Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-34

34. országos ülés 1893. április 21-én, csütörtökön. 235 Következik a mentelmi bizottság 57. sz. jelentése Véesey Endre mentelmi ügyében. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a mentelmi bizottság jelentését). Konkoly-Thege Sándor, előadó: T. ház! Miután az előnyomozat az 1884-ben kiadott igazságügyi ministeri rendelet értelmében meg- j tartatott s több tanú igazolta a panaszolt állítást, kérem a t. házat, hogy a jelentésben foglalt indokok alapján Véesey Endre mentelmi jogát felfüggeszteni méltóztassék. (Helyeslés jobb felől.) Szederkényi Nándor jegyző: Olay Lajos! Olay Lajos: T. ház! Felmentve érzem magamat attól, hogy ismétlésekbe bocsátkozzam s elmondjam nézetemet a mentelmi bizottság eljárásáról. Már kifejtettem, hogy kivéve a jeleztem három esetet, a mentelmi jogot mindig fel kellene függeszteni. De ha a bizottság egyszer kimondta, hogy juryszerüleg határoz, akkor csak egyformán határozhat, nem pedig úgy, hogy az egyiket, mert jobban tetszik az arcza, nem adom ki, a másikat kiadom. (Ellenmondás jobbról.) A bizottság kötelessége az igazság és ha Kubinyi képviselő urat egy nem becstelenítő dolog miatt nem adja ki, csak akkor lesz igazságos, hogyha Véesey képviselőtársunkat egy hasonlóan szintén nem becstelenítő dolog miatt szintén nem adja ki. És az ő ki nem adása még sokkal jobban indokolható; mert míg Kubinyi hatalommal való visszaéléssel vádoltatik, Vécseyt oly ténynyel vádolják, melyet a képviselőválasztások hevében követett el. Ha igaz, hogy az a főszolgabíró a községi bírákat becitálta és megfosztotta őket legszentebb joguktól, választási joguk szabad gyakorlatától, azt mondva nekik: ha az ellenzékre szavaznak, nem maradhatnak hivatalukban : akkor Vécseynek jogában állott őt a néphez intézett beszédében nemcsak ilyen, hanem még súlyosabb szavakkal is megbélyegezni. (Ellenmondás jobbról.) Szerintem ez állításnak valónak kell lennie, mert ha nem volna az, akkor annak a főszolgabírónak, mint gavallér embernek, nem ily útra kellett volna terelni a dolgot. Ha pedig nem volt erre bátorsága, akkor már csak ezért sem szabad képviselőtársunkat kiadni. Ezért kérem, hogy Véesey Endre mentelmi joga ez esetben fel ne függesztessék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Konkoly-Thege Sándor előadó: Mindenekelő it nemcsak tiltakozom, hanem határozottan visszautasítom a képviselő úrnak azt az állítását, hogy a bizottság nem egyformán mér minden embernek. Mi nem fotográfiák, hanem tények alapján szoktunk véleményt alkotni. És tiltakozom az ellen is, hogy összehasonlítás tétessék az egyes esetek között s azt mondjuk, hogy mivel az egyiket nem adtuk ki, ne adjuk ki a másikat sem. Méltóztassék minden esetet a maga tényállása szerint elbírálni, nem pedig abba a hibába esni, hogy a képviselők súlyát és pártállását mérlegeljük. (Helyeslés a jobboldalon.) A mi pedig a gavallér kérdést illeti, mi ennek elbírálására nem vagyunk hívatottak. Itt egy ténynyel állunk szemben, hogy az illető képviselő úr képviselőjelölt korában ugyanazon kerületben, hol a főbíró tekintélyét fentartani minden képviselőnek kötelességében és érdekében áll, azt annyira meggyalázta, hogy tekintélyének fentartása a kerületben most már csakugyan nehézzé van téve. Ehhez járul az a körülmény, hogy feltéve, hogy azon állítások és azon indokolás, melyek a vádra nézve felhozatnak, igazak lennének, kénytelen vagyok hivatkozni a t. háznak egy ízben — és talán emlékezni fognak a képviselő urak, ha az ügyet felemlítem — Csatár Zsigmond esetében hozott határozatára, midőn Csabán neki egy szónoklatot betiltottak. Akkor rendőri kihágás miatt a képviselőház nem adta ugyan őt ki, de az indokolásban kimondta a t, ház hogy sem képviselő, sem más nincs jogosítva az illető tisztviselőt becsületében sérteni és igy tekintélyét alattvalói előtt (Felkiáltások a szélső baloldalon: Micsoda alattvalók?) . . . . a reábizottak előtt tönkretenni. Ez elvi határozata a képviselőháznak és ha juryszerüleg ítélünk is, ezeket az elveket mindenkor tiszteletben tartjuk és respectáljuk. A jelentésben foglalt javaslatot újból is elfogadásra ajánlom. (Helyeslés jobb felöl.) Szederkényi Nándor jegyző: Várady Károly! Várady Károly: T. ház! Az én meggyőződésem engem szintén azon álláspontra vezet, a melyen Olay Lajos t. képviselőtársam áll. Vezet pedig négy indokból. Az egyik az, hogy a mentelmi bizottság jelentésében és így az ügyiratokban, valamint a beküldött kérelemben sincs a tényállás úgy kifejtve, hogy meg lehetne bírálni, vájjon zaklatás esete nem forog-e fenn? A másik az, hogy még ha való is, a mit a t. előadó úr tényállásképen előad, akkor sem tudnám feltételezni azt, hogy a bíróság ebben bűncselekményt állapítana meg. Harmadszor, nézetem szerint, politikai szempontok is azt javasolják, hogy ily esetekben senki ki ne adassék. Végül a negyedik indok az, hogy szerintem nem bűncselekmény forog fenn, hanem a politikai szabadságjog védelme. (Igaz! Úgy van! a szélsőbal felöl.) A mi az első okot illeti, hogy a tényállás nincs előadva, én főkép ezen okból nem tartom lehetőnek a mentelmi jog felfüggesztését. Az ugyan elő van adva, hogy mit tett Véesey Endre, de hogy mit tett a szolgabíró, hogy a nyilatkozat miért történt: — erről 30*