Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-31

176 8Í. országos flló. 1892. április í-én, csfltBrtökiSn. czímerre nézve, mely annak homlokzatán van, a mint a t. képviselő úr felemlítette. Az ö Felsége személye körüli ininisteriuta palotája két házból áll; az egyik a régi magyar, a másik a régi erdélyi cancellaria. A régi magyar cancellaria épületén az egészen correct czítner van alkalmazva; áz erdélyi cancellaria épületén pedig az akkori, régi időben szokásos czíiner van, mely közepén Magyarország ezímerét foglalja magában körülvéve a kétfejű sassal. (Mozgás bal felöl.) Pázmándy Dénes: Az még rosszabb! Szögyény-Marich László, ö Felsége személye körüli minister: A magyar ministeriumnak Bécsben levő palotái nagy históriai értéket képviselnek és ezért én azt hiszem, hogy a t. képviselő úr legalább is tovább ment a kelletinél, midőn azt mondta, hogy az, hogy ott a régi időben szokásos czímerjelvény van, mely a mostani felfogásnak és helyes állapotnak ugyan nem felel meg, a magyarságnak, a magyar államiságnak szégyenére válik. Épen az igen t. képviselő urat, a ki tudomásom szerint nagyon sokat utazott külföldön, arra figyelmeztetem és azt hiszem, nem fo.í nekem ellentmondani, hogy akár Rómában, akár Parisban járt légyen, Rómában a régi historicus palotákon láthatta a régi czímereket, a melyek a mostani olasz királyság lejleményeinek nem felelnek meg. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) Franeziaországban pedig, a mely már több mint húsz év óta köztársaság, a palotákon megtalálja a Bourbonok liliomait és a császárság sasait. Gr. Károlyi Gábor: Azok is íí-ancziák voltak, de emezek nem magyarok. (Úgy van! Úgy van! a baloldalon.) Szögyény-Marich László, ö Felsége személye köriili minister: Mindazáltal nem akarom ezzel azt mondani, hogy azon esetre, ha a törvényhozás oly összeget fog rendelkezésemre bocsátani, a melyből az ő Felsége személye körüli magyar ministeri palotán igen szükséges nagyobb méretű javítások eszközölhetők lesznek, nem fogok intézkedést tenni arra nézve, hogy a mostani közjogi állapotnak megfelelő czímer tétessék e palotára. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezt már akkor megígértem, a mikor a t. képviselő úr a pénzügyi bizottságban ezt a kérdést fölemlítette és ezen ígéretem mellett maradok ma is. (Helyeslés.) A másik kérdésre nézve egész röviden azt felelem, hogy igenis tudomásom van arról az állapotról, a melyet magam sem tartok helyesnek és eorrectnek, de ugyanebben a nézetben van a magyar kormány és a Lajthán túli országok kormánya is s e kérdésben a két kormány közt a tárgyalások már megindultak. Annak idején azok eredményét leszek bátor a t. háznak beterjeszteni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ha egyéb észrevételt a tétel ellen nem méltóztatnak tenni, kérem azt megszavazni. (Helyeslés a jobboldalon.) Szederkényi Nándor jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. ház! Az előttem szólott ige;i t. minister úr nyilatkozata majdnem kielégítő, (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) de azért nem nyugtat meg engem, mert e majdnem kielégítő nyilatkozatát oly föltételhez kapcsolta, a melyet el nem fogadhatok. Vagy áll az, hogy Magyarország államjogi helyzete az absoíutismus korszakával szemben megváltozott és ha ez áll, annak kifejezésre kell jutnia. Az ország tulajdonát képező hivatalos épületeken Ausztriának czímere nem díszeleghet, mert mi nem vagyunk az osztrák császárság tagjai, tehát a kétfejű sasnak sem oldalán, sem közepén, sem szájában az ország czímerének lennie nem szabad. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Magyarország önálló állam és annak magasrangú hivatalnoka az ő Felsége személye körüli minister, a kit épen azért küldött oda a magyar törvény, hogy a magyar király előtt megnyilatkozó idegen befolyásoknak ellenőrzője, ellensúlyozója legyen, (Úgy van! Úgy van! a baloldalon.) hogy a magyar jogfelfogást, jogéletet repraesentálja, személyesítse és azonnal interveniáljon, mihelyt olyasmi történnék, a mi a magyar jogrenddel és jogélettel ellenkezik. (Úgy van! Úgy van! a baloldalon.) Ha ezen épület czímere irányában históriai tekintetből tisztelettel kell lennünk, akkor igen sok kétfejű sast tiszteletben kellene részesítenünk. Pedig a magyar czímert az 50 és 5l-es években nem tisztelték Magyarországon, hanem I azok feltűzök megbüntették. (Úgy van! Úgy van! a baloldalon.) Ezzel szemben a nemzet épen azért, mert viselése üldözve volt, fentartja jogát e czímerhez és követeli, hogy az helyet foglaljon ott, a hová nemzeti czímerünk helyébe fegyveres hatalommal az osztrák czímert tűzték. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Le kell szállítani azt a czímert onnan, a hol semmi keresni valója nincs, de ha történeti szempontból tiszteletben akarják azt tartani, ám helyezzék a kapu alá befalazni Minden ember emlékeznék rá, hogy a nemzetnek volt egy korszaka, melyben a magyar állam léte, a magyar nemzet joga és államisága erőszak által elnyomatott s e czímer abban az időben állíttatott fel, midőn a nemzet azt visszaszerezte. (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) Épen olyan szép lesz a magyaroknak e visszaemlékezése, mint volt a görögöknek az a hymnusa,,: melyet a persa sírokon zengtek el