Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.

Ülésnapok - 1892-22

364 23. orsíiígos Illés 1892, luárcsius 34.-én, csttt8rt5k8«. tóztassék visszaemlékezni a jászberényi beszédre, melyben az mondatott: Tisztviselők vigyázzatok, mert nem a jelenlegi belügyminister lesz hívatva az állami közigazgatást keresztülvinni, (Derültség jobb felől. Felkiáltások a baloldalon: Úgyis van!) hanem esetleg egy más urinister és a sorok között mindenesetre olvasható volt az, hogy :^ Én leszek az, a ki ezt végre fogja hajtani. (Élénk derültség és tetszés a jobboldalon.) Egyáltalán e téren a korteskedés egy nemének kell tekinteni azon felszólalásokat is, a melyek a legközelebbi időben a házban történtek, midőn két ministerhez kérdés intéztetett, hogy a tisztviselőkkel Szemben minő eljárást szándékoznak követni, és azt kell következtetni a történtekből, hogy ezen felszólalások azért történtek, hogy azután zöld falragaszokon hirdethessék, hogy a tisztviselőknek egy hajaszála se fog meggörbülni, ha máskép szavaznak is. (Mzgás bal felől. Tetszés a jobb oldalon.) Hogy milyen véleménye van gr. Ápponyi Albert t. képviselő úrnak a tisztviselőkről és mennyire tiszteletben tartja ő a tisztviselők szabadságát, arra az ő nyilatkozataiból lehet következtetni, mert ő a tisztviselőknek csak két kategóriáját ismeri. Az egyik az, mely a kormánypártra szavaz, ez mind megalázkodó, meghunyászkodó, a kormány kegyeit kereső; a másik, mely az ellenzékre szavaz, azok mind derék hazafiak. (Derültség és tetszés a jobboldalon. Zaj bal felől.) A választási mozgalmakban, megengedem, részt vettek a közigazgatási tisztviselők közű! a választott tisztviselők, de azt tudja mindenki, hogy ezekre a kormánynak csak közvetett befolyása lehet (Mozgás és felkiáltások bal felől: A főispánok!) és az a befolyás, melyet velük szemben érvényesíteni lehet, sokkal inkább érvényesül azon választótestületek és bizottságok részé ről, melyek őket alkalmazzák. (Úgy van! jobb felől. Mozgás bal felöl.) Hogy ez mikép történt, azt legfényesebben igazolja az, hogy a közigazgatási tisztviselők mindenütt azon irányban befolyásolták a választásokat és vettek abban részt, a mely irányban a törvényhatóság többsége foglalt állást, (Úgy van! a jobboldalon.) a miből látszik, hogy nem a főispán befolyása, hanem azon másik befolyás érvényesült a választásoknál. (Úgy van! jobb felől. Ellenmondás a baloldalon.) Horánszky Nándor képviselő úr egész sorozatát említette azon közigazgatási tisztviselőknek, a kik ilyen befolyást gyakoroltak a választókra. De, t. ház, nem gyakoroltak-e más megyékben az ellenzék érdekében e közigazgatási tisztviselők hasonló befolyást? Nincs tudomása a képviselő árnak például azon esetekről, a me lyek Borsod vármegyében fordultak elő? Horánszky Mndor: Hallottam! Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: Ha hallói ta, akkor bátor leszek ezt azt adatot itt felhozni. (Halljuk! Halljuk!) A m.-esathi kerületben az ottani főszolgabíró Fejér Endre kiáltványt bocsátott ki, a mely nyomtatásban is megjelent. Azzal kezdi ezt, hogy az egyes választókat tiszti hajdúval maga elé idézze. (Felkiáltások bal felől: He'yesen tette!) Méltóztassék már most megítélni, hogy helyes volt-e a főszolgabíró válasza is, a ki azt mondta, hogy úgy fog eljárni, mint eddig tette. (Felkiáltások bal felől: Helytelen volt!) De azonfölííl ugyanezen kiáltványban elősorolja a megye alispánjának hosszas szolgálata közben szerzett érdemeit . . . Gr. Apponyi Albert: Azt szabad! Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: Azt mondja gróf Apponyi, hogy ez szabad, de ebből azt következteti, hogy: »És mégis, t. választó polgártársaim ezen ember uralmát akarják megtörni abban, hogy fiát, a mi képviselő jelöltünket megbuk tatnak.« Később : . . . »s ezen szeretet nevében kérem ne engedjék diadalra jutni azon kívánalmat, hogy a Melczer-uralmat meg kell buktatni, — hanem ellenkezőleg fiának, a nemzeti párthoz tartozó Melczer Gréza urnak képviselővé leendő megválasztásával bizonyítsák be, hogy az eddigelé minden irányban áldásosnak bizonyult Melczer uralmat, alispánunk munkakedvének s közügyek iránti érdeklődésének fokozása czéljából — továbbra is fentartani akarják. Éljen a nemzeti párt! Éljen annak képviselőjelöltje, Melczer Gréza! (Élénk felkiáltások jobb felől: Ezt is szabad ? Mozgás a baloldalon.) Éljen a nemzeti párt! Éljen annak képviselője: Melczer Géza!« Aláírva: -•Fejér Endre főszolgabíró.« Azt hiszem, t. ház, hogy a visszaélések fölött folytatott vita alkalmával önök ilyen okmányt a szabadelvű párt részéről előmutatni képesek nem voltak. (Úgy van! Úgy van! jobb felől) De nem is kell messzemennem, méltóztassék megnézni, mi történt a főváros IV. kerületében ? (Halljuk! Halljuk !) Eb ben a kerületben 91 tisztviselő van, a ki szavazattal bír. A 91 közííl 80 az ellenzék jelöltjére szavazott és a közigazgatási tisztviselők nagy része hivatalos állását fölhasználta arra, hogy aláírásokat gyűjtött az ellenzék jelöltjére. Polónyi Géza: Ez egyszerűen nem áll! (Élénk helyeslés bal felől. Mozgás a jobboldalon. Felkiáltások jobb felől: Ez szabad?) Gr. Károlyi Gábor: Hát a ezukor-uteza ? (Élénk derültség.) Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: Ezekből, t. ház, én azt a következtetést vonom le, hogy nem egyedül a választási törvény raó-