Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-39

S8, omAgog Ülés 1892. Április 27-én, szerdán. 363 Lázár Árpád jegyző: Pázmándy Dénes! Pázmándy Dénes: T. ház! A választási visszaélések Magyarországon csakugyan odafajúltak, hogy ma már egy Pittaval-féle bűnkrónikát lehetne ezekről írni. Igen érdekes volna, mert nincs alkotmányos állam, a hol a választási visszaélések, úgy, mint nálunk, nem csak tííretnek, de azt lehet mondani, a főispánok által hatóságilag csináltatnak, szerveztetnek és a ministerium által helybenhagyatnak. Nagyon jól tudom, hogy találkozunk afféle nyilatkozatokkal, mint a milyeneket az államtitkár úr tett, hogy a ministeriumban meg van a jóakarat, a minister intézkedik, de végeredményben ezen intézkedések gyümölcsével sohasem találkozunk. (Igazi Úgy van! a ssélső haloldalon.) A mi a választási liszták kérdését illeti, hiszen azok közokmányok, a melyeket minden pártnak, de minden egyes választónak is szabad rendelkezésére kellene bocsátani. Ez a legprimitívebb választási törvényekben is benn van és nálunk mint kortesfogást használják azt, hogy az ellenzéki embernek a választási listát nem adják ki. A kormánypárti képviselőjelölteknek mint Ivánka Oszkár t. barátom mondotta, a főispán előre lelitographiroztatja és így teljes autenticus példányt adnak neki, az ellenzéki emberektől pedig azt kívánják, hogy a községekben vegyék ki a jegyzőktől. De ez sokszor nem lehetséges. Nem lehetséges az idő rövidsége miatt, vagy azért is, mert a községi elöljáróságnak embere sincs arra, hogy azt leírja. Nagyon egyszerűen lehet ezen segíteni, ha a kormány elrendeli, hogy mindjárt a választási periódus megkezdésénél a megyei központi bizottság tartozzék kiszolgáltatni minden válasz tónak és így a jelöltnek is a választási listát. De, t. ház, nem ezért szólaltam fel, hanem az ellen, hogy Magyarországba a választók összeírása mily módon megy végbe. Tudjuk, t. ház, hogy törvényünk rossz, de addig is, a míg ezen törvényen a törvényhozás segít, rendeleti úton lehetne intézkedni az iránt, hogy bizonyos egyöntetűség legyen Magyarországon a választási qualificatio tekintetében; mert ma úgy áll a dolog, hogy egy negyed telek és az az után eső census nemcsak a megyékben más, hanem egy megyében, sőt egyes járá'sokban iskülönböző és tisztán az összeíró küldöttség önkényére van bizva, azok felfogásától függ, hogy Magyarországon választó ki legyen és ki nem. Megeshetik, hogy valaki ugyanazon census alapján egy alkalommal választónak bevétetik,máskor kihagyatik, harmadszor ismét beíratik. Ez, t. ház, igen gonosz játék és mindenesetre oda vezet, hogy minket ellenzéki embereket elmérgesítsen, ha látják, hogy még ily kis dolgokban is mi történik, a I melyeknek pedig szentnek kellene lenni minden pártnál, mert hiszen ezen alapúi a népképviselet. Arra kérem tehát a t. belügy minister urat: állapítsa meg megye- vagy országszerte, hogy mi voltaképen Magyarországon a választási census és hogy a kik választási jogosultsággal birnak, a választók névjegyzékébe tényleg be is vétessenek (Helyeslés a szélső baloldalon.) és hogy a kik kihagyatnak, arról értesíttessenek is, mert mi ellenzékiek örökös fenyegetés alatt vagyunk, mert sohasem tudjuk, hogy mikor maradunk ki a választási listából s azért erre a legéberebb figyelmet kell fordítani. Méltóztassék a t. kormány odahatni, hogy Magyarországon a választások loyalisan és alkotmányosan folyjanak le, mert különben csakugyan oda kényszerítik az ellenzéket, hogy úgy itt a parlamentben, mint azonkívül oly fegyvert használjon, a mely, ha nem is loyalis, de oly kormánynyal szemben, mely minden eszközt jónak lát czéljaiuak megvalósítására, legalább is elfogadhatónak és méltányosnak mondható. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Lázár Árpád jegyző: Kun Miklós! Kun Miklós: T. képviselőház ! Az előttem felszólalt t. képviselő urak részéről hallottakra nézve csak két megjegyzésem van. (Halljuk Halljuk!) Ha jól értettem Belicska Béni t. képviselő urat, ő Linder György képviselő úrral vitatkozván, azt állította, hogy a választás előtt Linder György megkapta az engedélyt arra, hogy a választók névjegyzékét kivehesse és mikor oda ment, állítása szerint azt azért nem kaphatta, meg, mert azon a napon a községben levő választási lajstrom a képviselőválasztásra való tekintettel a központi választmány által bevonatott, Ha ezt jól értettem, ki kell jelentenem, hogy ez a törvénynyel ellenkező eljárás, mert a választásoknál nem az a lista használandó, mely a községeknek van kiadva, hanem az, a mely a központi választmánynál van. (Helyeslés bal felől.) így tehát Balicska Béni t. képviselő úr erre vonatkozó állítását törvényellenesnek kell kijelentenem. (Helyeslés a szélsőbalon.) A mi másik megjegyzésemet illeti, ez Rónay János t. képviselő úrnak, a kormánypárt egyik vezérszónokának (Zajos derültség bal felől.) azon állítására vonatkozik, hogy azon képviselőválasztási lajstromok, melyek a községek birtokában vannak, nem hitelesek. Ne vegye tőlem szerénytelenségnek a t. képviselő űr, ha bátor vagyok hivatkozni arra, hogy én is voltam a. központi választmánynak mintegy 10 évig jegyzője. Tudomásom szerint azon kiadmányok, a melyek a választmány által a községnek kiadatnak, a központi választmány nevében a jegyző aláírá46*