Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.

Ülésnapok - 1892-8

8. omäg»s ülés 1892. mäimím 4-én, péntekéi*. M fog megóvni minket attól, hogy ne koczkáztassuk a rendezett pénzügyi állapot előnyeit. E vezéreszme figyelemben tartása mellett sem kételkedünk abban, hogy az ország anyagi erejének a közvagyonosodás gyarapodása meg fogja adni a szükséges reformok anyagi eszközeit. Ily természetes gyarapodását reméljük mi az ország szellemi és politikai tőkéjének is, mely a reformok sikerének másik tényezőjét fogja képezni. A folytonos reform-munka és fokozatos haladás tehát az, melyre mi az országgyűlés alatt törekedni fogunk s bizalommal reméljük, hogy Felséged kormányának vezetése alatt az óhajtott üdvös eredmények nem fognak elmaradni. Altalános közóhajtásnak teljesülését üdvözöljük Felségednek azon kijelentésében, hogy kormánya igyekezni fog a valuta rendezése iránti javaslatait minél előbb előterjeszteni. Az ország pénzügyeinek rendezése körül eddig elért sikerek biztos reményt nyújtanak nekünk arra, hogy Felséged kormánya a valutarendezés ügyét is bölcs belátással és szerencsés kézzel fogja előkészíteni és végrehajtani s ezzel az ország közgazdasága számára megadja a haladásnak egyik legfőbb s eddig sajnosán nélkülözött eszközét. Az adótörvények reformja tekintetében beható figyelemmel fogjuk tárgyalni azon javaslatokat, melyeknek hivatása lesz, hogy az állam jövedelmeinek apasztása nélkül a szolgáltatások a valódi adóképesség arányában egyenletesebben osztassanak fel és a kezelés egyszerűsítése mellett a jövedelmet is biztosítsák. A közigazgatásnak újjászervezését tekintjük mi is a közelebbi jövő egyik legfontosabb és legsürgősebb feladatának. Igen fontos előzményt képez e tekintetben az 1891. évi XXXIII. törvényczikk, mely a megyékben eddig választás alá esett tiszti állásoknak kinevezés útján leendő betöltését lendeli el. — Ez alapelv képezte eddig a közigazgatási reformnak legvitásabb kérdését s miután ez törvény által meg lett oldva, bízvást reméljük, hogy a feladat többi része is, hazánk viszonyainak kellő méltatása mellett, megnyugtató megoldást fog nyerni. A közigazgatás újjászervezése ép xigy, mint az egyesületi és gyülekezési jognak rendezése is, kettős feladatnak kell, hogy megfeleljenek és pedig annak, hogy egyfelől a jogrendet, másfelől a polgári szabadságot biztosítsák. — Bízunk abban, hogy Felségednek a szabadelvű irányt híven követő kormánya oly javaslatokat terjesztem! a törvényhozás elé, melyek alapján e kettős feladat valósítható lesz. A tisztviselők jogviszonyainak szabályozását mi is élénken óhajtjuk, mert kétségtelen az, hogy az ország tiszviselőiben a nemzet szellemi és erkölcsi erejének igen jelentékeny része összpontosul s épen ezért e fontos állami és társadalmi tényező méltán tarthat igényt arra. hogy viszonyai törvény útján rendeztessenek és biztosíttassanak. A képviselő-választások feletti bíráskodásról szóló javaslatot, melynek előterjesztéséről Felséged megemlékezni méltóztatott, azon komolysággal és beható figyelemmel fogjuk tárgyalni, melyet egy ily fontos kérdés joggal igényel. Igaz megelégedéssel értettük meg Felséged legmagasabb trónbeszédéből, hogy a kormány igazságügyi javaslatai a jelen országgyűlés alatt a bűnvádi és polgári eljárásnak és a magánjognak rendszeres codificatioját fel fogják ölelni. Hazafias örömmel fogjuk üdvözölni e szerves alkotások létrejöttét s bizalommal várjuk e nagy munkák befejezését. Másrészt élénk tudatával bírunk annak is, hogy hazai jogunk azon részei is, melyek a szerves reformok körébe nem esnek, fejlesztést és javítást Igényelnek és beható figyelemmel fogjuk tárgyalni az erre vonatkozó javaslatokat is. r Általában ezen reformok megállapításánál gondos figyelmet fogunk arra fordítani, hogy az átmenet az egyik állapotból a másikba, lehető kevés rázkódtatással történjék, és hogy a reformok oly módon léptettessenek életbe, hogy folyton erősbödő igazságügyi szervezetünk azokat megbírja. Felséged legmagasabb trónbeszédében a vallási ügyekre nézve azon biztos remény és uralkodói kívánat lett kifejezve, hogy az egyház és az állam magasztos hivatásaikat az eddig fennállott összhangban fogják teljesíteni. Biztosítjuk Felségedet, hogy ha e czél elérésére a mi közreműködésünk szükségessé válnék, minden tőlünk telhetőt elkövetünk arra nézve, hogy a kölcsönös érdekek és jogkörök megóvása mellett az egyház és az állam közötti összhang fentartassék. Hívek maradunk egyébként a jogegyenlőség azon magasztos elvéhez, mely törvényeinkben már régebben lefektettetett, és a melynek a vallási ügyekben is következetes alkalmazása leginkább képes a honpolgárok közötti hazafias egyetértést biztosítani. A közoktatás fejlesztése érdekében kilátásba helyezett javaslatokat méltó érdeklődéssel várjuk és azokat érdemük szerint gonddal és figyelemmel fogjuk tárgyalni, mert jól tudjuk azt, hogy a nemzet szellemi erejének a közoktatás képezi alapját. A néptanítók anyagi helyzetének javítása oly régen érzett szükség, hogy azt most, midőn