Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.

Ülésnapok - 1892-12

Í2. országos illés 189Í márexins lí-éit, pénteken. 119 (Ellentmondás a bal- és szélső baloldalon. Egy hang: Fejérváry mondta !) De egyszersmind bátran és nyiltan kimondjuk, hogy mi nem akarjuk azt megváltoztatni, mert azt hosszú időre megállapított állandó intézménynek és alkotásnak tartjak ; olyan alkotásnak, mely ha nem volna meg, akkor azt ma kellene létesíteni. (Úgy van! jobb felől. Mozgás a szélsőbalon.) Ugron Gábor t. képviselő úr úgy fogja fel a 67-iki alapot, mint egy kényszerhelyzetnek eredményét. A t. képviselő úr ebben nagyon csalódik. Reá olvashatnék magának gróf Andrássy Gyulának beszédéből. Nem egy kényszerhelyzet eredménye volt a 67-iki alap; nem uíógondolattal alkottatott az meg, hogy egy kedvező alkalommal alóla kibújjunk : (Úgy van! jobb felél.) hanem megalkottatott az hazai viszonyainknak gondos és bölcs mérlegelésével és figyelembevételével azon helyzetnek, melyet az európai népek családjában elfoglalunk. (Úgy van! jobb felől.) Ugron Gábor t. képviselő úr beszélt tegnap külföldi alkotmányokról és azt mondta, hogy ha más népek eldobják és visszaveszik alkotmányukat, akkor mulatságos az, hogy mi a mi alkotmányunkat maradandónak tartjuk. Nem kívánok itt más nemzetekről beszélni, mert talán nem szólhatnék a nélkül, hogy egy vagy más irányban kedvetlenséget ne okozzak. (Felkiáltások a szélső baloldalon: De csak halljuk!) De magunkról szólva, ha valamely nemzettől nem lehet azt okszertíleg követelni, hogy a történelmi alapot lábai alól kilökje, úgy ez a magyar nemzet. (j\[agy mj és mozgás a szélső baloldalon.) Ugron Gábor t. képviselő úr a keletet a nyugattól elválasztván, minket úgy a múltban, mint a jövőben, mint keleti népet tüntet fel. Engedjék meg nekem, hogy azt mondhassam, hogy ha ennek a nemzetnek a muHban más nemzetek előtt volt valami érdeme : úgy ez az érdeme éppen abban állott, hogy a nyugoti népeket és azok szabadságát öntestéyel fedezte és védelmezte a kelet ellen. (Úgy van! jobb fetöl. Mozgás a szélső baloldalon.) Mi a 67 iki alapot sem tágítani, sem fejleszteni nem akarjuk. (Nagy mozgás és zaj a szélső baloldalon.) Talán nem veszik azt rossz néven tőlem, hogy ezt őszintén és nyiltan kimondom. Thaly Kálmán.* De szűkíteni akarják! Ezt is vallja be! Baranyi Ignácz: Ezt nem akarjuk. Ha akarnók, akkor kimondanánk és a mennyiben nem akarjuk, nem is mondhatjuk. (Helyeslés jobb felől. Nagy zaj és mozgás a szélső baloldalon.) Mert ha az 1867. alapnak fejlesztését itt megkisérlenők, meg fogják kisérleni azt fejleszteni másutt is és ez azután foederalísmusra vezetne, a mely felé mi gravitálni nem akarunk. (Úgy van! jobb felől.) De ezen alap mellett nemcsak az szól, hogy az 1867-iki törvényben megalkotott organismus huszonöt év alatt czélszerííen működött, hanem szól a mellett a huszonöt év története is. Ez tette lehetővé a huszonöt éves békés fejlődést, a melynek eredményeit senki sem tagadhatja. (Helyeslés jobb felől.) Magyarosodtunk; a magyar állam tekintélye meg87Ílárdult; az ország tekintélye úgy benn, mint kifelé emelkedett; a béke megóvatott: a pénzügyi egyensúly helyreállíttatott, államvasúti hálózatunk az egész országon átvonul ; Budapest főváros nem remélt fölvirágzásnak indult. (Élénk helyeslés a jobboldalon:) Hiszen maga Eötvös Károly képviselő úr is beismeri a nagy haladást; pedig azelőtt sohasem ismerték azt el. A t. függetlenségi párt mindig azt mondotta, hogy azért kell ellökni ezen alapot, mert a nemzetnek azon haladni, fejlődni, fölvirágozni nem lehet; (Igaz! Úgy van! a jobboldalon. Zaj és ellenmondás a szélsőbalon. Elnök csenget.) most pedig egy kis fordulattal Eötvös Károly t. képviselő úr azt mondja, hogy az alapot azért kell megváltoztatni, mert már sokat haladtunk, mert már szűkek a keretek. (Tetszés a jobboldalon. Zaj a szélső baloldalon.) Legyen szabad most áttérnem gróf Apponyi Albert t. képviselő úr beszédére. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő úr azt méltóztatott mondani — nem tagadom, bizonyos mérsékletet tanúsítva ezúttal — hogy a, 67-iki intézményeket fenn kívánja tartani abban az értelemben, a melyben azok megalkottattak, de nem tartja kielégítőnek azok életbeléptetését és határozottan ellentétben áll azon szellemmel, a melyben azok fentartattak. Azt, hiszem, jól idéztem!? Gr. Apponyi Albert: Igen! Darányi Ignácz: A felirati javaslatban pedig a t. képviselő úr azt mondja, hogy teljesen osztozik a koronának azon felfogásában, hogy az alap helyesnek bizonyult. Gr Apponyi Albert: Úgy van! Darányi Ignácz: Hát kérdem a t. képviselő urat — mert igazságosságában nem kételkedem — hogy ha nem volt kielégítő az életbeléptetés és lm egészen elégte

1 en volt a szellem, melyben az fentartatott: akkor honnan mentette azt a meggyőződését, hogy az alap helyes ? (Tetszés jobb felől.) Gr. Apponyi Abert: Daczára annak! Darányi Ignácz: Talán innen van, hogy az igen t. képviselő úr beszédében a 67-iki alap iránt minden melegséget nélkülözök: talán innen van, hogy a 67-iki alap iránt nyilvánított ragaszkodása — hogy úgy mondjam — conven-