Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-39

S58 39 omftgos fiiéi 1892. április f?-én, szerdán. nek fogom ismerni. Kérem, méltóztassanak a tételt, elfogadni. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök: Kivan e valaki szólani? Ha szólani senki sem kíván, felteszem a kérdést. A kérdés az : elfogadja-e a t. ház a) a budapesti önkén­tes tíízoltó-egylet segélyezésére az előirányzott 5.000 frtot? és b) a m. orsz. tűzoltó-szövetke­zet segélyezésére s a kiküldendő biztosok költ­ségének fedezésére 2.000 frtot? (Elfogadjuk!) Megszavaztatott, Josipovich Géza jegyző (olvassa): Út­levelek kiállításával járó költségek 5.160 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Előre nem látható költségek 6.000 fit. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Kar hatalmi költségek 5.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Or­szággyűlési képviselők választása és a választók névjegyzékének kiigazítása alkalmával felmerülő költségekre 16.000 frt. Elnök: Ha nincs észrevétel Eötvös Károly: E ponthoz szót kérek. Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóz tassanak magokat a jegyzőknél előre feljegyez­tetni, ha valamely tételhez szólni kívánnak. (Helyeslés jobb felöl.) Eötvös Károly: T. ház! A választási költségekre, illetőleg a választási lajstromok ki­igazítására vonatkozó tételnél lehető röviden néhány megjegyzést kívánok tenni, illetőleg a t. kormányhoz figyelmeztetést intézni. (Bálijuk!) Több, mint 15 év óta szakadatlanul előfordul választások alkalmával, illetőleg a választásokat megelőző időkben, hogy a választási lajstromo­kat az azok megtekintésére jogosultaknak az illető hatóságok nem szolgáltatják ki. Ez oly hihetetlen dolog, hogy mikor a választási tör­vényt hoztuk: mikor a választási törvény az országgyűlés bizottságában volt — jól emlékez­hetik a t. ministerelnök úr, mert hisz akkor belügyniinister volt és a törvényjavaslatot, úgy emlékezem, ő terjesztette elő — lehetetlennek tartotta a képviselőház minden tagja, hogy valaha jöhessen idő és fordulhasson elő eset, hogy a hatóságok a kezükben levő választási lajstromok megtekintését megnehezítik, vagy kiadását meg­tagadják. Ez lehetetlennek látszott, mert a választói névlajstromok époly nyilvános köz­okiratok, mint a telekkönyvek, vagy az anya­könyvek. (Úgy van! a szélsőbalon.) És mindamel­lett megtörténik, hogy a választások idején az illető hatóságok legnagyobb része következete­sen meg szokta tagadni a lajstromok megtekin­tését és kiadását. (Úgy van! a szélsőbalon.) Sőt az előző ministerium idején, az akkori belügy­minister egy itt történt interpellatiöra, jól em­lékszem, azt jelentette ki, hogy a törvény világo­san nem parancsolja azok kiadását és nekem egy­szer a pénzügyi bizottságban, egyenes kérdésemre, azt jelentette ki, hogy hát az illető alispán, vagy maga a ministerium is mindenkinek megengedje-e a betekintést? Igenis, meg kell engedni minden­kinek, a ki azon választókerületben, melynek választói lajstromát meg akarja tekinteni vagy ki akarja venni írásban, be van írva mint vá­lasztó, vagy jelölt, vagy a jelöltnek bizalmi férfia. Ez annyira a dolog természetében van, annyira az egyszerű közigazgatásnak megfelelő, hogy az ezzel ellenkező eljárást a legdurvább és a legbeesteleneb eljárásnak kellett tekinteni mindig és kell tekinteni ezentúl is. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) A közönséges józan ész­nek, a közönséges, mindennapi közhivatali tisz­tességnek kérdése ez és e nyilvános választói lajstromok megtekintésének és kiadásának meg­tagadása az ellenzék választói, jelöltjei és bizalmi férfiaival szemben valóban tovább fenn nem tartható. (Helyeslés a szélső baloldulon.) Ha a t. cabinet csak egy minimalis részben akarja is megvalósítani azt a különben egészben elisme­résre méltó ígéretet, hogy az eddig divatozott corruptionak lehetőleg minden téren elejét akarja venni, kérem és figyelmeztetem, hogy ezt a nyilvánvaló, igazán lélekháborító visszaélést és kortescorruptiot már egyszer valahára szüntesse meg. Ajánlom e kérdést a t. cabinet figyelmébe. (Elénk helyeslés a bal és szélső baloldalon.) Gr. Szapáry Gyula ministerelnök mint belügy min ister: T. ház! E kérdés, mint tudni méltóztatik, nem most fordul elő először a ház­ban; tárgyaltatott az már több alkalommal és nyilatkoztam arra nézve én is. Most sem mond­hatok mást, mint a mit e tekintetben már más­kor mondtam. Tény az, hogy az erre vonatkozó eljárás ma nincs szabályozva, mert hisz nagy különbség van a betekintés és az illető jegyzé­kek kiadása közt. A betekintés nem jár nehéz­séggel, de a jegyzékek kiadása nem olyan egy­szerű, azokat le kell másolni és kellő felügye­letről kell gondoskodni, hogy az eredeti jegy­zékben módosítások ne történhessenek. De daczára annak, hogy az ez iránti eljárás szabályozva nincs, a magam hatáskörében min­den egyes nekem bejelentett esetben intézkedtem és határozottan megrendeltem, hogy a jegyzékek minden nehézség nélkül kiadassanak. (Helyeslés jobb felől. Mozgás és felkiáltások a szélső balólda­b>n: A választás után!) Ha egyes ellenzéki hatóságok is esetleg úgy jártak el, hogy a lajstromot nem adták ki, vagy csak a választás után adták ki, ezért ne mél­tóztassék a ministert felelőssé tenni. (Zaj és fel­kiáltások a szélső baloldalon: Hát kit!?)

Next

/
Oldalképek
Tartalom