Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.

Ülésnapok - 1892-8

8. omäg»s ülés 1892. mäimím 4-én, péntekéi*. M fog megóvni minket attól, hogy ne koczkáztassuk a rendezett pénzügyi állapot előnyeit. E vezéreszme figyelemben tartása mellett sem kételkedünk abban, hogy az ország anyagi erejének a közvagyonosodás gyarapodása meg fogja adni a szükséges reformok anyagi esz­közeit. Ily természetes gyarapodását reméljük mi az ország szellemi és politikai tőkéjének is, mely a reformok sikerének másik tényezőjét fogja képezni. A folytonos reform-munka és fokozatos haladás tehát az, melyre mi az országgyűlés alatt törekedni fogunk s bizalommal remél­jük, hogy Felséged kormányának vezetése alatt az óhajtott üdvös eredmények nem fognak elmaradni. Altalános közóhajtásnak teljesülését üdvözöl­jük Felségednek azon kijelentésében, hogy kor­mánya igyekezni fog a valuta rendezése iránti javaslatait minél előbb előterjeszteni. Az ország pénzügyeinek rendezése körül eddig elért sikerek biztos reményt nyújtanak nekünk arra, hogy Felséged kormánya a valuta­rendezés ügyét is bölcs belátással és szerencsés kézzel fogja előkészíteni és végrehajtani s ezzel az ország közgazdasága számára megadja a haladás­nak egyik legfőbb s eddig sajnosán nélkülözött eszközét. Az adótörvények reformja tekintetében be­ható figyelemmel fogjuk tárgyalni azon javasla­tokat, melyeknek hivatása lesz, hogy az állam jövedelmeinek apasztása nélkül a szolgáltatások a valódi adóképesség arányában egyenletesebben osztassanak fel és a kezelés egyszerűsítése mel­lett a jövedelmet is biztosítsák. A közigazgatásnak újjászervezését tekint­jük mi is a közelebbi jövő egyik legfontosabb és legsürgősebb feladatának. Igen fontos előzményt képez e tekintetben az 1891. évi XXXIII. törvényczikk, mely a megyékben eddig választás alá esett tiszti állásoknak kinevezés útján leendő betöltését len­deli el. — Ez alapelv képezte eddig a közigaz­gatási reformnak legvitásabb kérdését s miután ez törvény által meg lett oldva, bízvást remél­jük, hogy a feladat többi része is, hazánk viszo­nyainak kellő méltatása mellett, megnyugtató megoldást fog nyerni. A közigazgatás újjászervezése ép xigy, mint az egyesületi és gyülekezési jognak rende­zése is, kettős feladatnak kell, hogy megfelelje­nek és pedig annak, hogy egyfelől a jogrendet, másfelől a polgári szabadságot biztosítsák. — Bízunk abban, hogy Felségednek a szabadelvű irányt híven követő kormánya oly javaslatokat terjesztem! a törvényhozás elé, melyek alapján e kettős feladat valósítható lesz. A tisztviselők jogviszonyainak szabályozá­sát mi is élénken óhajtjuk, mert kétségtelen az, hogy az ország tiszviselőiben a nemzet szellemi és erkölcsi erejének igen jelentékeny része összpontosul s épen ezért e fontos állami és társadalmi tényező méltán tarthat igényt arra. hogy viszonyai törvény útján rendeztessenek és biztosíttassanak. A képviselő-választások feletti bíráskodás­ról szóló javaslatot, melynek előterjesztéséről Felséged megemlékezni méltóztatott, azon komoly­sággal és beható figyelemmel fogjuk tárgyalni, melyet egy ily fontos kérdés joggal igényel. Igaz megelégedéssel értettük meg Felséged legmagasabb trónbeszédéből, hogy a kormány igazságügyi javaslatai a jelen országgyűlés alatt a bűnvádi és polgári eljárásnak és a magánjog­nak rendszeres codificatioját fel fogják ölelni. Hazafias örömmel fogjuk üdvözölni e szerves alkotások létrejöttét s bizalommal várjuk e nagy munkák befejezését. Másrészt élénk tudatával bírunk annak is, hogy hazai jogunk azon részei is, melyek a szerves reformok körébe nem esnek, fejlesztést és javítást Igényelnek és beható figyelemmel fogjuk tárgyalni az erre vonatkozó javaslato­kat is. r Általában ezen reformok megállapításánál gondos figyelmet fogunk arra fordítani, hogy az átmenet az egyik állapotból a másikba, lehető kevés rázkódtatással történjék, és hogy a refor­mok oly módon léptettessenek életbe, hogy foly­ton erősbödő igazságügyi szervezetünk azokat megbírja. Felséged legmagasabb trónbeszédében a vallási ügyekre nézve azon biztos remény és uralkodói kívánat lett kifejezve, hogy az egyház és az állam magasztos hivatásaikat az eddig fennállott összhangban fogják teljesíteni. Biztosítjuk Felségedet, hogy ha e czél elérésére a mi közreműködésünk szükségessé válnék, minden tőlünk telhetőt elkövetünk arra nézve, hogy a kölcsönös érdekek és jogkörök megóvása mellett az egyház és az állam közötti összhang fentartassék. Hívek maradunk egyéb­ként a jogegyenlőség azon magasztos elvéhez, mely törvényeinkben már régebben lefektettetett, és a melynek a vallási ügyekben is következe­tes alkalmazása leginkább képes a honpolgárok közötti hazafias egyetértést biztosítani. A közoktatás fejlesztése érdekében kilátásba helyezett javaslatokat méltó érdeklődéssel várjuk és azokat érdemük szerint gonddal és figyelem­mel fogjuk tárgyalni, mert jól tudjuk azt, hogy a nemzet szellemi erejének a közoktatás képezi alapját. A néptanítók anyagi helyzetének javítása oly régen érzett szükség, hogy azt most, midőn

Next

/
Oldalképek
Tartalom