Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-43

450 48. omágos illés 1892. máim S-án, hétíőn. itt obstructio szándékoltatnék s így ez az eszme, aggály, gyanú egyáltalában kizárandó. En ezt az álláspontot acceptálom, miután semmi jogom sincs bárki intentioját gyanúsítani ; azonban nem lehet tagadni, hogy vannak úgy külső körülmények, mint benső okok, a melyek alapján mégis, ha kikerüljük is a szót — mondjuk, kerüljük ki az eszmét — tagad hatatlanul constatálhatjuk azt, hogy egy hosszú, meglehetősen meddő vitával van dolgunk. Hogy ez meddig tart, igen jól jegyezte meg Helfy képviselő úr, az az ellenzéktől függ és a mint ő kilátásba is volt kegyes helyezni, hogy két tárezánál lesz még vita, a többi tárczánál nem lesz, ezzel megmagyarázta az egész helyzetet. 0 maga, mint az ellenzék illetékes tagja, megmondta, hogy hol lesz hosszú vita, hol lesz rövid vita. (Zajos felkiáltások a bal- és szélső bal oldalon: Ez csak természetes!) Ezt, mint külső körülményt kívánom constatálni. Ez nem vád, ez neui gyanúsítás, hanem egyszerűen egy tény eonstatálása: hogy a t. ellenzéktől függ, hogy a vita meddig tart. Ennélfogva, ha a vitának az országra nézve hátrányai vagy előnyei vannak: az egyformán az ellenzékre háramlik. Ha az ellenzék úgy magyarázza, hogy az hasznos, üdvös az országra nézve, hogy az előmozdítja az ország jólétét, szabadságát, boldogságát: igen természetes, hogy e dicsőséget egészen át kell engedni az ellenzéknek. Ha ellenkezőleg azt hiszszük, a mint hogy sokan azt hiszik, hogy a vita sem az országra nem lesz hasznos, sem ánn !k ügyeit elő nem mozdítja, igen természetes, hogy ezért az illetők jogosítva vannak az ellenzéket hibáztatni. Igaz, hogy Helfy t. képviselőtársam, visszatérve a közigazgatási törvényjavaslat fölötti vitára, azt mondja, hogy csak a kormánytól függ némely dolog meggátlása és nevezetesen attól függött a most már elismert akkori obstructio. Egyszerű dolog lett volna: vonta volna vissza a törvényjavaslatot és akkor megszűnt volna minden. Hát az igen természetes, hogy ha a tárgyalás alapja bármely úton elenyésztetik, hogy vita nem lesz. Csak az a, kérdés, ki határozhatja meg, hogy valamely tárgy napirenden maradjon-e, vagy sem. Azt hiszem, hogy e kérdésre oly kategoricus imperativussal feleim, hogy ezt csupán a kisebbség, csupán az ellenzék határozhatja meg, még sem lehet. En sem tartanám egészséges parlamentaris tannak azt, hogy egy törvényjavaslat törvénynyé válásának nem kell egyéb, mint hogy az ellenzék egyszerűen azt mondja ki: ezzel szemben alkalmazom az obstructiot! Ez,, azt hiszem a kisebbség jogának nagyon is messze hajtása és tán visszaélés. (Egy hang bal felöl: Üdvös dolgoknál nem teszszük!) Hogy mi üdvös és mi nem, azt mindenhi saját felfogása szerint ítéli meg és ha a kisebbség egy dologra azt mondja, hogy üdvös, a löbbség pedig, hogy nem az: a vita ott, van, a hol megindult. És így nincs más bíró köztünk, mint egyfelől a lelkiismeret, másfelől az ország közvéleménye. (Úgy van !) Tehát a követelés a parlamentarismus ellen van. De e hosszú vitának valami elméleti alakot kellett teremteni. És ily kérdéseknél rendkívül > í " szerencsés Beöthy Ákos t. képviselőtársam. 0 mindig kiadja a jelszót és kivált az utóbbi időben abban a szerencsében részesült, hogy az ellenzék minden árnyalata minden kritika nélkül fogadja el a jelszót. Beöthy Ákos: Hát miért nem kritisálják önök ? Hegedűs Sándor előadó: Bátor leszek ezt mindjárt megtenni. A költségvetési vitánál éveken át hirdetett egy szerintem helyes tant: hogy t. i. a költségvetés az egész országnak készül, azt nem kell pártszempontból bírálni. Most e bírálat el van feledve. Régebben szigorúan alkalmazkodott ahhoz, hogy csak az appropriationál kell a bizalmi kérdést felvetni; ott egyszerű küzdelmet provocálni és annak eredményébe belenyugodni. Most e theoria teljesen meg van semmisítve. Most a bizalmi kérdés lépten-nyomon felmerül és a költségvetés, úgy látszik, nem készül az országnak, hanem a kormánynak és ennsk következtében ezt minden személyes kérdéssel kapcsolatba kell hozni. Most egy újabb theoriával állott elő a t. képviselő úr, mert azt meg kell adni, hogy ő nemcsak ;

mélyen gondolkozó, de lelkiismeretes ember is. 0 tehát a vádakat nem szereti agyonhallgatni; ő akarja, hogy a közönségnek legyen egy támpontja, a melylyel a felmerülő vádakkal szemben magát megerősítheti. így pl. ő mélyen érzi azt, hogy a közönségben mégis részben elégűletlenség, részben türelmetlenség mutatkozik, részben érdekből, részben önzetlenségből, az elmaradás és a hátrányok következtében, hoov a vita ily hosszú. Tehát igazolni kell azt. Es mit mond? Igen természetesen hivatkozik Angliára, mert a másik cardinalis pontja, az, hogy valamit vagy azért indítványoz, mert Angliában is így van, vagy azért, mert Angliában nincs úgy. (Derültség.) Most az a versio van, hogy azért kell hosszú vitát csinálni, mert Angliában nincs íigy. Azt mondta ugyanis, hogy nálunk minden költségvetési vita. nem egyéb, mint egy közigazgatási és kormányzati enquéte s minthogy ez Angliában nincs úgy, azért kell csinálni. (Zaj bal felöl.) Én azt hiszem, miután ezt még oly jeles ember, mint Sághy t. képviselőtársam és mások