Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-34

240 84. országos ülés 1892. április 21-én, csütörtökön. »mindenn f míí nyomtatványokra« még ezen szava­kat kérem tenni: »üzleti papírokra.« Elnök: Ha nincs észrevétel, az előadó úr módosítását elfogadottnak jelentem ki. (Helyeslés.) Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a 3. czikket, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 4. czikket). Neményi Ambrus előadó: T. ház! A 4. czikk 2. §-ábän a »csomagokat« szó helyett »zárlatokat« kifejezés teendő; a 7. lapon a 3. pontban szintén »csomagokért« helyett »zárla­tokért« szót kérem a szövegbe beiktatni. Az 5. pont utolsó sorában pedig az > egymás közt« kifejezés után e szavakat: »tetszés szerint« ajánlom a t. háznak, úgy, hogy a mondat ekképen hang-zanék: »A szállítás ezen két nemének fel­tételeit az érdekelt igazgatások egymás közt tetszés szerint határozzák meg«. Elnök:E szrevétel nem tétetvén, az előadó úr módosítása elfogadtatik. (Helyeslés.) Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa az 5 — 15. csikkeket, melyek észrevétel nélkül el­fogadtatnak; olvassa a 16. csikket). Neményi Ambrus előadó: A 16. czikk c) pontja alatt előforduló »kereskedelmi értékű« szavak helyett »kereskedelmi értékkel biró« ki­fejezés volna teendő; a 15-ik lapon pedig ezen szó után: »drágaköveket« beszúrandó volna ez a szó: »ékszereket«. Elnök: Elfogadja-e a ház az előadó úr által javasolt módosítást? (Elfogadjuk!) Ennél­fogva, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 17. czikk. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a 17—21. czikkeket, melyek észrevétel nélkül el­fogadtatnál:; azután a 22. czikket). Elnök: Az előadó úr kíván észrevételt tenni. Neményi Ambrus elödó: A 22. czikk 2. pontjában ezen szó helyett »előállítani«, ez volna, teendő: »rendezni«. Elnök: Elfogadja a ház az előadó úr által javasolt módosítást? (Elfogadjuk!) Ennélfogva az elfogadtatott. Következik a 23. czikk. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (ol­vassa a 23 — 30. csikkeket és a zárjegyzőkönyv egyes pontjait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : T. ház ! A töt vényjavaslat úgy álta­lánosságban, mint részleteiben elfogadva lévén, az a házszabályok 186. §-a értelmében a hol­napi ülésben fog harmodszor felolvastatni és vég­leg megszavaztatni. Következik a napirend és pedig a belügy­ministerium költségvetésének folytatólagos tár­gyalása. Ki következik? Szederkényi Nándor jegyző: Endrey Gyula! Endrey Gyula: T. ház 1 (Halljuk i Halljuk.') t Azon szempontból kiindulva, hogy egy politikailag I érett szabad nemzetnek csakis a szabadválasz­tás elvén alapuló önkormányzat lehet a belügyi igazgatás terén az ideálja: mi, a kik ezen ideált kívánjuk megvalósítani, nagyon természetesen, a t. kormány irányt bizalommal nem viseltethetünk. Az is nagyon természetes, t. ház, hogy ezzel az alkalommal ezen bizalmatlanságunknak másként kifejezést nem adhatunk, mint hogy a belügyi j tárcza költségvetését még általánosságban sem I fogadjuk el a tárgyalás alapjául. (Helyeslés a ; szélső baloldalon.) Nekem azonban ezen általános indokon kí­vül még egy különös indokom is van a felszó­lalásra és ez az, hogy elvtársaim részéről azt a megbízást nyertem, hogy egy határozati javas­latot terjeszszek a t. ház elé a választási törvény módosítása iránt. (Halljuk! Halljuk!a szélsőbalon.) Mielőtt azonban erre vonatkozó indokaim kifej­tésére áttérnék, engedélyt kérek a t. háztól arra, hogy a belligyi igazgatás egyik kiválóan fontos ágánál, a közegésszségügynél megállót tartsak | ós becses figyelmüket pár perezre igénybe ve­gyem. (Halljuk!) Már Babó Emil t. képviselőtársam felhívta a kormány figyelmét az alföld számos vidékén pusztító trachoma-járványra és vádolta a kor­mányt, hogy annak elfojtására nem teszi meg a kellő intézkedéseket. Hangsúlyozván, hogy a trachoma főkép Szegeden és Szeged vidékén pusztít, szemére vetette a kormánynak, hogy mind e mellett még sem létesített Szegeden trachoma-kórházat. A t. ministerelnök úr ennek ellenében azt mondta, hogy a kormány igenis nagy gondot fordít erre az ügyre, sőt Szabadkán és Hód-Mező-Vásárhelyen a trachoma-kórház már felállíttatott. Hogy a szabadkai kórház létesítésé­ben a kormánynak mennyi érdeme van, ezt nem tudom; de abban, hogy Hód-Mező-Vásárhelyen szemkórházat állítottak fel, a kormánynak szikra érdeme sincs, mert a város azt saját költségén állította fel, rendezte be és tartja fenn. A minis­terelnök úr tehát oly tényre hivatkozik, a mely hirdetheti Hód-Mező-Vásárhely áldozatkészségét, de nem a kormány gondoskodását. (Igaz! a szélső baloldalon.) De különben is, kérdem, mi befolyása lehet a szegedvidéki trachonma elfojtására annak, hogy Hód-Mező-Vásárhelyen és Szabadkán tra­ehoma-kórházak vannak, holott legalább Vásár­helyen trachoma-járvány nincs és e kórházak, legalább a vásárhelyi, különben is oly kicsi­nyek, hogy egy nagy kiterjedésű járványnyal szemben azoknak jelentőséget tulajdonítani abso­lute nem lehet. De megengedem, hogy a kormány iparkodik némileg enyhíteni a trachomajárvány pusztítását, bár őszintén szólva, nincs elég látszatja. Van azonban a közegészségügynek még egy má-

Next

/
Oldalképek
Tartalom