Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-27

87. orsfcégos Ülés 1892, április ä-átt, SíombtttOB, 7? Széll Ákos jegyző: Bagola-Sanez község és Horváth-Szent-Miklós község kérvénye Zala megyéhez leendő csatoltatásuk tárgyában. Horváth Béla előadó: T. ház! A kér vényező két község Zalamegyéhez való esatoltatását kéri azon indokból, hogy részben a közigazgatási, részben az állami és egyéb hatóságok oly messze esnek tőlük, hogy a legnagyobb fáradságukba kerül székhelyüket fölkeresni. Ennélfogva Zalamegyéhez kívánnak csatoltatni, melynek székhelyét könnyebben érhetnék el. Somogymegye ezzel ellenkezőleg a kérés elutasítását óhajtja különféle indokok alapján, melyek közül csak azt jegyzem meg, hogy ugyanezt a kérést minden megyének a széleken levő községei felhozhatnák, továbbá, hogy a kérés teljesítéséből a pótadókat illetőleg visszás helyzet háramolnék Somogy vármegyére. Minthogy a kérvényi bizottság nem láthatta az ügy teljes képét, a kérvényeik kellőleg fel szerelve nem lévén, a bizottság javasolja, hogy e kérvények adassanak ki a helügyministernek. Lits Gyula jegyző: Hévizy János! Hévizy János: T. ház! Legyen szabadé kérvénynél igénybe vennem egy pár perezig a t. ház türelmét. A megyék rendezése a eulturalis és a. forgalmi haladás szempontjából régen hangoztatott panaszok tárgya. De a mai kormány és pártja igen jogosan azt mondhatta e kérdésről, hogy azzal még most komolyan nem foglalkozhatik, minthogy a belügyek terén sokkal fontosabb állami teendők várnak ránk. — Magam is ezt mondom. De midőn a panaszokat kis részben kielégíthetjük, a nélkül, hogy ezzel a fontosabb állami érdekek gondozását megakadályoznák: nem látom be, miért ne nyugtatnék meg a polgárságnak azt a panaszkodó részét, a mely, mint az itt kérvényező két község Somogymegye adóját jó részben viseli. A kérvényezők kérvényükben felhozzák, hogy átcsatolásukat azon körülmény követeli, hogy ők a megye szélén vannak, Kaposvár városához kéthárom óra járásnyira, mint ők mondják, de kéthárom napot igénylő útra van szükségük, hogy ott dolgaikat elintézzék. Nincs országútjok, nincs vasútjok, a, melylyel könnyebben jutnának a központba *és így, daczára a magasabb adóviselésnek, mert a vármegyének vagyonosabb részét képezik, mégis kevesebb jogban részesülnek, mert meg kell vallanunk, hogy úgy a közigazgatás, mint a törvénykezés karjai sokkal kevesbbé árasztják áldásukat azon vidékekre, melyek távolabb esnek a központtól. (Igaz! Úgy van! a szélső báloldalon.) Kanizsa ezen községek tőszomszédságában fékszik. Oda járnak eladni terményeiket, a melyekből azután Somogy vármegyének és az államnak költségeit akarják befizetni az állam kincstárába. Oda járnak beszerezni életszükségleteiket, oda járnak eulturalis igényeiket kielégíteni . Mindezek oly tényezők, a melyekkel szemben Somogy vármegyének az a kifogása, hogy minden megye szélén levő község ugyanezt hozhatná fel, elesik, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) mert nem esik minden megye szélére Kanizsa városa, mely úgy a cultura, mint a gazdaság és forgalom tekintetében kitűnő központ. (Élénk helyeslés a szélső baloldahn.) Azt is felhozza Somogymegyének ellenkérvénye, hogy ilyformán Somogy vármegye tetemes pótadótól esik el, mert az államjavadalmazás, a melylyel a közigazgatáshoz járulhat, nagyon kevés és így nagymértékű pótadóval kénytelen azt fedezni. De ezzel szemben megkövetelhetik azok a községek, melyek oly nagy mértékben elősegítik a pótadó viselését és így a közigazgatásnak szolgálatát, hogy azok nagyobi) előnyben is részesüljenek. (Helyeslés a szélső halo

1 dalon.) Már pedig nagyobb előnyben csak is Kanizsához, illetve Zalamegyéhez leendő csatolásuk esetében részesülnek. Fel van végül említve az ellenkérvényben, hogy a jelen kérvény nem egyéb, mint néhány izgató ember óhajtása, a kik azt akarják, hogy Nagy-Kanizsa központtal egy Nagy-Kanizsa megye alapíttassék. Én ilyenféle tendentiákról nem tudok. Tessék meggyőződve lenni arról, hogy Nagy-Kanizsának esze ágába sincs, hogy megyei központtá legyen, a mi különben a kérvények folytatólagos tárgyalásánál is ki fog tűnni, a melyek között Nagy-Kanizsának egy kérvénye az iránt folyamodik, hogy önálló törvényhatósággá alakuljon át. Már pedig ha ez lesz, akkor megyei központ nem lehet s ezt a maga részére nem is vindicálja. Ezen kérvény tisztán csak azon néhány községnek initiativája folytán került ide, a kik saját jól felfogott érdekeik szempontjából kérik, hogy Zalamegyéhez csatoltassanak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ennek alapján kérem a t. képviselőházat, hogy mikor a kérvény a t. helügyministernek kiadatik, azt egész tekintélyével támogatni méltóztassék. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Remete Géza: T. ház! Az előttem szólott t. képviselő úrnak álláspontjára helyezkedem én is, midőn ezen kérvényt támogatom és Somogymegyének a t. előadó úr által előadott ellen kérvényére, a melyben azt mondja, hogy bizonyos jövedelmektől esnék el, bátor vagyok megjegyezni, hogy a kormánynak módjában áll, Zalamegyétől oly arányban vonni el az államsegélyt, a mely arányban Somogymegye azt veszíti és ezt az utóbbinak adhatja át. így tehát a. nélkül, hogy a kincstár károsodnék, a törvényhozás jogos igényeit is kielégítheti. Arra