Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.
Ülésnapok - 1892-34
238 84. országos ülés 1892. április 21-én, csBtSrtökön. képviselő űr mentelmi joga ez esetben felfüggesztessék, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik Véesey Endre képviselő urnak mentelmi jogát felfüggeszteni kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Gr. Károlyi Gábor: Kérem megolvasni! {Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk !) Elnök: A képviselő urak szakaszonként meg fognak olvastatni. (A jegyzői kar szakaszonként megolvassa a képviselőket.) A jegyző urak jelentése alapján bemutatom az eredményt. Hetvenen szavaztak a mentelmi bizottság jelentése mellett, negyvenhatan ellene. Ennek következtében kimondom a határozatot, mely szerint Véesey Endre képviselő urnak mentelmi joga ez esetre vonatkozólag felfüggesztetik. Következik a napirend szerint a közlekedésügyi és a közgazdasági bizottságok 61. számú jelentése és pedig a Bécsben 1891. évi Julius hó 4-én kötött egyetemes postaszerződés beezitkelyezésére vonatkozó törvényjavaslat tárgyában. Első szó az előadó urat illeti. Keményi Ambrus előadó: T. képviselőház! A jelen törvényjavaslat az 1891-ben Bécsben kötött egyetemes postaszerződés beezikkelyezését czélozza. E szerződés a régi hasonló természetű szerződések alapján áll, melyeket azonban számos tekintetben módosított és javított. Javította és módosította mindenekelőtt abban az irányban, hogy számos oly óhajtás, a melyet az érdekelt kereskedelmi körök már régebben kifejeztek, itt érvényre jutott. Vonatkoznak ezek az újítások az árúmintaküldeményekre, a postai utánvételekre, továbbá az ajánlott leveleknek utánvétellel való megterheltetéséie. Megjegyzem különben, hogy ez a szerződés a postajogot is előbbre viszi bizonyos tekintetben, így kimondja először, hogy a feladónak mindaddig, míg az illető postaküdemény még nincs kézbesítve, joga a küldeményről disponálni, azt akár visszavennie, akár más valakinek czímeztetnie., akár pedig intézkednie, hogy a postán visszatartassék. Ezen javított és módosított szerződés aztán kiterjesztetett számos oly országra, mely eddig az Union postáknak tagja nem volt. pl. az ausztráliai brit gyarmatokra, úgy, hogy ezen egyezmény körülbelül az egész civilisalt világra kiterjedő hatálylyal fog bírni. Igaz ugyan, hogy még ez a szerződés sem mondható épen ideálisnak, a mennyiben postadíjaknak leszállítása nem sikerűit oly mértékben, mint kívánatos lett volna. Megjegyzendő azonban, hogy a szerződés semmiben sem állja útját annak, hogy szűkebb körű postaegyesületek ne jöjjenek létre, vagy pedig, hogy a belforgalomban be ne hozzuk mindazon újításokat és reformokat, melyeket jónak látunk. Megjegyzem végűi még azt is, hogy a szerződés közjogilag teljesen correcttíl van szerkesztve, a mennyiben Magyarország, mint önálló állam írta azt alá. Az itt röviden jelzett indokoknál fogva a közlekedési és közgazdasági bizottságok, melyekhez ezen törvényjavaslat utasítva volt, ezen szerződésben határozott haladást láttak, minélfogva azt a t. háznak elfogadás végett ajánlják. A magam részéről még hozzáteszem, hogy a leggondosabb correctúra daczára is néhány sajtóhiba csúszott be, melyek kijavítására bátor leszek a részletes tárgyalásnál reáutalni. (Helyeslés jobb felől.) Szederkényi Nándor jegyző: Helfy Ignácz! Helfy Ignácz: T. képviselőház! Magát a a törvényjavaslatot, vagyis az elébünk terjesztett egyetemes szerződést, a magam részéről készséggel elfogadom. {Halljuk! Halljuk!) Beismerem azt is, hogy a nemzetközi közforgalom szempontjából ez mindenesetre oly haladás, melynek mindenki csak örülhet. Vajha más téren is sikerülne, különösen most a hosszú elzárkózás politikája után, hasonló eredményeket elérni a nemzetközi kereskedelmi és közgazdasági politikában. Erre nézve tehát semmi megjegyzésem nincs. De miután a bizottság jelentése, valamint a t. előadó úr is mostani felszólalásában különös dicsekvéssel említette föl, hogy közjogi szempontból ez a szerződés teljesen kifogástalanul van szövegezve: engedelmet kérek, e tekintetben a t. előadó úr és a t. bizottság, úgy látszik, igen kevéssel érik be. Épenséggel nincs ez kifogástalanul szövegezve. Két pont van az egész szerződésben, a hol érvényre juthatott volna a fennálló — nem szólok azon közjogi alapról, melyet én és barátaim óhajtunk, de szólok a törvény szerint fennálló közjogi alapról — mondom, két pont van, a hol az érvényre juthatott volna a fennálló közjogi alap és ez nem történt. Nevezetesen a szerződés bevezetésében és annak első részében, a bol elő vannak sorolva azon államok, melyek az egyetemes postaegyesületben részt vesznek; elő van sorolva egyebek közt rAutriche-Hongrie, AusztriaMagyarország is. Méltóztassanak megfontolni, hogy a posta intézménye Magyarországra nézve teljesen önálló intézmény, erre nézve mi teljesen olyan helyzetben vagyunk Ausztriával szemben, mint Norvégia Svécziával szemben, (Helyeslés a szélső baloldalon.) az teljesen önálló föggetlen ügy. Norvégia fel van sorolva az önálló államok közt, pedig Norvég- és Svédország a külpolitikára nézve a külállamokkal szemben egy testet képez; de miután itt saját belügyéről van szó, egészen külön,
