Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.
Ülésnapok - 1892-35
35. országos ülés 1893. vényezés tárgyában az első bíráló bizottság 1892. évi április hó 8-án a következő határozatot hozta (olvassa): »Mielőtt az ügy érdemében határozás hozatnék, annak kiderítésére: a) Hogy Hegyi Antal Csongrád városi plébános a csongrádi választóknak nagy részét a szent kereszt előtt megeskettette, hogy vagy Hock Jánosra szavazzanak, vagy semlegesen maradjanak s hogy ugyancsak Hegyi Antal plébános hivatalos állásából kifolyólag Hoek János megválasztása érdekében az egyházi szószéket használta fel annak kijelentésére, hogy dr. Szivák Imre a katholika vallást elárulta s ha a hívek nem Hock Jánosra, hanem Szivák Imrére adják szavazatukat, az esetben a katholika vallás veszélyben van s ezzel a választók tömegének szabad elhatározását a megválasztott képviselő érdekében befolyásolta; h) hogy több jogosult választó egyeseknek és tömegeknek törvényellenes cselekményei miatt nem szavazhatott; c) hogy egyeseknek és tömegeknek, a választók elleni fenyegető magatartása birt-e egyáltalában s milyen befolyással a választás eredményére?* a bizottság a vizsgálatot elrendelte és a vizsgálat megejtésével Krajtsik Ferencz bizottsági tagot bízta meg. Elnök: Az első bíráló bizottság elnöke maga felolvasván a bizottság határozatát, annak felolvasása talán mellőzhető volna (Helyeslés.) és a mennyiből a bizottság Krajtsik Ferencz tagját jelölte ki a vizsgálatra, kérem a t. házat, méltóztassék őt kiküldeni és tőle az esküt a házszabályok 81. §-a értelmében kivenni. (Helyeslés.) A határozatot tehát ily értelemben mondom ki. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa az esküformát. A ház tagjai felláttanak. Krajcsik Ferencz leteszi az esküt). Elnök: Következik a napirend és pedig a Bécsben 1891, évi Julius hó 4-én kötött »Egyetemes postaszerződés« beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot harmadszori fölolvasásában is elfogadni, igen, vagy nem 1 ? (Felkiáltások: Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az végső szövegezésében is elfogadtatik és alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldetni határoztatik. Következik a napirend szerint az 1892. évi állami költségvetés részletes tárgyalása és pedig a belügymini steriumi tárcza költségvetésének folytatólag tárgyalása, Szederkényi Nándor jegyző: issekutz Győző! április 22-én, pénteken. 355 Issekutz Győző: T. ház! Az előttünk fekvő költségvetés érdemleges tárgyalásánál szerény ^felfogásom szerint a kiemelkedő szempontot az kell, hogy képezze, ha vájjon mindazon állami feladatok, melyek a belügyi kormányzat ügykörébe esnek, nyernek-e és mily alapon megoldást. Ha a közigazgatást mai alakzatában és főleg a gyakorlati életben megfigyelés alá veszszük, ágy nem térhetünk ki annak beismerése elől, hogy közigazgatási hatóságaink nem a hatáskörükbe eső ügyeknek gyors, alapos s törvényes elintézése tekintetében, hanem a szabad vélemény korlátozása, a politikai akaratnak irányítása és a választások eredményének biztosítása érdekében fejtenek ki erélyt fenn, (Úgy van! Úgy van! a bál- és szélsőbalon.) Ezen felülről adott példa erős nyomásként nehezedik a közigazgatási szervezet minden, még a legalsóbb fokán alkalmazottjára is. Nem tarthatom feladatomnak azt, hogy az általam most jelzett, de meggyőződésem szerint a t. ház minden tagja által jól ismert és az ország minden független és gondolkozó polgára által oly igazán átérzett visszás helyzet felderítésére még bővebb adathalmazt is terjeszszek a t. ház elé. (Halljuk! a bal- és szélsőbalon.) Mert hiszen ezek az adatok a tárgyalás folyamán már oly meggyőzően voltak feltárva, hogy czéltalanúl nem akarom igénybe venni e részben a t. ház becses türelmét. (Felkiáltások a bal- és szélsőbalon : Halljuk!) Meggyőződésem szerint nem érnék czélt a t. belügyminister úr jelenlegi magatartása mellett, midőn nemcsak e házban hangoztatja ég hirdeti a pártszervezés szükségét, hanem ezt a pártszervezést a vidéken már meg is kezdte s ebből a czélból az eszközöket nem igen válogatja meg. Engedje meg a t. ház, hogy ismétlések elkerülésével csupán egy flagrans jogsértést említsek fel, mellőzve itt is a személyes mozzanatokat és a politikai háttér fejtegetését. Nem fogom ezeket íelhozni itt azért, mert ezt a politikai háttért nagyon jól ismerjük mindnyájan, mert épen az okozta, hogy az általam felemlítendő kérdés törvényellenes megoldást nyert. (Halljuk! Halljuk! a bal- és szélsőbalon.) Mielőtt magát a kérdést röviden előadnám, szükségesnek tartom megjelölni azokat a körülményeket, melyek a kérdésnek úgyszólván előzményét képezték, t, i. a képviselőválasztásokat és megelőző főispáni választásokat. (Halljuk! Halljuk ! a bal- és szélsőbalon.) Sz. kir. Erzsébetvárosa az 1867: XX. tczkel elvesztvén önálló törvényhatósági jogát, KisKüküllő vármegyébe kebeleztetett. Ha az ország térképét ottan a keleti vidékeken tekintjük, látni fogjuk, hogy ez nagy területen az egyetlen magyar város. A vármegyébe bekeblezett ezen egyetlen magyar városnak főispánja 15 évig gr.
