Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-42

42. orszigos Ülés 1802. április SO-áu, szombaton. 435 fogjuk mindaddig a személyekre való minden tekintet nélkül, akár X, akár Y álljon a kormány élén, a míg Magyarország közéletét az egyoldalii párturalom ezen megmételyező hatásától megtisztítani képesek nem leszünk. (Élénk helyeslés bal felöl.) E tekintetben pedig nincs bizalmunk e kormányhoz, épen azért nem fogadhatom el a szőnyegen levő törvényjavaslatot, hanem pártolom gr. Apponyi Albert határozati javaslatát. (Élénk helyeslés bal felöl.) Lázár Árpád jegyző: Kemény Pál ! Kemény Pál: T. képviselőház! Első sorban is a 48-as történelmi események iránti kegyelet és a történelmi igazság kedvéért kénytelen vagyok eonstatálui azt, hogy a mit Sághy Gyula t. képviselőtársam az olasz hadjárat költségeinek megszavazására mondott, nem [egyezik meg teljesen a történelmi valósággal. Mert az 1848-iki országgyűlés felszólítást kapott ugyan az olasz hadjáratokhoz szükséges segélyezés megszavazására, de csupán készségét jelentette ki az esetre, ha ő Felsége oda fog működni, hogy az országgal a legbékésebb állapotok fognak helyreállíttatni. Ennyit a történelmi igazság érdekében. A mi a szőnyegen levő kérdést illeti, megvallom, nem volt szándékomban felszólalni, bár bizonyos fokú scrupulusaim voltak és talán azért, a mivel oly sokszor hallom hangoztatni a kormány padjairól azt, hogy lelkiismereti kérdést csinálnak abból, vájjon a kormány ezen programmja elé rövid felszólalásaink vetnek-e gátat vagy nem ? Nem is szólaltam volna fel, megvallom őszintén, ha Ragályi t. képviselőtársam felszólalása nem provocált volna bennünket. De, t. ház, azokat a támadásokat, melyeket ő ellenünk intézett, lehetetlen minden megjegyzés nélktíl hagynunk. (Úgy van 1 a szélső baloldalon.) 0 provocált bennünket, pedig mi elhallgattuk, a mit tudtunk, mert e ház tisztességérzetével nem tartottuk összeegyeztethetőnek, hogy azt a sok piszkot, mely a választási campagne alatt öszszegyült, itt a parlamentben felhordjuk. De ő nyíltan provocált bennünket, t. ház, tagadásba vette, hogy corruptio lett volna a választások körííl, azt mondotta: miért nem állunk elő adatokkal, ha csakugyan ilyen visszaélések történtek ? Hát engedje meg a t. ház, hogy én bemutassam magamat, mint azon szerencsés szerencsétlenek egyikét, (Halljuk! Halljuk!) a ki a kormány kitűnő és különös gondja folytán olyan, igazán meglepő figyelemben részesültem, minőt igazán nem érdemeltem meg. (Halljuk! Halljuk!) Veszprém vármegyének zirczi járása az alkotmány helyreállítása: 1867. óta mindig ellenzéki embereket szokott ide küldeni, előkelő, tisztességes családok tagjait, a kiknek azonban egy tulajdonságuk volt, hogy a kormánynak nem igen alkalmatlankodtak felszólalásaikkal, programmjukhóz képest mindig híven leszavaztak az ellenzékkel, de sem »obstruetioba«, sem bizonyos , kérdések megvitatásába nem bocsátkoztak. Megvallom, ennek tulajdonítható, hogy miután véletlenül csekély személyem lett időközben ennek a járásnak képviselője s Veszprémmegye összes kerületei közt egyedül ez a kerület részesült abban a kiváló figyelemben, hogy a főispán, a ki igen nobilis úri ember, a ki igen ügyesen, tapintatosan vezeti a megyegyííléseket, a ki azonban a megyegyűlések után a vármegye ügyeit jeles alispánjára Véghelyi Dezsőre bízza, permanenssé vált a képviselőválasztások egész ideje alatt, sőt hivatást érzett magában, hogy a közigazgatási hivatalt a zirczi járásban is meglátogassa. (Felkiáltások a szélsőbalon: Mikor?) Három héttel a választások előtt. Gr. Károlyi Gábor: Talán csak véletlenül volt ott! (Derültség a bal- és ssélső baloldalon.) Kemény Pál: En véghetetlenül örvendtem a szerencsének és valóságos idők jelét, közigazgatásunk reformjának örömnapját üdvözöltem benne, de aztán kitudódott, hogy a közigazgatási viszonyok átnézése mellett a választási talaj megtekintése végett is jött. És mondhatom, t. ház, annak a járásnak az a lángbagyulása, a mely azután következett, a megyei tisztviselőknek az a folytonos utazása, egymásnak eontrollirozása, az az óriási pénzeiszórás, annak az eddig szűz kerületnek teljes tönkretétele, a pénzügyi hatóságok kiküldöttjeinek fenyegetése, hogy elveszik a regálét s a traükot az illetőktől: ezek mind oly momentumok, a melyek igen alkalmas ik arra, hogy a választások tisztaságát megmételyezzék, de a melyek élénk világításba helyezik azt az álláspontot, a melyet Ragályi t. képviselőtársam elfoglalt akkor, mikor tagadásba vette a corruptiot és a választási visszaéléseket. Annak, hogy e dolgokat e házban nem hozzuk elő és cs;dv per tangeutem említjük, igen egyszerű indoka van s ez az; ha a viszszaéléseket fel is hozzuk, orvoslást nem nyerünk, mert a választási visszaélések megtorlására törvényünk nincs s független bíróságunk sincs, a mely e kérdésekben ítélne. Azután meg azért sem beszélünk ezekről, mert hisz mi meg vagyunk választva, mi vagyunk a győztes felek és & győzőben van mindig annyi loyalitás, hogy a legyőzöttön — hogy drastice fejezzem ki magamat — egyet taszítani ambitiojának ne tartsa. És kik ellen tegyük a feljelentéseket? Azon szerencsétlen tisztviselők ellen, kiknek feje fölött minden pillanatban a Dainokles kardja függ : ha a kormány intcntioinak nem tesznek eleget, akkor kenyerüket és existentiájukat 55*