Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.
Ülésnapok - 1892-34
84. országos ülés 1892. április 21-éu, csütSrtSkSn. 239 önállóan van felsorolva; alphabeticus sorban történik a felsorolás, az »N« betűnél Norvégia, az »S« betűnél Svédország. Épen így, ha a közjognak teljesen megfelelően lenne szövegezve a javaslat, a »H< betűnél kellett volna lenni laHongrie, az >A« betűnél PAutriche s ennek megfelelőleg a magyar szövegben is. (Ügy van! a szélső haloldalon.) De van ennél még egy nagyobb sérelem is. Ugyanis a Zárjegyzőkönyv V. pontjában ez van: >A fentebbi III. czikkben említett hozzájárulások az illető kormányok által diplomatiai úton az osztrák-magyar császári és királyi kormánynyal közlendők.« Kérdem a t. előadó úrtól, létezik-e ilyen kormány a világon?! (Úgy van! a szélső baloldalon.) A mi közjogi alapunk szerint létezik-e egy osztrák-magyar császári és királyi kormány ? Én úgy tudom, hogy létezik egy osztrák császári kormány és egy magyar királyi kormány és egy közös ministerium. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Ha tehát ez a fennálló közjognak megfelelően lenne szövegezve, úgy kellene szólnia, hogy: »A fentebbi czikkben stb., az illető kormányok által diplomatiai utón — ámbár az úgy is tudatik — az osztrák császári és a magyar királyi kormánynyal közlendők. Hogy milyen úton, azt az illetők nagyon jól tudják, hogy a közös ministerium útján. Még feltűnőbb a dolog, ha a franczia szöveget nézzük, a hol a diplomatiai út és a közlés közt egy incisum van. »Les adhésions prévues a 1'article III. cidessus devront étre notifiées au Gouvernement Impérial et Royal de l'AutricheHongrie, par les Grouvernements respectifs, en la forme diplomatique. Le délai qui leur est accordé pour cetté notification expirera le 1-er juin 1892.« Az idegen tehát, a ki ezt olvassa, azt látja, hogy van egy gouvernement impérial et royal de FAutriche-Hongrie, a mi nem létezik a fennálló törvény szerint. Az összes dicsekvés tehát, a mire az előadó úr felszólalása szorítható, abban culminál, hogy aláírták a magyar küldötte is Magyarország nevében. A ki egy szerződésszöveget tanulmányoz, azt nem érdekli, hogy Péternek, vagy Pálnak nevezik-e azokat a küldötteket, a kik azt aláírták, hanem nézi magát a szerződést, már pedig ebben a szerződésben az önálló Magyarország sehol kifejezést nem nyer; az határozottan beleütközik közjogunkba. (Élénk helyeslés bal felől.) Igen jól tudom, hogy ez idő szerint, a mikor 54 államról van szó, nem kívánhatom, hogy a javaslat már most módosíttassák, de nagyon kérem a t. kormányt, hogy a jövőre nézve méltóztassék szigorúan ügyelni arra, hogy legalább a jelenleg fönnálló, önök által annyira védett és üdvösnek mondott közjog a törvényben kellőleg respectáltassék s tiszteletben tartassék. (Élénk helyeslés bal felől.) Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: T. ház! Nem szenved kétséget, hogy a postakezelésre nézve Magyarországnak a teljes önállóság és így a külön kezelés biztosítva van. Ez ennek a szerződésnek létre jövetelénél is pregnáns kifejezést nyert, mert a postaigazgatás küldöttei vettek részt az a fölött folytatott tárgyalásokban és azok írták alá a szerződést. (Helyeslés jobb felől.) Igen sajnálom, hogy azon szakminister, a ki a tárgyalásokat közvetlenül vezette, akadályozva van a ház ülésein való megjelenésben és így én vagyok bátor a választ megadni. (Bálijuk!) Figyelmeztetem a t. házat, hogy azon kifejezések, a melyek itt használtatnak, nem újak, hanem már az 1875-iki első postaszerződésben is előfordulnak. Azon kivűl az 1878. évi XX. tcz. 2. és 3. szakaszai is világosan szólnak közgazdasági viszonyaink rendezéséről és különösen postaszerződésekről, melyeknek megkötésével a kereskedelmi ministert bízzák meg. Nem akarom azt mondani, hogy a képviselő úr második észrevételében említett kifejezést »császári és királyi kormány« nem lehetett volna kikerülni az által, hogy e helyett meg lett volna nevezve a közös külügyminister, a ki hívatva van a két kormány közt a tárgyalást közvetíteni. De itt nem a szerződés végrehajtásáról, hanem annak notificálásáról van szó, hogy mely államok járultak hozzá ezen szerződéshez. Ez természetesen csakis a közös külügyminister utján történhetik. Egyébiránt az az elnevezés » Gouvernement Impérial et Eoyalde rAutriehe-Hongrie«, császári és királyi kormány nemcsak itt, hanem igen sok más nemzetközi szerződésben fordul elő. Én igen kívánatosnak tartom, t. ház, hogy e kérdések egyszer már úgy oldassanak meg, hogy azontúl mindig egy és ugyanaz a kifejezés használtassák. (Élénk helyeslés.) Minthogy pedig, a mint maga a képviselő úr is hangsúlyozta, ezen módosítások megtétele ma már nem lehetséges, mert e szerződéshez már több állam hozzájárult: azért kérem a t. házat, hogy azt elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Kíván-e még valaki szólani? Ha nem, akkor kijelentem, hogy a törvényjavaslat általánosságban elfogadtatott s következik a részletes tárgyalás. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a czímet és az első czikket, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa továbbá a 2. czikket). Neményi Ambrus előadó: T. ház! A második czikkben előforduló e szavak után:
