Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.

Ülésnapok - 1892-13

136 18, oracigos ttlch 1892. Tnárenitts 12-én, szombaton. szes tisztviselők egészen a kormánytól fogják várni existentiájukat és boldogulásukat? (Úgy van! a szélsőbalon.) E pillanatban azonban nem kívánok bele­bocsátkozni annak vitatásába, hogy vájjon az ágynevezett garantialis törvények mennyiben fogják biztosítani a nép szabadságát, a válasz­tások tisztaságát, mert ezzel szemben lesz mó­dunk elősorolni kifogásainkat és aggályainkat akkor, mikor a törvényjavaslatok elkészülve a ház asztalán lesznek. De magam részéről, a ki még táplálom azt a reményt, hogy azon poli­tikai törekvésnek mind inkább való izmosodása által, melyet mi itt ezen az oldalon képviselünk, előbb-utóbb el kell jönnie azon időnek, mikor Magyarország önálló független állam lesz állam­kormányzati szempontból, a ki ezen őzéiért küz­deni is kívánok; és mert e czéllal szemben a legnagyobb veszélyt és akadályt épen a tiszt­viselők kinevezési rendszerében látom : minden más elvi szemponttól eltekintve sem vállalkoz­nám a felirati bizottság javaslatának elfogadá­sára, mert az oly ezélt tűz ki, melylyel szem­ben e párt hazafiságának egész erőfeszítésével fog küzdeni, (Helyeslét a szélső baloldalon.) miért is én ezzel szemben Ugron Gábor t. barátom és képviselőtársam felirati javaslatához járulok. (Helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Mohay Sándor! Mohay Sándor: T. ház! A válaszfelírati bizottság javaslatán kiviíl még három, a külön­böző pártok részéről benyújtott felirati javas­lattal állunk szemben. Ezen felirati javaslatok­kal úgyszólván a pártok a felvonulást bevégez­ték, sőt a tegnapi napon a harez maga is meg­kezdődött; miért is legyen szabad nekem, mint e párt szerény közvitézének, ezen harczban szintén részt vennem, és midőn adandó szavaza­tomat indokolni kívánnám, egyúttal kiterjeszked­nem egyre-másra, a mit az ellenzékek felirati javaslataikban és ezen felirati javaslataik indo­kolásában elmondottak, (Halljuk! Halljuk!) T. ház! A felirati javaslatok híven tükrözik vissza azon álláspontokat, melyeket a pártok egy­mással szemben elfoglalnak és ámbár a kiegye­zésnek már 25 éve múlt el, mégis mindig a közjogi szempont az, mely a különböző párt­állásokat dominálja, mely a pártok között a fő elválasztó határvonalat képezi és csak kevésbbé a belpolitikai kérdések, melyek főkép csak egy, az állami közigazgatás kérdésében és e tekin­tetben sem az összes ellenzéki, hanem csak a függetlenségi és 48-as pártokkal szemben képez­nek válaszvonalat. A. közjogi alap méltatásában a feltétlen, minden fentartást mellőző elismerés mellett ott találjuk a feltételes merev negatiot; ott találjuk a feltételes elismerést azon értelemben, mely a közjogi kiegyezést mint tényt elfogadni hajlandó ugyan, de annak megváltoztatására törekszik; ott találjuk a feltétlen elismerést azon árnya­lattal, mely a kiegyezés keretében hézagokat lát, me'yeket nemzeti szellemű intézményekkel kitölteni és intézményeket, melyeket az állami önállóság szempontjainak megfelelőleg átalakí­tani kíván. Én azok közé tartozom, t. ház, kik a Deák Ferencz lángszelleme által megalkotott 67-iki kiegyez st és azon közösséget a védelemben, melyet az osztrák örökös tartományokkal e ki­egyezés megállapított, őszintén elfogadom és veszélyesnek tartok minden oly törekvést, a mely akár e közösséget lazítani kívánná, akár pedig kiterjeszteni akarná azt a taxatíve felsorolt és közöseknek elismert ügyeken kiviíl más ügyekre is. (Helyeslés jobb felől.) Es épen azért, mert a kiegyezésnek ilyképen föltétlenül elismerői közé tartozom, nem helyeselhetem a t. nemzeti párt álláspontját sem, a mely föltétlenül elismerni kívánja ugyan a kiegyezést, de e mellett olybá tünteti fel. mint a mely a magyar nemzet minden aspiratioinak kielégítésére nem alkalmas, a mely­nek kereteit tehát ép ez aspiratiók kielégíthetésc szempontjából — a mint mondatott — tágítani, fejleszteni akarja. Szó volt itt arról, illetőleg szemére hányták a felirati javaslatnak, hogy ezen közjogi viszonyok változatlan föntartására törekszik. A felirati javaslat nem a változhatatlanságot, hanem a fen­tartás, a változhatlan fentartás iránti szándékot kívánja kifejezésre juttatni. (Helyeslés jobb felöl.) Én annál kevésbbé akarok e két kifejezés fölött vitába bocsátkozni, mert hiszen e kifeje­zésekhez kötött felszólalásokat már több ízben megczáíolták; és részemről ezen kifejezés fel­fogásában csatlakozom azokhoz, a miket Darányi Ignácz t. képviselőtársam tegnapi beszédében el­mondott. (Helyeslés jobb felöl.) És különben is ezen szavak fölötti vitában eszembe jut azon dogma­ticus vita, mely a homousion és homoiusion felett folyt, mert hát tulajdonképen a változhatatlan és a változatlan föntartás szavak méltatása tekin­tetében lehet elméleti, jogi, vagy nyelvtani érveket felhozni ezen, vagy azon irányban, de nézetem szerint ennek tulajdonképen gyakorlati jelentősége azért nincsen, mert hiszen a változ­hatatlanság iránti felfogásnak is ott vau a határa, a hol bizonyos változhatatlannak hirdetett tör­vény megváltoztatása iránt a megváltoztatásra hivatott összes tényezők akarata egyesül. (Helyes­lés jobb felől.) Az igen t. nemzeti párt már a választókhoz intézett kiáltványában azt hozta fel, hogy az a párt, a melyhez tartozni szerencsém van, a ki­egyezést nemzetellenes lejtőre viszi és aulicus

Next

/
Oldalképek
Tartalom