Képviselőházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–márczius 26.

Ülésnapok - 1892-1

1. ORSZÁGOS ÜLÉS 1892. évi február hó 20-án, szombaton Madarász József, utóbb Janicsáry Sándor korelnök elnöklete alatt. Tárgyai Ministerelnök felszólalása korelnök-jelölés tárgyában. — Csanády Sándor a borelnökségről. — Madarász József elfoglalja az elnöki széket, és felszólítja gr. Csáky István, Nánásy Ödön, gr. Pálffy Danii Vilmos, Szily Pongrácz, b. Kemény Ákos és Pufcnoky Mór képviselőket a körjegyzői szék elfoglalására. — Korelnök kérdése az országgyűlés ünnepélyes megnyitásának szertartása iránt. — Ministerelnök felelete. — Madarász József leköszönése a korelnöki tisztségről. — Ministerelnök felkéri Janicsáry Sándort a korelnöki szék elfoglalására. — A ministerelnök átiratának felolvasása az országgyűlés megnyitása tárgyában. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. A kormány részéről jelen vannak: gr. Szapáry Gyula, Wekerle Sándor, Szögyény-Mar ich László, Baross Gábor, Szilágyi Dezső, gr. Bethlen András, Josipovich Imre, gr. Csáky Albin, b. Fejérváry Géza. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: (Halljuk! Halljuk/) T. képviselőtársaim! Az eddigi gyakorlat szeamt a háznagy szokta felkérni az egybegyűlt képviselőket, hogy a házszabályok első szakasza értelmében a legidősebb foglalja el a korelnöki széket. A múlt ülésszak alatt megválasztott háznagy nem lévén a képviselőház tagja, . . . (Egy hang a szélsőbalon: Hála istennek!) méltóztassanak megengedni, hogy én kérjem fel t. képviselőtársaimat, hogy a ház legidősebb tagja a házszabályok első szakasza értelmében foglalja el az elnöki széket. (Helyeslés.) Tudtommal Csanády Sándor és Madarász József képviselő urak a íiáz legidősebb tagjai: (Élénk éljenzés a szélsőbalon.) felkérem tehát azt... Gr. Károlyi Gábor: A függetlenségiek tovább élnek! (Élénk derültség.) Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: • . . . a ki közűlök idősebb, szíveskedjék a házszabályok értelmében az elnöki széket, mint korelnök, elfoglalni. (Helyeslés.) Csanády Sándor: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Egy szent, egy magasztos eszme lengi át keblemet, a midőn szerencsém van az újonnan összegyűlt országgyűlés tagjait üdvözölhetni. Jól esett nekem a legutóbbi választásokból meggyőződnöm arról, miszerint a mámoros álmából fölébredt, a szabadság érzetetni áthatott nemzet, megértve a kor intő szózatát, felfogva magasztos hivatását, a választásokat oly irányban idézte elő, miszerint a haza, a nemzet jövője, boldogsága, elérhetőnek reméltetik, A korelnökséget illetőleg. (Halljuk! Halljuk!) ha méltóztatnak velem parancsolni, azt elfogadom, de oly feltétellel, hogy én Budára a fekete-sárga zászló alá nem megyek, (Éljenzés a szélső baloldalon.) é« «ert én ágy vagyok meggyőződve, miszerint nem a nemzet van teremtve a királyért, (Mozgás jobbról.) hanem a király a nemzetért, méltóztassék az uralkodónak lejönni ide Budapestre és itt nyitni meg az országgyűlést, különben pedig az elnökséget nem fogadom el. (Élénk helyeslés a szélsőbalon. Felkiáltások jobb felöl: Madarász!) Madarász József: (Elfoglalja az elnöki i*