Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.
Ülésnapok - 1892-9
44 9. országos ölés 1892. mkrcrAm 8-ftn, kedden. vényjavaslatot, a melyeknek egyike: »kereskedelmi viszonyainknak Szerbiával legfeljebb 1893. évi június 30-ig való ideiglenes rendezéséről és az osztrák-magyar vámterület általános vámtarifájának VI. osztályába tartozó 20. szám után következő »2. jegyzet* hatályon kívül helyezéséről*, másika pedig a ^Bécsben 1891. évi június 4-én kötött egyetemes posta szerződés beezikke]yezésérőí« szól. Kérem a t. házat, méltóztassék e törvényjavaslatokat és azok mellékleteit kinyomatni, a ház tagjai közt szétosztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett az első törvényjavaslatot a közgazdasági bizottsághoz, a másik törvényjavaslatot pedig a közlekedési és közgazdasági bizottságokhoz utasítani. Elnök.* Méltóztatik ezt a t. ház elfogadni"? (Elfogadjuk!) E szerint a közlekedésügyi minister úr által benyújtott törvényjavaslatok ki fognak nyomatni, a ház tagjai közt szét fognak osztatni és tárgyalás és jelentéstétel végett az első törvényjavaslat a közgazdasági bizottsághoz, a második törvényjavaslat pedig a közgazdasági és közlekedési bizottságokhoz útasíttatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Fáy Gyula, a gazdasági bizottság előadója! Fáy Gyula előadó: T. ház! Van szerencsém, benyújtani a gazdasági bizottság jelentését a képviselőház 1892. évi február és márczius havi költségelőirányzatáról, kérvén a t. házat, hogy azt kinyomatni, a ház tagjai közt szétosztatni és annak idején napirendre tűzése iránt intézkedni méltóztassék. Elnök: A gazdasági bizottság jelentése ki fog nyomatni, a. ház tagjai közt "szét fog osztatni és ha a t. ház beleegyezni méltóztatik, annak tárgyalása a csütörtöki ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a napirend, még pedig a válaszfeli rati javaslat tárgyalása. A javaslat már fel levén olvasva, azt hiszem, a t. ház annak újbóli felolvasását mellőzi. (Helyeslés.) E szerint a jelentés felolvasottnak vétetik és az első wzó az előadó urat illeti. (Halljuk! Halljuk !) Bokros Elek előadó: T. ház! (Halljuk!] Halljuk!) A trónbeszédre adandó válaszfelíratnak I feladatát és jellegét szorosan megállapította az általános parlamenti gyakorlat, mely az eljárási formákra nézve a parlameutarisnius elassieus hazájából, Angliából kölcsönözte mintáit. E gyakorlat szerint a válaszfelíratnak rendes időkben kizárólagos feladatát először a fejedelem iránti hódoló tiszteletnek kifejezése, másodszor pedig a pontonkénti válasz a trónbeszéd tartalmára képezi. 'Mozgás a szélső baloldalon.) Ezen túlterjeszkedni csakis rendkívüli viszonyok között lehet, melyek az országnak külbékéjét, vagy belnyogalmát veszélyeztetik, vagy a melyek miatt a nemzet valamely sérelmét vagy mellőzött óhajtását kívánja fejedelmének közvetlen tudomására hozni. Ily rendkívüli körülmények nálunk ma nem forognak fenn. (Ellenmondás a szélső baloldalon.) Az a hatalmas békeszövetség, melyet kormányaink böícsesége létesített, támogatva a monarchiának tiszteletet parancso'ó védelmi ereje által, biztosította számunkra a béke korszakát. Belügyeinkben az alkotmányos szabadság védelme alatt nemzetiség-, felekezet- és osztálykülönbség nélkül éhezi az ország minden polgára a jogegyenlőségnek s a rendezett polgári életnek összes előnyeit. (Úgy van! jobb felől.) Nemzeti sérelmeink, mellőzött óhajtásaink n incsenek (Nagy zaj és ellenmondás a szélső balo dalon. Halljuk! Hallju 1 :! jobbfelől.) és a nemzet összhangban és egyetértésben a koronával és a kormánynyal, önmaga intézi ügyeit. (Úgy van! jobb felől.) így tehát a válaszfelíratnak meg kellett maradnia természetes és rendes feladatának korlátai között s kizárólag arra szorítkoznia, hogy a hódoló tisztelet mellett a trónbeszédet nyomról-nyomra követve, kifejtse a képviselőház készségét arra, hogy a jelen országgyűlés tartama alatt buzgón felkarolja és kötelességszerűen tárgyalni fogja mindazt a nagy reformmunkát, melynek kezdeményezését a korona kilátásba helyezé s a melynek lehetőségét államháztartásunk befejezett rendezése adta meg. A feladat ezen korlátait csak két pontban lépte át a felirati bizottság. Egyik az, midőn indítványozza, hogy a képviselőház örömét, üdvözletét és háláját fejezze ki ő Felsége előtt abból az alkalomból, hogy ez évben lesz a koronázásnak és alkotmányunk új életre keltésének negyedszázados évfordulója. (Éljenzés a jobboldalon.) Nem kételkedem, hogy a t. ház minden oldala, örömmel és lelkesedéssel csatlakozik ez üdvözlethez. (Helyeslés jobb felöl.) Elismerem azonban, hogy a felirati javaslatnak ezen tételénél némelyekben alkotmányjogi aggályok támadtak, (Halljuk! Halljuk!) azon kifejezés miatt, hoffv ő Felsége dicső homlokai a feltette szt. István koronáját. E kifejezésért, ha az kétes, a felelősség legfőbb súlya engem terhel s az én fejemre hulljon a zsarátnok. Ámde úgy vélem, hogy az aggodalmak e kifejezés miatt legalább is túlzottak. A felíratnak ugyanis sem nem czélja, sem nem hatálya az, hogy közjogi intézményt alkosson. A koronázás nagy horderejű tényének alkotmányjogi jelentőségét és formaságait tüzetesen és kétségbevonbatlanúl előírják hazánk törvényei s a megtörtént koronozás lefolyását
