtétel adassék. Az évek hosszú során át kifejlett bírói joggyakorlat az ügyészi indítványokat hivatalos titoknak declarálja Magyarországon is, de sajtótörvényünk az 1848: XIV. törvényczikk 14. §-a akként disponált, hogy az országgyűlés, a törvényhozás és törvények által alkotott testületek iratai és nyilvános ülésein felvett jegyzőkönyvei bárki által közzétehetők, a nélkül, hogy sajtóbíróság iitján üldözés tárgyává válhatnának. Igaz, hogy jogi szempontból alapos kétely fér ahhoz, hogy az ügyészség e testületekhez tartozik-e; sőt szerintem, ha azokhoz tartozik is, akkor sincsen joga közreműködni abban, hogy indítványai nyilvánosságra hozzassanak: mindazon által nálunk létezik egy felfogás, mely rendszert csinál abból, hogy ezt megengedhetőnek tartja. Én tehát azért is, mert tudom, hogy a bűnvádi eljárás nemsokára codificatio alá kerül, a végből, hogy a jogi közvélemény foglalkozzék e kérdéssel és megérlelődjék az a meggyőződés, hogy az ilyesmiket meg kell előzni, az igazságügyniinister úrhoz a következő interpellatiot intézem. (Halljuk! Halljuk!) »Interpellatio az igazságügyminister úrhoz. 1. Van e tudomása a minister úrnak arról, hogy a Havas Imre főügyészi helyettes vezetése alatt álló budapesti kir. ügyészségnek a dolog természete, de bírói gyakorlatunk szerint is hivatalos titkot képező indítványai újabban több esetben, így különösen Kosztics Simon görögkeleti lelkész ügyében is nyilvánosságra hozattak, mielőtt az illetékes büntető bíróság határozatot hozott volna? 2. Megengedhetőnek és a büntető igazságszolgáltatás czéljaival megegyezőnek tartja-e a minister úr az ily eljárást különösen akkor, midőn az ügyészi indítványban, mint az adott esetben is, valamely szabad lábon levő, még vád alá nem helyezett polgárnak letartóztatása, vagy vizsgálati fogságba helyezése kéretik ? 3. Hajlandó-e a minister űr főfelügyeleti jogából folyólag vizsgálat elrendelésével kideríttetni, mily módon és ki által tétetett közzé a kérdéses indítvány akkor, midőn az még a törvényszéknél benyújtva nem volt? 4. Mily intézkedéseket szándékozik a minister úr foganatosítani az iránt, hogy a budapesti kir. ügyészségnél ily esetek a jövőben ne ismétlődjenek?* Távol áll tőlem minden mellékérdek, tisztán a közérdek szolgálatából tartottam szükségesnek a minister úrhoz ezen kérdést intézni. Előre is tudom, hogy megnyugtató választ fogok interpellatiomra kapni. (Helyeslés.) Elnök: Minthogy az interpelláló képviselő úr maga olvasta föl interpellatioját, talán fölösleges lesz azt újra fölolvasni; (Helyeslés.) ennek folytán a felolvasás mellőzésével ki fog az adatni az igazságügyministernck. A ministerelnök úr kíván szólani. Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az 1884. évi deczember hóban hozott határozat alapján van szerencsém jelentésemet benyújtani »az állandó országház építésének haladásáról az 1892. évben«. (Helyeslés.) Tekintettel arra, hogy az országház költségvetése legközelebb kerül tárgyalás alá, kérem a t. házat, méltóztassék ezen jelentésem sürgős kinyomatását, és a ház tagjai közt való kiosztását elrendelni, hogy az a ház. t. tagjainak rendelkezésére álljon. (Helyeslés.) Elnök: Ki fog nyomatni és a ház tagjai között szét fog osztatni. Széll Ákos jegyző: Darányi Ignácz, a VI. bíráló bizottság elnöke! Darányi Ignácz: T. ház! A VI. bíráló bizottság nevében tisztelettel jelentem, hogy a bíráló bizottság a nagyszalontai kerületben megválasztott országgyűlési képviselő: Arany Lászlónak kérvénynyeí megtámadott ügyét tárgyalván, a házszabályok 62. és 69. §-a alapján a vizsgálato' elrendelendőnek találta. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Egyszersmind jelentem, hogy a bíráló bizottság a házszabályok 168. § a értelmében vizsgálóbiztos kijelölése iránt az állandó igazoló bizottságot határozta megkeresni. Elnök: A bíráló bizottság végzése fel fogói vastatni. i~ í:
