Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-32

M. o*s*᣻s ülés 1892. |ái)ri»8 8-án, péntekéit. f Qj lehetetlen volt, szépen kitért az ezekre adandó egyenes válasz elől. (Igaz! Úgy van! a haloldalon.) Hallottuk ezt a tegnapi ülésben is s hal­lottunk egy más felszólalást is, a pénzügyminis­ter úr felszólalását, a ki férfiúi önérzetének egész felháborodásával tiltakozott az ellen, hogy e választási visszaélésekből neki is rész tulajdo­níttassék s tapasztalhatta a t. ininisterelnök úr azt a hangulatot, azt a megelégedést, a mely­lyel itt a t. pénzügyminister úr e férfias és határozott nyilatkozatát pártkülönbség nélkül fo­gadták. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Ily önér­zetes, egyenes és határozott nyilatkozatot óhaj­tanánk mi hallani a t. belügyminister úr részé­ről is, de én sajnosán abban a hitben vagyok, hogy ily nyilatkozatot tőle hallani, legalább egyelőre, nem fogunk; nem fogunk pedig azért, mert ismerjük azon összeköttetést, a melylyel a t. ministerelnök úr e választási visszaélések­kel áll, köztudomású tény, t. ház, hogy a fő­ispánok a kormánynak a vármegyékben levő bizalmi közegei s azok, kiknek kötelességük volna, hogy a politikai jogok legfőbb őrei legyenek, egyenesen arra látszanak hivatva lenni, hogy a választási visszaélésekre előre elkészítsék a talajt és azután hatalmuk egész erejét arra használják fel, hogy a szabad véleménynyilvánítás a vá­lasztások alkalmával ne érvényesülhessen. (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Előttük csak egy ezél lebeg: a kormánypárt győzelme, mert tudják, hogy ettől függ jutalmaztatásuk, vagy menettetésök. Én nem fogom itt a főispánok által elkövetett visszaélések hosszú sorát elmon­dani, hanem elég, ha hivatkozom arra, hogy Magyarországon a közvélemény a főispánokban ma alig lát egyebet, mint a kormánynak nagy fizetéssel és nyugdíjjal jutalmazott korteseit. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Mindnyájan tudjuk, hogy miképen van a választási törvény elejétől végig végrehajtva, azaz nem annyira végrehajtva, mint inkább a helyes kifejezés szerint kijátszva. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Megala­kulnak a megyékben a központi választmányok, már pártszempontból természetesen, legtöbb eset­ben oly módon, hogy a kisebbségben levő párt­nak az ellenőrzés lehetetlenné tétessék. Csak egy példát a sok közül. (Halljuk! Halljuk!) Hontmegyében a központi választmány 50 tagja közt csak 2 ellenzéki van .... Sima Ferencz! Csongrádban egy sincs! Ivánka Oszkár: ezek egyike már évek hosszú sora óta nem lakik a megyében, a másik pedig csak névleg ellenzéki. Nem mon­dom, hogy csak a kormánypárt, ^megengedem, hogy a többi pártok is hasonlóan járnak el, de tény, hogy a pártszempontból alakult központi választmányban a kisebbség az ellenőrzést nem gyakorolhatja. Már most megalakul az összeíró küldöttség. Igen sok esetet tudnék felhozni arra, de nem teszem, hogy a szavazók névsorának összeállí­tásánál, a mennyire lehet és a mennyire érde­kében áll annak a pártnak, mely őket. kiküldötte — a jogosulatlant beveszik és a jogosultat ki­hagyják, vagy lehetőleg úgy vezetik be, hogy a bevezetésnél egyik betű kihagyásával, vagy megváltoztatásával, közönséges embernek fel nem tűnő hibákat szándékossan követnek el, hogy ezen választási névsor alapján a választási elnök teljesen szabadon gazdálkodhassak .... Madarász József: Garázdálkodhassak! Nálam is garázdálkodott! Ivánka Oszkár: . • - igen, garázdálkodjék. Ha pedig bekövetkezik az idő, mikor a jelöltek megjelennek s érintkeznek a választóközönség­gel, akkor a gyülekezési szabadságot biztosító törvény egyszerűen írott malaszttá változik át, mert a főispán, de legtöbb esetben a főszolga­bírák és szolgabírák úgy hagyják azt érvénye­sülni, a mint nekik épen tetszik; egyik jelölt érdekében megengedik, mit a másiknak egy­szerűen megtiltanak. És ez ellen orvoslást nyerni vagy lehetetlen, vagy ha esetleg nyer valaki, az a legtöbb esetben eső után való köpönyeggé válik. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Aztán jön az etetés, itatás, rengeteg vesztege­tés, az óriási pénzzel való erkölcstelen üzelem és felteszi mindennek koronáját a választási elnökök ismert fortélyos, furfangos eljárása. Ezt mindnyájan ismerjük; azt hiszem felesleges tovább magyarázni s azért hiszem, nem lehet közöttünk senki, ki egyet ne értsen abban, hogy ezen állapot megszüntetése csakugyan égetően szükséges. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Madarász József: A kormánypárton nem tartják szükségesnek! Ivánka Oszkár: Ha a törvényt módosí­tani akarjuk, az bizonyos időt fog igénybe venni; történjék a módosítás az országgyűlés elején, akár később. És épen azért, abban a meggyőző­désben vagyok, hogy ha ezen törvény módosí­tása most, az országgyűlés elején történik; az időt, melybe a törvény módosítása kerülni fog, nagyon sokban megtakarítjuk minden más tör­vényjavaslat keresztülvitelénél, mert higyje el a t. kormány, hogy az egész ellenzéket egészen más hangulatban és modorban fogja magával szemben találni, ha meggyőzött bennünket arról, hogy a visszaéléseket lehetetlenné teszi és ismét meg nem erősít bennünket azon gyakran hangoz­tatott meggyőződésben, hogy a kormáuy legfőbb czélja uralmának a hatalmoskodás eszközeivel való fentartása. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Határozati javaslatom, a követ

Next

/
Oldalképek
Tartalom