Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.
Ülésnapok - 1892-38
la. orsíásros Illés 1«92. ijtrilis 26-án, keddeit. 351 az országgyűlési beszédeket közölné, előre is tudomásul veheti a t. ház, hogy akkor a vállalkozás sokkal olcsóbb lesz, mint ma. Pénzügyi ok tehát egyáltalán nem forog fenn. Azután, minthogy csak egy lapról van szó, mely terjedelmesebben szokta közölni e beszédeket, a többi lapok pedig csak nagyon rövid kivonatokban, talán nem fogja aggasztani a t. államtitkár urat, hogy az >Egyetértés« 5—6 előfizetőt veszíthet, legalább ezt nem akarom komolyan venni; a többi lapok előfizetői pedig nem fognak csökkenni, miután azokat a kivonatokat, a melyeket eddig közöltek, azután is közölhetik. A sajtóra nézve még azt a megjegyzést teszem, hogy holnap interpellatio alakjában szolgálni fogok a t. ministerelnök úrnak egy érdekes adattal arra, hogy miként teljesíti a sajtóiroda a maga kötelességét a közjogi tekintetben a külföldi lapokkal szemben : s remélem, hogy a ministerelnök úr orvoslást fog e tekintetben nyújtani. Röviden reassummálva a dolgot: miután ez indítvány keresztülvitelének megtagadására pénzügyi ok fenn nem forog ; másrészt minden érdek a mellett szók hogy az ország a képviselőknek parlamenti működéséről híven nyerjen tájékozást, vájjon lehet-e az, hogy egy pár ezer forinttal többre mennének a költségek, ok arra, hogy e kívánságot megtagadjuk? Erre okot nem látok, azért kérem a t. házat, hogy az indítványt elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Ugron Gábor képviselő úr azt mondotta a ház ezen oldaláról, hogy az a nyilvánosságtól fél. Nekünk, t. ház. a nyilvánosságtól semmi okunk sincs félni s ha félnénk is, az indítvány ellenzésével semmit sem érnénk e], mert a sajtó mai viszonyainál fogva azt, a, mit nyilvánosan mondanak, eltitkolni akarni, teljes lehetetlenség. Ez tehát nem lehet ok arra, hogy e kérdés elől kitérjünk. (Helyeslés jobb felől.) Polónyi képviselő úr azt is mondotta, hogy azért is szükséges lenne az országgyűlési beszédeknek a hivatalos lapban való közlése, hogy constatálni lehessen, hogy egyik-másik képviselő mit mondott. Ennek a constatálására van a háznak a gyorsírói feljegyzések alapján készült naplója, mely mindenesetre a lehető leghitelesebb Polónyi képviselő úr, vagy akárki más nem vonhatja el a politikai jellegű lapoktól azon jogot, hogy egyik-másik beszédre véleményt mondjanak, vagy kivonatosan, vagy szerinte hibás kivonatban adják a beszédeket. Ha kell, hogy összehasonlítás történjék, akkor, a mennyi ben az indítvány elfogadtatnék, nem, mint most, a hivatalos napló alapján történnék az összehasonlítás, hanem a hivatalos közlöny szövege alapján, így tehát e kettő közt semmi különbség nem lenne. Az egyedüli ok nálunk az indítvány mellőzésére a képviselő úr szerint *a pénzkérdés, de ez sem állhat meg az ő okoskodása szerint, mert ha a hivatalos lapban az országgyűlési beszédek megjelennének, mint monda, annyival nagyobb volna az előfizetők száma és természetesen a díj is, a melyet a lapért kifizetni kell. Hanem ennek egy bökkenője van s ez az, hogy a hivatalos lap költségeinek fedezéséhez a községek is hozzájárulnak s így a községeket terhelnők meg költségekkel, ha ily közlések történnének a hivatalos lapban, mely lapnak ez tulajdonképen nem is feladata. Nem a pénzkérdés tehát az, mely itt döntő szempontot képez, bár ez is egyik ok, hanem az, hogy nem feladata a hivatalos lapnak a politikai kérdésekkel való foglalkozás. (Helyeslés a jobboldalon.) Thaly Kálmán képviselő úr két észrevételt tett, a melyek mindegyike igen lényeges, de melyek mindegyikére nézve csatlakozom az ő álláspontjához. Általában azt ellenőrizni, hogy valamely helytelen közjogi kifejezés ne használtassák, a ház minden tagjának s nekem is feladatom ; de igen természetes, hogy a közjogilag nem helyes kifejezés ^használásáért akár a törvényjavaslatban, akár kormányrendeletben, akár a hivatalos lapban mindig az a minister felelős, a ki a nem helyes kifejezést alkalmazza. Azonban általánosságban kimondom, (Halljuk! Halljuk !) hogy ne használtassák közjogilag meg nem fe^lő kifejezés, nem elég, mert meg kellene jelölni azokat a kifejezéseket, melyek nem felelnek meg. Általában azonban hozzájárulok a képviselő úr nézetéhez. A második ellenvetésre nézve is, hogy ne történjék meg az, hogy bizonyos közlések a bécsi hivatalos lapban előbb jelenjenek meg, mint a magyar hivatalos lapban, nemcsak osztom a képviselő úr felfogását, de ha ilyesmi néha megtörténnék, én vagyok a legelső, ki illetékes helyen az ellen felszólalok, mert azt kívánom a magam részéről is, hogy helyzetünknek megfelelően a két hivatalos lapban egyidejűleg jelenjenek meg a közlések. (Helyeslés.) E kérdésben tehát intézkedni nem szükséges, mert saját hatáskörömben intézkedhetem. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólni % Horváth Gyula (szólni akar. Felkiáltások: Holnapra! Holnapra !) Elnök: T. ház! az idő előre haladván, a tárgyalást holnap fogjuk folytatni. A holnapi ülés reggeli 10 órakor kezdődik. Napirenden lesz a belügyi tárcza költségvetésének folytatólagos tárgyalása, esetleg az indemnity-törvényjavaslat tárgyalása. A tegnapi megállapodá