Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.
Ülésnapok - 1892-10
10. orgságos Illés 1892. ntárcxius 8«én, sserdán. 77 badságba mindinkább beleélte magát és ma már nem képes eltűrni egy párturalom monopóliumának nyűgét. (Élénk helyeslés a bal- és szélső^ baloldalon.) Önök, t. uraim (a jobboldalra mutat) vagy alkalmazkodni fognak azon áj szellemhez, mely a reformokban a hatalmi szempontok kiküszöbölését és egyedül az állam és nemzeti szempontok figyelembe vételét kívánja; vagy alkalmazkodnak reformjaikban a politikai szabadság ideáljaihoz és a jogállam követelményeihez, vagy ha ehhez ragaszkodni nem akarnak: akkor a most tapasztaltak után nemcsak bízom benne, hanem tudom — mert láttam a nemzetben az ébredő erőt — hogy ez az erő önöket el fogja nyelni, el fogja söpörni. (Zajos tetszés a baloldalon.) És a 67-iki kiegyezést sem lehet azon a módon fentartani a melyen fentartották és fenn akarják tartani önök ezentúl. A 67-iki kiegyezést sem lehet úgy fentartani, ha annak álorthodoxiájából ürügyet és színt vonnak arra, hogy a nemzetnek minden jogos uspiratioját megtagadják, megtagadják még azokat is, melyek elvi alapja a 67-iki kiegyezésben benfoglaltatik; (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) hogy ha azt tilalomfaként állítják oda, mely a nemzet anyagi és szellemi fejlődését meggátolja, a helyett, hogy politikájuk által a nemzetet meggyőzzék arról, hogy ezen kiegyezésben minden szükségképeni nemzeti követelmény teljesülésének és a nemzet erőteljes fejlődésének és feltételeinek alapjai le vannak rakva. (Élénk éljenzés bal felől.) Ezek a momentumok választanak el engem önöktől, ezeknek a momentumoknak akartam én abban a felirati javaslatban kifejezést adni, a melyet a magam és t. elvbarátaim nevében ezennel benyújtani szerencsém van és a melyet, ha a t. ház megengedi, bátor leszek felolvasni. (Halljuk! Malijuk! Olvassa a felirati javaslat néhány bekezdését.) Mégis kérnem kell a t. házat, méltóztassék a felirati javaslatot a jegyző úr által felolvastatni. Elnök* A felirati javaslatot a jegyző úr fogja tovább olvasni. Lázár Árpád jegyző (folytatólag olvassa a felirati javaslatot: Válaszfelirati javaslat. Felséges Császár és Apostoli Király ! Legkegyelmesebb Urunk! Midőn a legmagasabb királyi trónbeszéd figyelmünket azokra a föladatokra fölhívja, melyeknek megoldása a nemzet érdekében szükséges, egyszersmind megelégedéssel mutat arra a körülményre, hogy a törvényhozás üdvös tevékenységének föltételei megvannak, úgy a külhatalmakkal való barátságos viszonyban és az ekkép biztosított békében, mint pénzügyeink helyreállott rendjében, mint végül abban a közjogi alapban, melyet a fennállása óta a nemzeti élet minden ágában elért haladás helyesnek bizonyított. Felséged ezeknek kapcsán a kormánya által előterjesztendő' javaslatoknak egész sorát helyezi kilátásba, melyek a társadalom szellemi és anyagi érdekeinek előmozdítását, nemkülönben az állami szervezet több részének korszerű átalakítását fogják ezélúl kitűzni és fölhív minket azoknak hazafias szellemben eszközölt higgadt tárgyalására. Teljes készséggel fogunk Felséged eme felhívásának eleget tenni; és ebben az irányban az első lépést az által véljük leghelyesebben megtehetni, hogy a legmagasabb trónbeszédre hódolatteljesen válaszolva, a legfőbb kérdésekre nézve megjelöljük azt az irányt, melynek követése véleményünk szerint a nyugodt tárgyalást és a sikeres törvényhozói alkotást biztosítja. Osztozunk Felséged megelégedésében az összes európai hatalmakkal fennálló barátságos viszony fölött és reméljük, hogy azon szövetségek segítségével, melyeket a nemzetnek osztathelyeslése kísér, sikerülni fog a békét megóvni, a nélkül, hogy a monarchia érdekei bármi csorbát szenvednének. Nagy súlyt fektetünk mi is a roppant áldozatok árán elért pénzügyi r egyensúlynak fentartására és biztosítására. Úgy vélekedünk, hogy ennek a tekintetnek végig kell vonulnia az állami élet minden ágára irányzott tevékenységünkön. A nélkűlözhetlen reformok : — a közhivatalnokok jobb javadalmazása, a nevelési ügynek gyorsabb fejlesztése és ezzel kapcsolatosan a nevelés terén működő személyzet anyagi helyzetének javítása — szaporítani fogják a kiadásokat, holott a nemzet adóképessége huzamosb időre a végső határig van megfeszítve, úgy, hogy ama kiadási többleteket csak a jövedelmek természetes fejlődéséből fedezhetjük. Ez a szembeötlő kettős tény egyfelől szükségessé teszi a gondos tervszerűséget, az egymásutánnak helyes megállapítását mindazon intézkedésekben, melyek több kiadással járnak; különösen szükséges ezt szem előtt tartani a véderő fejlesztésénél is, mert rendezett pénzügy és rendezett állapotok a közigazgatás minden ágában a sikeres védelemnek époly nélkűlözhetlen előföltételei, mint magának kitűnő szervezése. Másfelől meílőzhetlen a közszolgáltatások felosztásában mutatkozó aránytalanságoknak kiegyenlítése, azok beszedésének egyszerűsítése, és a nemzet adóképcsségét fejlesztő közgazdasági politikának követése. Megelégedéssel vettük tehát a legmagasabb trónbeszédnek azon kijelentését, hogy Felséged kormánya az adóreformra és úgy a földinívelés, mint az ipar és
