Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-33

ÉS. országos ülés 1892. április 9-én, szombaton. ni ezeket a t. urakat és ne hordja őket ottan, mert ezek csak bekeverik azt a közigazgatási tiszta kabátot, a melyet a t. belügyminister úr az ország jóvoltából hord a közigazgatás szempontjától. Ily eszközökkel a közönség nyugalmára egy vármegyét kormányozni nem lehet. (Igás! Ügy van! a szélső baloldalon.) De felhívom a t. államtitkár úr figyelmét a horgosi esetre is. (Halljuk! Halljuk!) Horgoson történt, hogy az alispán veje a községnek 10 — 12 esztendőn át volt a jegyzője. Kitűnő jegyző volt, a kormányzat részéről sohasem volt ellene panasz, daczára annak, hogy a községből deputatio deputatio után járt az alispánhoz, sőt a főispánhoz is ellene panaszra. Sőt a Zsilinszkykormányzat jellemzésére még többet mondok — és ezt is jó lesz a t. államtitkár úrnak megszívlelnie —• megtörtént a múlt esztendőben, hogy egy deputatio kereste fel a főispánt s elmondta neki, hogy: Uram! ki vagyunk rabolva, tönkre vagyunk téve, az egész községben nincs 10—20 ember sem, a ki a községi jegyző visszaélései által vagyonilag érintve nem volna és a községi kormányzat nyakig tele van visszaélésekkel ! A főispán meghallgatja a panaszt és a magyar közigazgatás tisztasága és kifogástalansága szempontjából megígéri a t. deputationak, hogy legyenek nyugodtak, ily visszaélések mellett ez a t. úr nem maradhat hivatalában. Ki is küldenek három nagy urat a vármegyéből, a főszolgabírót, a főszámvevőt és a megyei főügyészt. Ezek megvizsgálnak mindent és az egész községi kormányzatot rendben és kifogástalan állapotban találják. És mikor ezek az urak jelentésüket megteszik a községi jegyző kormányzatának tisztaságára nézve, akkor azon polgárokat, a kik a vizsgálatot kérték, a költségek megtérítésében marasztalják el. Én, t. ház, abban a véleményben vagyok, hogy ha azon polgároknak nem volt igazságuk, ha jogtalanul vádoltak egy köztisztviselőt, a kinek tisztessége és becsülete kell, hogy a község polgárai által nem hogy támadtassék, hanem megvédessék : akkor nemcsak a költségekben kellett volna őket elmarasztalni, hanem őket vádjaik miatt búnfenyítő úton is megtorlás alá kellett volna vetni. (Igás! Úgy van! bal felől) De, t. ház, ezek a polgárok a közigazgatási bizottságnak erre vonatkozó határozatát réges-régen megfelebbezték a belügyministeriumhoz, de mert ez szintén közelről érinti a Csongrád vármegyei kormányzatot és az alispán vezetését: a belügyministerium, ellentétben azon végzetes gyorsasággal és pontossággal, a melylyel a szentesi kérdéseket szokta elintézni, ezt az ügyet még a mai nap is tanulmányozza. (Derültség a szélső baloldalon,) Nagyon kérem a t. államtitkár urat, hogy a mennyiben ezt a tanulmányútat még továbbra KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. II. KÖTET. is folytatni akarja, ha másnak nem, legalább dilettáns útitársnak, legyen szíves engem is meghívni. (Derültség bal felől.) Beöthy Ákos: Attól őrizkedni fog. Sima Ferencz: Ajánlatos dolognak tartanám ezt; legalább fel lenne mentve a belügyministerium attól a gyanútól, a melynek árnyéka jogosan nehezedik a csongrádmeg3^ei kormányzatra. A községi testületből azonban független egyéneket vizsgálatra nem küldenek ki, mert tartanak attól, hogy ezek elfogalatlanúl és minden bűntakarás nélkül lepleznék le az ottani állapotokat. De nem ez ott a czél, hanem eltusolni mindent, a mit lehet. (Úgy van! bal felől.) És addig, a míg az apró bűnösök elhullnak az ily purificatiónál, a nagyokat nem bántják, úgy, hogy erre is ráillik hasonlat, hogy a légy belevész a pókhálóba, hanem a vad darázs azt áttöri és szabadon jár oda künn. Felkérem a t. belügyminister urat s a mennyiben jelen van, a t. államtitkár urat, hogy az általam felsorolt ezen concrét esetekben mentül gyorsabban s mentül igazságosabban kegyeskedjenek eljárni. Miután a belügyminister úr egész kor• mányzatát az általa vezetett parlamenti többség ! politikai ítéletére, a nemzeti közbizalomra vezeti vissza minden alkalommal, e kis képben rámutattam, hogy milyen természetű volt ez a közbizalom a szentesi polgármester választásánál. Most tehát rá fogok mutatni — s erre felhívom a t. államtitkár úr figyelmét— hogy milyenek Csongrádmegyében a választások. (Halljuk! Halljuk!) Nincs egyetlen egy községi tisztújítás, melynél például magának a, közönségnek többsége választaná meg a tisztviselőt, hanem ezek mind a főszolgabíró kinevezése útján jutnak hivatalba. i Balogh János t. képviselőtársam tegnap rámu] tátott arra, hogy Csanyon legközelebb úgy váj lasztatott meg minden tisztviselő, a hogy azt a főszolgabíró akarta. A különbség az u. n. intelligens s a hivatalos pályára törekvő elem s az egyszerű kék kaputos ember közt az, hogy addig, míg a szentesi polgármester az ismert jegyzőkönyv után a város élén maradt, a kék kaputos parasztember azt mondta, én igy nem szolgálom a községet és nem tette le az esküt egyetlen egy sem, hanem a többi községben letették és az így kinevezett tisztviselőkkel kormány oztatik az egész Csongrád vármegye. S Csongrád vármegyében a közhangulat e tekintetben oda ment, hogy például midőn Horgoson legközelebb jegyzőválasztás volt, egy nagy deputatio ment a főszolgabíróhoz megkérni őt, hogy legyen szíves kandidálni a nép nagy többsége által támogatott jegyzőt. 28